Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-02-06 / 3. szám
mi tanácsba. Az országgyűlés azonban 48-as szellemű volt: a képviselők többsége nem ismerte el a meg nem koronázott Ferenc Józsefet királynak, és egyszerű határozattal kívánta elutasítani az uralkodói leiratot. E pártirányzat vezére az emigráció kiváló politikusa, Kossuth barátja, a külföldön elfogott és itthon szabadon engedett Teleki László volt. A Deák Ferencet követő csoport elismerte de facto uralkodónak Ferenc Józsefet, és a leiratra a hagyományos felirattal akart válaszolni. A szavazás előtti napokban, akárcsak egy évvel korábban Széchenyi, a felzaklatott idegzetű Teleki László öngyilkosságot követett el. Híveinek egy része ezt jelképes intésnek magyarázta: fogadják el a kiegyenlítést nyitva hagyó feliratot. Deák két felirata közjogi és politikai mestermű volt az 1848-as alkotmány védelmében. „Felséged — mondotta — mint magyar király ... szentesített törvényeinknek semmi részét önhatalmával, s az országnak beleegyezése nélkül el nem törölheti.” Magyarország önállóságának és alkotmányának sértetlen fönntartása szoros kapcsolatban áll a trónörökösödési jog elismerésével. „Mi az ország ... alkotmányos önállóságát... semmi tekinteteknek, semmi érdekeknek föl nem áldozhatjuk, s ragaszkodunk ahhoz, mint nemzeti létünk alapföltételéhez.” 1848 csorbítatlan helyreállítása elfogadhatatlan volt a beolvasztáshoz ragaszkodó bécsi hatalom számára. Az országgyűlést 1861 augusztusában feloszlatták, az abszolutisztikus kormányzást visszaállították. A képviselők, ünnepélyesen tiltakozva a törvénytelenség és az erőszak ellen, békésen szétoszlottak. A törvényes ellenállás nem fejlődött forradalmi felkeléssé. Ebben közrejátszott a nemzetközi helyzet kedvezőtlen alakulása is: Olaszország nem indított új háborút Ausztria ellen, az ország külső segítségre nem 1. Madarász Viktor allegorikus festménye: Hunyadi László siratása 2. Ferenc József hadainak veresége Solferinónál, 1859. július 24. 3. Széchenyi röpirata Bach névtelen röpiratára 4. Széchenyi István szobája a döblingi elmegyógyintézetben 5. Teleki László az emigráció egyik vezetője, akit a szász kormány kiszolgáltatott Bécsnek 6. Teleki László öngyilkosságának felfedezése után készített fénykép, 1861. május 7. Az 1861. évi országgyűlés neves politikusai 8. Deák Ferenc 9. A Széchenyi-sírbolt Nagycenken SZVOBODA FERENC ÉS NOVOTTA FERENC REPRODUKCIÓI számíthatott. A külhoni ellenállást szervező Kossuth, az emigráció vezére, maga is az egyezkedést elutasító kivárást tanácsolta. A birtokos nemesség ugyanakkor tartott a paraszti mozgalmaktól is, amelyek akkortájt, az úrbérrendezés idején, felerősödtek; és aggódva figyelte a nem magyar népek nemzeti tudatának, autonómiakövetelésének erősödését. A magyar ellenállást vezető réteg nemzetközileg is, otthon is elszigetelődött. így valóban nem volt jobb választása, mint a visszatérés a paszszív ellenálláshoz, a kivárás. Erre ismét Deák adott útmutatást az országgyűlés feloszlatásakor mondott óvásában: „Ha tűrni kell, tűrni fog a nemzet..., mert amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse visszahozhatják, de amiről a nemzet. . . önmaga lemondott, annak viszaszerzése mindig nehéz és mindig kétséges.” HANÁK PÉTER 15
