Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-10-30 / 22. szám

1. A főherceg vérrel borított tábornoki kabátja 2. Az Esti Újság különkiadása 3. A merénylőt elfogják 4. A császár: Mindent meggondoltam és megfontoltam ... 5. Bevonulok 6. Tisza István magyar királyi miniszterelnök 7. Önkéntesek 8. Franz Conrad von Hötzendorf vezérkari főnök 9. Leopold Berchtold külügyminiszter REPRODUKCIÓ: SZVOBODA FERENC lágpolitika középpontjába, a kis Szerbia és a korhadt Monarchia viszálya világméretű hatalmi ér­dekek ütközőpontjába került. A merénylet, szokták mondani, csak a szikra volt, amely a puskapor­ral és benzingőzzel teli világot lángra lobbantotta. A világhelyzet gyúlékonysága és a nagyhatalmak közös felelős­sége azért nem moshatja el az egyéni felelősséget, mert a hábo­rút mégiscsak egyes emberek tervezték és indították el. Bizo­nyos, hogy elsőrendű felelősség terheli a Monarchia háborús párt­ját, magát az agg uralkodót is, aki ugyan — hadparancsa sze­rint —, „mindent megfontolt és mindent meggondolt”, de valójá­ban engedett katonái és a német vezérkar nyomásának. Ilyen érte­lemben a felelősség kis részét Tisza Istvánról sem háríthatjuk el, mert annak ellenére, hogy elég jól mérte fel az erőviszonyokat és a következményeket, nem tartott ki háborúellenes szavazata mel­lett a hadüzenet elhatározásakor, nem távozott felelős posztjáról. És mindenképpen súlyos felelős­ség hárul a német katonai és po­litikai vezetőkre, magára Vilmos császárra, akik a döntő pillanat­ban, a döntő súlyt beledobták a történelem serpenyőjébe . . . Hetven év múltán persze nem annyira a felelősség méregetése a történelmi kérdés, hanem a hábo­rú okainak és következményeinek világos felmutatása, annak a rendszernek a minél alaposabb is­merete, amelynek természetében rejlik a hódítás és a háború. A Monarchia 1914, július 28-án küldte el Szerbiának a hadüzene­tet. Dunai flottája még aznap éj­jel megkezdte Belgrad ágyúzását. Július 30-án Oroszország és a Monarchia egyidőben kiadta az egymás elleni mozgósítási paran­csot: augusztus 1-én Németor­szág is mozgósított és hadat üzent Oroszországnak, két nappal ké­sőbb Franciaországnak. Követte őt a Monarchia hadüzenete Orosz­ország ellen augusztus 5-én, ugyanezen a napon Angliáé Né­metország ellen. Egy hét múlva Franciaország—Anglia és a Mo­narchia között is beállt a hadiál­lapot. A szarajevói revolver pukkaná­sát addigra teljesen elnyelte a ha­dak dübörgése, az ágyúdörgés, aknák, s#apnelek és birodalmak robbanása. HANÁK PÉTER 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom