Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-11-27 / 24. szám
KODÁLY SZELLEMÉBEN Beszélgetés Bartalus Ilona zenepedagógussal ■— Kodály zenetanítási módszerének több „változata” is ismert. De valójában mi az igazi „Kodály-módszer” ? — Ahogyan minden gyermek az anyanyelvén tanul meg írni és olvasni, úgy a zenét is anyanyelvén tanulja meg! Ez Kodály gondolatának leglényege és ezért a magyar népzenét Kodály igen magas rangra emelte. Gondoljunk csak arra, hogy a századforduló táján a germán hatás milyen erős volt a magyar zenei életben. Az ének- és zenetanítás metódusával nem volt különösebb baj, hiszen kitűnő magyar muzsikusokat képeztek már akkoriban is a Zeneakadémián. De az elemi iskolában hiányzott a magyar népzeneoktatás, a zeneértés megkönnyítése, a közös éneklés öröme. Nem volt erre a célra megfelelő tankönyv és az énektanárok is képzetlenek voltak. Kodály gondolatkörében —■ meglehet, kissé patétikusan — a népdal minden gyermek számára tananyaggá magasztosult! Ez minden nép népzenéjére vonatkozik: Japánban a japán, Hollandiában a holland, Kanadában a bevándorolt népek népzenéjével kell kezdeni a zenei alapismeretek oktatását. Tehát nem Beethovennel, és ebben ma már egyetért a világ. Persze a népzene tanulásának esztétikai okai is vannak: Bartók ezt úgy fogalmazta meg, hogy egy szép népdal egyenértékű egy Beethoven-szonátával, mert a legkisebb formában a legtökéletesebben képes kifejezni egy zenei gondolatot. Pedagógiai szempontból is igen alkalmas a zene tanítására, mert könnyen elemekre bontható, modellálható, ezért könnyen értelmezhető is. A népdal a népi bölcsesség hordozója, egyes népek zenei világának esszenciája. így vezethet el a népdal a komolyabb, bonyolultabb zeneművek megértéséhez. — Sokan a szolmizációt tartják ma is a Kodály-módszer lényegének. — Ez tévedés, mert a szolmizálás pusztán csak eszköz, de ugyanakkor kitűnő eszköz „a zeneolvasáshoz”, hogy könnyebben tanuljanak a gyerekek lapról énekelni. Amikor ezt már megtanulták, akkor ezt a „mankót” el lehet dobni, hiszen a kottaolvasási készséget már elsajátították. Minél előbb át kell térni a szöveges dalolásra, illetve a hangszeres mű esetén a dúdolásra! Az élményszerzés az énekórák igazi célja és a tanárnak kell gondoskodnia arról, hogy a tanulással örömet Bartalus Ilona a Békéstarhosi Zeneiskola elvégzése után a Debreceni Konzervatóriumban tanult. 1963-ban végezte el a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola énektanárképző szakát. A Kanadai Kodály Intézet (Kodály Institute of Canada) Western Ontarió-i csoportjának tiszteletbeli elnöke. A Magyar Kodály Társaság alapító tagja. Hat évig vendégprofesszorként a kanadai Western Ontario Egyetem zenei fakultásán tanított. Nyári és hétvégi kurzusokat vezetett az Egyesült Államokban és Kanadában szerezzen a gyerekeknek. De ha fetisizálják a szolmizálást és a kézjelek állandó gyakorlását, akkor elvész a zene „lelke”. Én igyekszem a zene mélyebb értelme iránti érzékenységet, fogékonyságot is kifejleszteni hallgatóiban, így nagyobb örömük telik a művekben, miközben ízlésük is fejlődik. Ha egy-egy dal, egy-egy mű köré felvázoljuk megszületésének körülményeit, korát, akkor közben a tanulók elsajátíthatják a zenei műveltség alapjait is. Nagyon hatásos módszer, ha fiatal előadóművészek interpretálják a műveket az órákon, mert akkor az élő zenehallgatás örömével is megajándékozzák a tanulókat. — Bevált-e a Magyarországon először kezdeményezett zenei általános iskola, mint iskolatípus? — Előrebocsátom, hogy nemcsak az — esetleg elfogult — véleményemet mondom, ha azt állítom, hogy a zenei általános iskola a létező legjobb iskolatípus. Tanártársaim is bizonyíthatják, az ilyen iskolákban. jobb az általános tanulmányi eredmény, a szociológiai felmérések pedig azt igazolták, hogy a heti négy énekóra minden területen érezteti jótékony hatását. Fanatikusan hiszek a zene emberformáló erejében. Meggyőződésem: az éneklés, a közös éneklés boldogít. Mert ha sikerül a játék szenvedélyét a munka komolyságával ötvözni; ha nemcsak tanulnak a gyerekek, hanem közben jól is érzik magukat: akkor jut energiájuk mindenre. S marad annyi hitük a zenélés boldogságában, hogy elegendő tartalékuk marad belőle felnőtt korukra is. — Vajon mennyire érdekli a világot a Kodály-módszer? — 1964-ben az ISME (International Society of Music Educators) Budapesten tartotta kongresszusát és tanulmányozta Kodály zenepedagógiai módszerét a magyar iskolákban. Átütő sikert arattunk, melynek hatására javaslatot tettek, hogy a zenei általános iskola típusát a világ valamennyi országában be kell vezetni. Az azóta eltelt csaknem húsz esztendő alatt fantasztikus eredmények születtek. Jómagam is tapasztalhattam az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban és Európa jó néhány országában, hogy menynyire komolyan vették Kodály intelmeit. Persze, néhol talán túlzottan szó szerint értelmezték mondanivalójának lényegét. De mondhatjuk, hogy a világ lassan már meg is előz bennünket Kodály módszerének hatásos elterjesztésében. Kanadában a Western Ontario Egyetemen és a hétvégi kurzusokon csaknem 8 ezer leendő vagy már tanító énektanárral ismertettem meg e zenepedagógiai metódus lényegét. Azóta is sokakkal levelezésben állok és ezen keresztül értesülök munkájuk eredményességéről. Talán számomra sem voltak minden haszon nélküliek az ott töltött évek, hiszen írtam egy könyvet a kanadai népzenéről, amelyet ma már tankönyvként használnak. — Persze önt Magyarországon is a Kodálymódszer apostolaként ismerjük, ha máshonnan nem, hát a televízióból. Kritikusai úgy méltatták eddigi munkásságát, hogy „Bartalus Ilona zenetanítási módszere nem mesterség, hanem művészet”. — Aki Kodály szellemében akar tanítani, annak nemcsak jól képzett muzsikusnak, hanem elkötelezett, megszállott pedagógusnak is kell lennie. Jó néhány esztendeje már, hogy harminc részes sorozatot írtam a televíziónak Gyere pajtás énekelni! címmel, amelyért nívódíjat is kaptunk. Aztán, folytatva a megkezdett utat, Dúdoló címmel újabb sorozatot készítettünk gyerekek számára arról, hogyan lehet instrumentális darabokat énekléssel megközelíteni. Nemsokára befejeződik legújabb hatrészes tévésorozatom, „Legyen a zene mindenkié!” címmel, amelynek a közeljövőben vesszük fel angol szinkronját. LINTNER SÁNDOR 12