Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-12-25 / 25-26. szám

A lelátóról jelentjük Bécs közelében, Mödlingben rendezték meg a vívók 1982. évi Európa-bajnokságát. Ste­­fanek Gertrúd, valamint a párbajtőrvívó Kolczonay Er­nő a második helyen végzett. A kardvívó Nébald György harmadik lett. * „Sírni az olvasónak is sza­bad, drága Évikém!... “ — írta többek között levelében Székely Éva olimpiai bajnok­nőnek Berkessy Elemér, a Ferencváros Barcelonában le­telepedett egykori válogatott labdarúgója, aki levélben gra­tulált Székely Évának a „Sírni csak a győztesnek szabad” cí­mű sikeres könyvéhez. Két nagy atlétikai verseny színhelye lesz 1983-ban Bu­dapest. Március első hetében a Budapest Sportcsarnokban rendezik meg a hagyományos fedettpályás Európa-bajnok­­ságot, nyáron pedig a nemzet­közi versenynaptárban szere­pel a Grand Prix, a hagyo­mányos, meghívásos viadal. * Húszéves jubileumára ké­szül a Központi Sportiskola. Az 1963-ban, a legfontosabb olimpiai sportágakban meg­indult tanfolyamok keretében nemcsak számos tehetséges bajnokjelöltet neveltek, ha­nem egyben a fiatalok okta­tására is eredményes mód­szereket dolgoztak ki. * Jakabházy László a magyar jégkorongozás egyik kiváló szakértője, aki Pozsonyban szerezte meg edzői diplomá­ját, Kanadába kapott meghí­vást. A volt válogatott játé­kos a korongozók erőnlét­fejlesztéséről tart előadást a tengerentúli edzők tovább­képző tanfolyamán. * Az Európa-bajnoknő. Szabó Gabriella mellett a férfiak mezőnyében Kriston Zsolt, fiatal szolnoki versenyző nyerte az asztaliteniszezők Tízek-bajnokságát. Három korábbi világbajnok (Klam­­pár, Jónyer és Gergely) eltil­tás, illetve sérülés miatt ma­radt távol. * Huszonkettedik alkalommal rendezték meg a Honvéd Kupa ökölvívó tornát. A dön­tőkben tíz magyar lépett a szorítóba, de közülük csak négyen győztek: Danyi (65 kilogramm), Hranek (71), Ba­kos (75) és Alvics (91) vég­zett az első helyen a nem túl erős nemzetközi mezőnyben. * A Ferencváros labdarúgó­­csapata a nemzetközi kupa­küzdelemben a hazai 1:1 után Svájcban 1:0-ra kapott ki az FC Zürich együttesétől. A bajnokságban is három mér­kőzést vesztettek sorozatban. A fiatalokkal teletűzdelt, erő­sen tartalékos Újpesti Dózsa, valamint a bajnoki címet vé­dő gyári Rába ETO egyaránt 3:0-ra nyert a zöld-fehérek ellen. Temesvári Andrea, a tizen­hat éves teniszbajnoknő je­lenleg már a 31. helyen áll a világranglistán. A belgiumi Gentben rendezett Amerika— Európa meghívásos viadalon nagyszerű játékkal győzött a hússzoros wimbledoni baj­noknő, Billy-Jean King ellen. * A magyar futóvadlövő vá­logatott második lett a Cara­­casban rendezett világbaj­nokságon. Tóth Bence, fiatal testne­velőtanár hároméves szerző­dés alapján Münchenben, az olimpiai uszodában tevékeny­kedik. Űj módszert alkalmaz­va a kezdőket is azonnal mélyvízben kezdi oktatni. Az edző eddigi legfiatalabb tanít­ványa négyhónapos, a legidő­sebb pedig nyolcvannyolc esz­tendős volt. Magyar Zoltán kétszeres olimpiai bajnokot nagyszabá­sú, nemzetközi bemutató ke­retében búcsúztatták' el a Budapest Sportcsarnokban. A jövő évi világbajnokság szín­helyén huszonegy világhírű tornász, köztük amerikai és kínai vendég mutatta be ki­váló gyakorlatait a közönség­nek és a televízió nézőinek. Magyar Zoltán híres gyakor­latait már csak filmről, az eredményjelző táblára vetí­tették. A vendégek elismerés­sel beszéltek a lólengés gya­korlatát valósággal forradal­masító tornászunkról, sport­emberi erényeiről. Elő professzor Október utolsó napjaiban kezdő­dött Luzernben az idei sakkolimpia. Az Allmand kiállítási csarnok 107X 54 méteres nagytermében a résztve­vő 139 csapat nagymesterei kétszáz­ötvennégy táblán harcoltak egymás ellen. Egy ködös, novemberi délutá­non jártunk a kedves városkában, s így sajnos nem láthattuk a több mint kétezer méter magas Pilátus csipkés csúcsait, ám a teremben ma­gyar siker tanúi voltunk. Verőci Zsuzsa sötét bábukat vezetve is dön­tetlent harcolt ki a világbajnoki cí­met védő Csiburdanidze ellen. Az asztalok között sétálgató ér­deklődők gratulációkkal, autógramm­­kérésekkel ostromolták. Később idősebb, szemüveges, ballonkabátos úriember érkezett: „Zsuzsika, ma na­gyon szépen játszott” — mondta őszinte elismeréssel. „Köszönöm, pro­fesszor úr, nagyon jólesik a biztatá­sa” — hangzott a válasz. A profesz-Veröci Zsuzsa, a legjobb magyar sakkozónő FOTÓ: ZÁHONYI IVAN szór dr. Élő Árpád, a nemzetközi sakkvilág szaktekintélye volt. Nevét viseli az általa kidolgozott értékelő pontrendszer, amelynek alapján évenként kétszer összeállítják a hi­vatalos világranglistát, s ezzel mate­matikai alapon minden valamirevaló sakkozó pillanatnyi játékerejét is meghatározzák. — Kilenc és fél éves voltam, ami­kor, az első világháború előtt, 1913- ban kivándoroltunk szüleimmel az Egyesült Államokba — válaszolta kérdésünkre tökéletes magyarsággal, csak helyenként érződő idegenes ki­ejtéssel Élő professzor. — A Pápa melletti Egyházaskeszőről indultunk, és Cleveland közelében állapodtunk meg. Később Chicagóban végeztem tanulmányaimat. — Ha jól tudjuk, ön fizikus ... — Igen, fizikát adtam elő a Mar­­guette Egyetemen, s Milwaukee kö­zelében élünk. Közben azért a sakk is mindig nagyon foglalkoztatott. Versenyszerűen játszottam, majd az ötvenes években hozzáláttam az ér­tékelő pontrendszer kidolgozásához. Az USA Sakk Szövetsége már 1959- ben elfogadta ezt a számítást, a FIDE, a nemzetközi szövetség pedig 1970-től alkalmazza. — Elnézést a kérdésért, de milyen előnyöket élvezett ennek révén? — Közvetlen anyagi előnyöm nem származott belőle. Erkölcsileg azon­ban nagyon sókat jelent, hogy a szá­mítás a nevemet viseli, a sakkozók táborában mindenki ismer, és tudja, hogy mégiscsak egy magyar ember teremtette meg a világranglista el­készítésének az alapját. Büszkeséggel tölt el, hogy tehettem valamit a sakk fejlődéséért. Mindemellett több ízben bejárhattam a világot, mindenfelé hívtak, s nagy örömmel utazgatok. — Mikor járt Magyarországon? — Ha jól emlékszem, 1966-ban jár­tam odahaza első alkalommal, de az­óta alig múlik el esztendő, hogy ne látogatnám meg rokonaimat, akikkel nagyon szoros a kapcsolatom. — Tehát jól érzi magát? — Nagyon ... Budapest gyönyörű város, minden tekintetben igen ma­gas a kultúra. Tudja, nekem minden olyan szép odahaza .. . Csak egyvala­mit nem szívelek. Budapesten egy kicsit gyorsan beszélnek az emberek, s elharapják a szavak végét. Bezzeg odahaza. Egyházaskeszőn, mindenkit nagyon jól megértek, mert szülőfa­lumban még szépen, tisztán beszélik anyanyelvűnket. — Családja? — Feleségem, sajnos, nincs jó fi­zikai állapotban, s így már nem tart­hatott velem. Igaz, az én szívem is rakoncátlankodik olykor. Fiam Mil­waukee egyik nagy gyárának mérnö­ke, számítógép-szakember. — Mi a véleménye a magyar sak­kozókról? — Por tisch Lajos a nemzetközi sakkélet első számú gentlemanje. (Ez volt az egyetlen idegen szó, amit be­szélgetésünk során használt.) Nagyon remélem, hogy az olimpia második félidejében majd javítanak. (Ez saj­nos nem sikerült, a nők a harmadik, a férfiak az ötödik helyen végeztek. — A szerk.) — Mit szeretne még elérni, meg­valósítani? — Pontszámítási rendszeremet több más sportágra, így golfra, te­niszre, tekézésre is kidolgoztam. Na­gyon szeretném, ha valamelyik más sportágban is bevezetnék alkalmazá­sát. Erre jelenleg a golfban látok legjobb lehetőséget. A beszélgetést megköszönve, jó egészséget kívánva búcsúztunk az Egyházaskeszőről elindult, világhírű professzortól. VAD DEZSŐ 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom