Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-12-25 / 25-26. szám
Történelmünk képekben G9. n POLGÁRI DEmOKRRCin RER1ÉRVE, 1918-19 Magyar miniszterelnököt aligha fogadtak még korábban olyan lelkesedéssel, bizalommal, mint Károlyi Mihályt 1918 őszén. De az is igaz, magyar államférfi addig talán sohasem állt a nemzet élén olyan tragikusan nehéz viszonyok között, mint ő. Mindenki tőle várta, hogy az ország számára kedvező elbánást, méltányos feltételeket ér el a győzteseknél. A nagyhatalmak azonban Magyarországot vesztesként kezelték, a magyar polgári demokráciát a dualista rendszer jogutódjának tekintették; sem őszinte demokratizmusát, sem antantbarátságát nem méltányolták. A Károlyirendszer idején ment végbe az ország területi szétbomlása, méghozzá olyan körülmények között, amelyek mélységes megrázkódtatást okoztak, s a történtek elfogadását iszonyatosan megnehezítették. 1918. november 3-án Padovában — Németországot egy héttel megelőzve — az osztrák—magyar közös hadsereg letette a fegyvert az olaszok előtt. A fegyverszüneti szerződés érvényét azonban a szövetségesek Balkáni Hadseregének francia parancsnoka, Franchet d’Esperey nem ismerte el a maga frontszakaszára. Vele november 13-án Belgrádban egy úgynevezett katonai konvenciót írt alá a Károlyi-kormány. Az ebben megállapított demarkációs vonal Délen és Délkeleten már a történelmi Magyarország területén húzódott. A kormány és Károlyi iránti bizalmat már ez is megrendítette, de még inkább az, hogy a nagyhatalmak és kis szövetségeseik a szerződéseket semmibe vették. A belgrádi konvenciót még alá sem írták, amikor Párizs felhatalmazásával először a csehszlovák, majd utóbb a román csapatok is átlépték a demarkációs vonalat. Károlyiék sorozatos tiltakozására és a részleges ellenállás ellenére 1919. január közepén nagyjában azon a vonalon álltak meg, amely utóbb államhatárrá lett. Közben azonban a Bácska birtoklásáért fegyveres összecsapás robbant ki a délszláv és román egységek között. Őket franciák választották szét, megszállva Szegedet is. Nehezen haladt előre a belső konszolidáció. Károlyiék október 31-ével lezártnak tekintették a forradalmat, alkotmányos reformokat kívántak. Az ipari munkások, kis- és szegényparasztok, a Szovjet-Oroszországból tömegesen hazatért hadifoglyok viszont e napban a forradalom nyitányát látták, magát a forradalmat a szovjet példa szerint értelmezték. Budapesten ugyan sikerült fenntartani a rendet, vidéken azonban megrohanták a közhivatalokat, elűzték, kivégezték a jegyzők, csendőrök egy részét, kifosztották az üzleteket, raktárakat, gyakran fegyveres csatározások zajlottak le, a lázongásokat csak statáriális úton lehetett megfékezni. A kezdetben spontán kirobbanó elégedetlenségnek politikai programot és szervezeti keretet adott a Kommunisták Magyarországi Pártja, amely 1918. november 24-én Kun Béla vezetésével alakult meg Budapesten, s népszerű-1 2 3 Kun ti Í\i<§mt>né nép/élétl minhUr. V. hici tnzkút nrmzfti&fi mtsuMútr. \fzr.nraim Krni ktirtirtfrlnn miiumjrr \ ..................... ..... .rét U'inUyi Mihtil'l nu marié rrtn»k. űrét Holt hying Ttrader kelOgy _________minii.Ur.________ .jf. It te nr ln.vkl(iir.v*i Lantét Iliin hwtuggf' Magyar Nepkgrmákv, ü j|! Liifil 12
