Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-12-25 / 25-26. szám
Körkép Ausztráliai nagykövetségünk munkatársai: Zentai János és Pörcz László átadták az MSZV könyvajándékát a melbourne-i református egyházközség Bocskai Klubjának. A könyveket dr. Kosa Géza tanár vette át, aki köszönő beszédében méltatta a Magyarok Világszövetsége és a Bocskai Klub együttműködésének eredményeit a nyelvoktatás, a magyar kultúra és hagyományok ápolása terén. (Képünkön dr. Kosa Géza és Pörcz László) Az ausztráliai Kodály Oktatási Intézet ünnepi hangversenyt rendezett Sydneyben a Kodály évforduló alkalmából az itt vendégszereplő Liszt Ferenc Kamarazenekar közreműködésével. A hangverseny közel 500 fős közönsége, akik között jelen voltak a sydneyi zenei élet neves képviselői, valamint az oktatási minisztérium több vezető tisztségviselője, nagy tetszéssel fogadta a zenekar műsorát. A hangversenyt követő fogadáson Deanna Hoermann, a Kodály Intézet elnöke és Molnár István nagykövet méltatta az évforduló jelentőségét. * Lewis Beczo houstoni (USA) levelezőnk arról tudósít, hogy a Rice egyetemen nagy sikerrel vetítették Gábor Pál Angi Vera című filmjét. * Cecilia Reiner magyar származású szobrászművésznő ez év októberében műveiből kiállítást rendezett Michiganben. Képünkön a kiállítás meghívójának fedőlapja. CECILIA REINER Kodály-szimpoziont rendeztek Hollandiában, — erről küldött tudósítást Dedinszky Erika. „Jó alkalomnak bizonyult a nemzetközi Kodály-év a Hollandiában munkálkodó, a Kodály-féle zeneoktatással szimpatizáló zenészek, zenetanárok, padagógusok számára. Desiré Groot igazgató jóvoltából szeptember 16—18 között a sittardi zeneiskolában szimpoziont rendeztek, annak megvitatására, hogyan alkalmazhatná sikerrel Hollandia is a Kodály-módszert. A tanácskozás vendége volt a budapesti Kaláka együttes, is. * „A Magyar Rádió 1955-ben alakult Gyermekkórusa már több alkalommal járt Belgiumban. Négy évvel ezelőtt a limburgi Neerpelt városban rendezett nemzeközi fesztiválon is kiemelkedő sikerrel szerepelt: Summa cum laude díjban, valamint a belgiumi Kulturális Minisztérium különdíjában részesült. Az október 4—10 között szervezett újabb belgiumi turné a Nemzetközi Kapcsolatok Intézete a Belga—Magyar Társaság és a flamand »Jeugd en Muziek« előkészítésében ugyancsak zsúfolt programot jelentett a Gyermekkórus vezetőinek és a dalos ajkú gyermekcsoportnak, hiszen a hat nap során hat alkalommal léptek pódiumra. A már világszerte ismert és mindenütt nagy sikernek örvendő Gyermekkórus műsorával hamarosan megismerkedhetnek a zenekedvelő belga rádióhallgatók is, mivel a brüsszeli rádióstúdióban mind a flamand, mind a vallon adás részére hangfelvétel készült fellépésükről. Noha mindenütt nagy érdeklődéssel fogadták a Magyar Rádió Gyermekkórusát, a mostani belgiumi vendégszereplésük legsikeresebb állomásának tekinthető az észak-flandriai Turnhout városban tartott előadásuk, ahol a zsúfolásig megtelt színházterem többségében fiatal közönsége leírhatatlan lelkesedéssel fogadta a magyar gyermekek hibátlan, kristálytiszta, magávalragadó Bartók- és Kodály-tolmácsolást, olyanynyira, hogy a kétórás műsor végén nem kevesebb, mint négy ráadásdalt követelt tőlük a forró hangulatú, ütemes taps. A Gyermekkórust betanító és vezető dr. Csányi László és Botka Valéria elmondta, hogy évente mintegy 200—250 gyermeket tanítanak Kodály-módszerrel és általában 50—60 fős csoporttal járják a világot, hogy külföldön is megismertessék a magyar népdalfeldolgozások szépségét. A Gyermekkórus sikerének egyik fokmérője, hogy a fennállásának negyedszázados évfordulóján már 2 336 nyilvános hangversenyre tekinthetett vissza, s azóta a hazai és külföldi fellépések száma tovább növekedett. A Magyar Rádió Gyermekkórusának hatnapos belgiumi körútja ismét felhívta a figyelmet a magyar zenei oktatás magas színvolnalára, a közvetlen élmény erejével erősítette meg annak a felismerésnek a fontosságát, hogy a zene a szépség és a békés kapcsolatok üzenete a népek között. Gondterhelt világunkban e jelentős küldetés hivatott és ihletett képviselői, az újabb belgiumi elismeréssel gazdagodott magyar gyermekek.” — írta Tasnádi T. Álmos Belgiumból. * Prága Antal hannoveri (NSZK) olvasónk a Hannover—Hamburg vasútvonal melletti Celle városka temetőjében magyar katonasírokra bukkant. Levélírónk szerint szinte valamennyin tökéletes helyesírással tüntették fel a nevet és a származást. Levélírónk véleménye szerint, 1945. február 22-én egy magyar katonavonat esett áldozatul az angol—amerikai légierő támadásának. A 116 áldozat nevét, a születési év feltüntetésével levélírónk megküldte a szerkesztőséghez. * Az Olaszországban élő dr. Lantos Pál orvosnak nyugdíjba vonulása alkalmából Pertini olasz államelnök a Köztársaság Érdemrendjének tiszti keresztjét adományozta. * A londoni tavaszi fesztiválon a legjobb tánccsoportnak járó díjat Romhányi László nyújtotta át a Croydoni Magyar Egyesület táncosainak. HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL Várnai Pál, Budapest—Ottawa. A személynevet és a két városnevet az Élet és Irodalomban olvastuk, egy írás végén, amelynek bevezetőjében a szerző így mutatkozik be: „jelenleg hosszabb ideig Magyarországon tartózkodó kanadai magyar”. Az írás címe: „Milyen is hát az a Kanada?” A kérdésre Várnai Pál két részben válaszol. Az elsőben személy szerint Széky Jánosnak, a hetilapban korábban megjelent útinaplóját kommentálva. Ebben a többi között megjegyzi: „Elismerésre méltó az olyan irányzat, mint a kanadai multikulturalizmus, amely az állami politika szintjén támogatja a kisebbségek társadalmi, kulturális és politikai törekvéseit”. Erről szól egyébként az írás második része, a magyar vonatkozásokat elemezve: „Talán sehol Nyugaton nem versel annyi magyar költő, mint éppen Kanadában. Többségük Torontóban él." Várnai Pál írását ezekkel a szavakkal fejezi be: „A nagy számú és figyelemre méltó kanadai magyar költő munkásságának talán legnagyobb haszna, hogy jelkelthetik mégoly kisszámú ember érdeklődését is egy távoli ország nyelve és kultúrája iránt.” „Szélrózsa” cím alatt az Új Tükör Határ Győzőt mutatta be a hazai olvasóknak. Közölte fotóportréját, „Hűség” című — még itthon, 1945- ben írt — versét, továbbá „Londoni Dunatáj” és „A háztartási robot” című kisprózáit, amelyek már külföldön születtek és az „Intra Muros” címmel megjelent esszékötetben jutottak el az olvasóhoz. Az írásokat bevezető kislexikon Határ Győző életéről és munkásságáról a következőket említi meg: Gyomán született, a budapesti Műegyetemen építészmérnökként végzett és a Zeneakadémia hegedűtanszakán komolyzenei stúdiumokat folytatott. Első történelembölcseleti tanulmányát (A veszélyes fordulatszám, 1937—38) az Egyetemi Nyomda sokszorosítógépén húzta le több száz példányban; azokat — számos más kéziratos művével együtt — a sajtótörvényre való hivatkozással elkobozták. 1943-ban antifasiszta tevékenységéért letartóztatták. 1950-ben tiltott határátlépésért került börtönbe. 1956 ősze óta él Angliában, 1957-től 1976-ig a BBC magyar osztálya munkatársaként dolgozott. A Heti Világgazdaságban Richard Farkas, a chicagói De Paul University politológiai tanszékének kutatója, oktatója válaszolt Bossányi Katalin kérdéseire. Richard Farkas, aki harmadik generációs magyar — a nagyszülei vándoroltak ki Amerikába —, hallgatóiból és üzletemberekből álló csoportjával félig turistaként, félig tanulmányúton járt nemrég Magyarországon és több keleteurópai országban. Richard Farkas arról is nyilatkozott, hogy őt elsősorban a külső és belső integrációk alakulása érdekli. „Magyarország törekvései — mondotta — ebből a szempontból is tanulságosak a számomra, ha nem is minden kérdésben értek egyet az itthoni elképze- ‘ lésekkel. Például azokéval, akik aggódva szemlélik a magyar gazdaság további nyitását Nyugatra.” K. GY. 6
