Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-02-06 / 3. szám
tira. Édesanyám is ösztönzött, hogy foglalkozzam magyar irodalommal, de éveken át csak olvasója, tisztelője voltam Radnótinak. Aztán az Ardis kiadónál válogatott műfordításkötetet jelentethettem meg Radnóti verseiből. Ez volt a Subway Stops, amely jó fogadtatásban részesült. Nyomban arra gondoltam, hogy a költő valamennyi művét eltekintve néhány fiatalkori zsengéjétől lefordítom angol nyelvre. A kiadó támogatta az ötletet, és háromévi kemény munka után a 299 verset tartalmazó kötet az olvasók asztalára kerülhetett. A jegyzetanyag a szokásosnál kissé részletesebb, hiszen a versek keletkezésének körülményei, a kelet-európai történelem egyes eseményei magyarázatra szorulnak az amerikai olvasó számára. — Jeleni már meg korábban más angol nyelvű Radnóti-kötet is az Egyesült Államokban? — 1972-ben, New Yorkban, ám az idegen volt Radnóti stílusától. Amerikában nagy divat a szabadvers és a fordító Radnóti műveit is ebben — a költő számára idegen — szellemben ültette át. Egyébként ez is egyik oka volt annak, hogy hozzáfogtam a munkához. Ezt meg is írtam a Subway Stops előszavában. Mielőtt kötetté szerkesztettem a fordításokat, huszonnyolc rangos amerikai irodalmi folyóirat közölte a verseket. — Kérem beszéljen a műhelymunkáról, nehéz volt-e ennek a tragikus sorsú költőnek a gondolatait angol nyelven tolmácsolni? óvodát. Ebben nagy szerepe volt Marton József hazánkfiának, aki vásárolt egy autóbuszt, és odaajándékozta az óvodának, hogy az óriási kiterjedésű városból össze lehessen vele szedni a kocsi nélküli magyar családok csemetéit. Meg is látogattam ezt az óvodát: ott volt a Magyar Ház egyik oldaltermében. Színes asztalkák mellett apró gyermekek, a falakon a gyermekek rajzai, a polcokon plasztikáik. Az óvoda nyelve természetesen magyar. A szekrény polcán ott látjuk Illyés Gyula mesegyűjteményét, Weöres Sándor egy kötetét, a gyermekek Petőfi-verseket mondanak fel kórusban, igazi magyar népdalokat énekelnek. Kedvenc olvasmányuk a Gőgös Gúnár Gedeon. Észrevettük persze, hogy néha spanyolul pusmognak egymással. De hát némelyiküknek bizony venéz az édesanyja vagy az apja, így nem csoda, ha egyikemásika keveri a spanyol és a magyar szót. Az egyik óvónő mintha ismerős volna. Móroczné Csicser Irénnek hívják, a pápai tanítóképzőben szerzett képesítést. Hetedig életévüktől kezdve természetesen a spanyol nyelvű venéz iskolába kell járniuk a magyar gyermekeknek. Magyar anyanyelvi kultúrájuk továbbfejlesztése érdekében azonban magyar elemi iskola is működik a Magyar Házban. Ez az iskola hetenként egyszer, szombaton gyűjti össze a magyar gyermekeket, amikor a — Radnóti óriási műveltségű volt, gyakran építette be verseibe Horatius, vagy Goethe egy-egy sorát, vagy csak egy-egy töredéket, így bújt gyakorta álarcok mögé, de a „régi” nála mindig új értelmet, új jelentést kapott. Hallatlan költői szuverenitással tudott ötvözni, sűríteni, összevonni olykor eltérő stílusokat is, és ezekből új művészi mondanivalót kovácsolni. Sokszor szinte úgy éreztem, hogy vizsgáztatja fordítóját. Ha pestiesen fejezhetem ki magam, azt mondanám, most már annyira „benne vagyok” Radnótiban, hogy egy tanulmánykötetre készülök, amely Radnóti Miklós és a nyugati irodalom kapcsolatát vizsgálja majd. Ezért vagyok most négyhónapos ösztöndíjjal Budapesten, és bújom a könyvtárakat, adatokat gyűjtök ehhez a munkához. — ön költő is, több kötete jelent már meg. — Négy kötetem jelent meg eddig, ezekből három, lírai versek gyűjteménye, sorrendben a második azonban egy hosszú vers, a „Black Jesus”, Martin Luther King életéről és mártírhaláláról. Költőként is számontartanak Amerikában, tagja vagyok az Amerikai Irodalmi Társaságnak, ahová csak választás útján lehet bekerülni. Ebből következik, hogy amerikai költőnek tartom magam, tehát az irodalmi anyanyelvem angol. LINTNER SÁNDOR Az 1920-as évek elején sok magyar vágott neki a nagyvilágnak. Ki azért, hogy szerencsét próbáljon, ki azért, hogy külföldön dolgozzék, míg az itthoni nehéz életkörülmények megjavulnak. Ez utóbbiak közé tartozott egy húszéves fiatalember is, aki fogtechnikusi oklevéllel a zsebében, némi zongoristamúlttal a háta mögött indult vándorútra. A ma nyolcvanéves Sweet Pál szívesen beszél az azóta eltelt hatvan évről. — Elindulásom után hamarosan Amerikában kötöttem ki — mesélte budapesti találkozásunkon. — New Yorkban zenekart alapítottam, a magyar egyesületek hétvégi összejövetelein játszottunk. Később a helyi rádió magyar adá.saiban léptünk fel, a mi szórakoztató zenei műsorunkban hangzottak el először rádióhirdetések. — Sokféle foglalkozásom volt az eltelt évtizedek alatt, de mindenhol megpróbáltam valami pluszt adni ahhoz, amit csináltam. Amikor italokkal