Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-10-30 / 22. szám
1. A főherceg vérrel borított tábornoki kabátja 2. Az Esti Újság különkiadása 3. A merénylőt elfogják 4. A császár: Mindent meggondoltam és megfontoltam ... 5. Bevonulok 6. Tisza István magyar királyi miniszterelnök 7. Önkéntesek 8. Franz Conrad von Hötzendorf vezérkari főnök 9. Leopold Berchtold külügyminiszter REPRODUKCIÓ: SZVOBODA FERENC lágpolitika középpontjába, a kis Szerbia és a korhadt Monarchia viszálya világméretű hatalmi érdekek ütközőpontjába került. A merénylet, szokták mondani, csak a szikra volt, amely a puskaporral és benzingőzzel teli világot lángra lobbantotta. A világhelyzet gyúlékonysága és a nagyhatalmak közös felelőssége azért nem moshatja el az egyéni felelősséget, mert a háborút mégiscsak egyes emberek tervezték és indították el. Bizonyos, hogy elsőrendű felelősség terheli a Monarchia háborús pártját, magát az agg uralkodót is, aki ugyan — hadparancsa szerint —, „mindent megfontolt és mindent meggondolt”, de valójában engedett katonái és a német vezérkar nyomásának. Ilyen értelemben a felelősség kis részét Tisza Istvánról sem háríthatjuk el, mert annak ellenére, hogy elég jól mérte fel az erőviszonyokat és a következményeket, nem tartott ki háborúellenes szavazata mellett a hadüzenet elhatározásakor, nem távozott felelős posztjáról. És mindenképpen súlyos felelősség hárul a német katonai és politikai vezetőkre, magára Vilmos császárra, akik a döntő pillanatban, a döntő súlyt beledobták a történelem serpenyőjébe . . . Hetven év múltán persze nem annyira a felelősség méregetése a történelmi kérdés, hanem a háború okainak és következményeinek világos felmutatása, annak a rendszernek a minél alaposabb ismerete, amelynek természetében rejlik a hódítás és a háború. A Monarchia 1914, július 28-án küldte el Szerbiának a hadüzenetet. Dunai flottája még aznap éjjel megkezdte Belgrad ágyúzását. Július 30-án Oroszország és a Monarchia egyidőben kiadta az egymás elleni mozgósítási parancsot: augusztus 1-én Németország is mozgósított és hadat üzent Oroszországnak, két nappal később Franciaországnak. Követte őt a Monarchia hadüzenete Oroszország ellen augusztus 5-én, ugyanezen a napon Angliáé Németország ellen. Egy hét múlva Franciaország—Anglia és a Monarchia között is beállt a hadiállapot. A szarajevói revolver pukkanását addigra teljesen elnyelte a hadak dübörgése, az ágyúdörgés, aknák, s#apnelek és birodalmak robbanása. HANÁK PÉTER 11