ügynököltem, feltaláltam a műanyag dugót. Elsőként igyekeztem meghonosítani Amerikában a grillsütő gépeket. AMERIKÁBÚL JÖTTEM... Egészen jól sikerült. A háború alatt és az azt követő években gyorsfagyasztott ételek készítésével és árusításával foglalkoztam. Nagy anyagi sikert jelentett számomra, mert ezeket dotálta az állam. Néhányan vállalatot is alapítottunk, amelyért rövidesen egymillió dollárt kínáltak. Nem fogadtuk el az ajánlatot. Néhány hónap múlva tönkrementünk, mert megszűnt az állami dotáció. — Ma már jó néhány éve nyugdíjasként élek New Yorkban. Az unokám. Brennan Sweet sokat ígérő hegedűművész-tehetség. Egyébként részt vett és nyert a Magyar Rádió Szülőföldünk szerkesztősége által kiírt ifjúsági pályázaton. A fiam, Robert Sweet fizikus és optikus, közreműködött az Apolló programban. Ma a Kari Zeiss gyár amerikai vezérképviseletén dolgozik. Testvérem jónevű orvos. A Magyar Tudományos Akadémia meghívására 1979-ben hat hónapot töltött Magyarországon, a budapesti orvostudományi egyetemen tartott előadásokat. (P) FOTÓ: GESZTI ANNA venéz iskolában nincs tanítás. Itt már csak magyar nyelvet és irodalmat, valamint magyar történelmet tanulnak a tanításra önként, szívességből vállalkozó tanítónőktől. Látogatásom alkalmával Mártonná Kovács Aranka éppen közmondások gyűjtésével és értelmezésével foglalkoztatta 7—8 éves tanítványait. A magyar iskola vezetője Tarlósné, Kriszta néni, aki hat társnőjével vállalta az iskola vezetésének gondját. A serdülő ifjúság magyar neveléséről magyar cserkészcsapat gondoskodik Gazsóné, Enikő és helyettese Nyisztorné, Judit parancsnoksága alatt. Ottlétem alatt történt. hogy az úgynevezett farkaskölyköket avatták, mégpedig a várost körülölelő erdős hegyekben, sátortáborban, romantikus erdei tisztáson. Holdfény és zseblámpák imbolygó világítása mellett folyt le az ünnepi szertartás. A magasban a magyar és a venéz zászló lobogott, elhangzott a Himnusz, és a fiatalok fennhangon mondták: „Fogadom, hogy teljesítem kötelességeimet ...” * A felnőtt ifjúság összetartásában jelentős szerepe van a Gyöngyös Bokréta együttesnek is. Látogatásom alkalmával éppen ének- és táncpróbát tartottak a fiatalok. Egy másik venezuelai város magyar kolóniája hívta meg őket magyar estjükre. Gyönyörűek voltak öltözékeik. Hibátlan kiejtéssel énekeltek. A tanult dalszövegekben kevesebb volt a nyelvi hiba, mint beszélgetéseikben. Táncmozgásuk ösztönösen kitűnő. Nyilván a szüleiktől örökölt magyaros ritmusérzékük diktálta tánclépteiket. Persze kívánatos volna, ha kaphatnának hazulról hiteles magyar táncleírásokat. A magyar nyelvi- és nyelvű nevelés kérdése megoldódott tehát az óvoda, az iskola, a cserkészet, népi tánccsoport és sportoktatás révén. Szeretnők hinni, hogy több nemzedékre kihatóan. Az ifjúság magyar nyelvtudása feltétlenül olyan érték, mely a magyar nyelvközösséghez és remélhetőleg az óhazához is fűzi őket, még ha szüleik világnézeti elzárkózása a világháború előtti nemzeti szellemet tükrözi is. * A magyar kultúréletnek jelentős központja a közös református és evangélikus templom, mely a német evangélikusoknak is helyet ad. Az ízléses, modern épület mintegy kétszáz személy befogadására alkalmas. Ottlétemkor éppen az új lelkészt, most éppen evangélikust, Brachna Gábort iktatták be tisztségébe. Annak idején a soproni teológia növendéke volt, azután az Egyesült Államokban szolgált, s most, nyugalomba vonulása után egy időre vállalta a caracasi protestánsok lelki gondozását. A katolikusokét egy Groza László nevű lelkész végzi, azonban nem itt, hanem az egyik venéz katolikus templomban. Az evangélikus-református templom mellett igen szép környezetben, pálmás kertek között két modernül berendezett lelkészlak várja a távozók helyett a végleges lelkészeket. Dómján János nyugalmazott budapesti református lelkész azóta már el is foglalta ottani munkahelyét. A Magyar Ház nagyarányú táncos összejövetelekre is lehetőséget teremt. * A caracasi magyarok tehát megvannak, életszínvonaluk elég magas. Az otthoni ügyvéd itt népszerű vendéglős, függetlenül attól, hogy otthon milyen pályán kereste a kenyerét, itt kereskedő, házi kisegítő, a volt katonatiszt órás, a pesti technikus itt szép jövedelmű iparos. Magyar ember itt a rendőrfőkapitány, Marton József, magyar a venezuelai cserkészszövetség caracasi megbízottja, és vannak egyetemi előadók is. Van magyar könyvesbolt, ahol az amerikai kiadású magyar könyvek mellett hazai kiadások is bőven kaphatók. A bolt tulajdonosa szintén magyar. Elgondolkozom: ha ez a sok szívós életerő, nyelvi ragaszkodás és erőfeszítés a magyarságtudat megtartásáért maradandó sikerrel járna, és az egyetemes magyarság legmagasabb érdekeinek szolgálatába szegődnék .. . SZATHMARY LAJOS A Confessióban megjelent cikk nyomán 11
