Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-10-16 / 21. szám

Gazdaság Európában elsőként hazánkban, Mosonmagyaróváron állítottak fel tiszta fémszer­kezetből víztornyot. A háromszázhatvan tonnás építményt a Ganz-MÁVAG készí­tette, teljes magassága ötvenkét méter FOTÓ: M/VTUSZ KAROLY — MTI Jose Ubirajara Timm, brazil me­zőgazdasági államtitkár magyaror­szági látogatása során mezőgazda­ságunk eredményeit, valamint a két ország közötti együttműködés lehe­tőségeit tanulmányozta és tárgyalá­sokat folytatott Váncsa Jenő mező­­gazdasági és élelmezésügyi minisz­terrel. * Magyar—finn gazdasági vegyes­bizottsági tárgyalás folyt Budapes­ten. Megállapították, hogy a ked­vezőtlen világgazdasági hatásokat a két ország közötti szabadkereske­delmi megállapodás csak részben ellensúlyozhatta, ezért a vámköte­les áruk vámjait mindkét ország kölcsönösen tovább csökkenti, illet­ve 1985. január elsejéig megszünteti. A finn delegáció vezetőjét, Pauli Opas külügyminisztériumi főosz­tályvezetőt, a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében sok éven át kifejtett eredményes tevékenységéért az El­nöki Tanács a Magyar Népköztár­saság Zászlórendjével tüntette ki. Az átadásnál jelen volt Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes. * A Balatonfüredi SZOT-szanatóri­­umban rendezték meg a Nemzetkö­zi Gyógyvíz Technikai Társaság (SITH) XVIII. kongresszusát. A ta­nácskozáson 15 ország mintegy két­száz balneológusa, közgazdásza, épí­tésze és számos más tudományág képviselője vett részt. * Magyar—angol energetikai ta­nácskozást tartottak Veszprémben, a két ország tudományos akadémiá­jának szervezésében. Az együttmű­ködésnek több mint ötesztendős múltja van, így többek között angol gépeket alkalmaznak a magyar szén­­bányászatban, s bányagépek alkat­részeit szállítjuk Angliába. Játékautomatákat gyártanak — az osztrák Novomatic céggel kötött szerződés alapján — Szombathe­lyen. A megállapodás értelmében évente 500—600 gépet szállítanak Ausztriába, s az ellenérték négy­ötödéért — hazai értékesítésre — Novomatic játékautomatákat vásárol a szombathelyi szövetkezet. * A Politoys Ipari Szövetkezet a Rubik-kocka gyártásával vált kül­földön ismertté. Tavaly a szövetke­zet bevétele meghaladta az egymil­­liárd forintot, s ebből mintegy 650 millió a nyugati piacokon való érté­kesítésből származott. A szövetkezet most mintegy negyven új játékot kíván piacra dobni, közülük több nemzetközi érdeklődésre is igényt tarthat. * Elkészült az Ml-es autópálya Ta­tabánya és Bicske közötti szakasza. Építése mintegy másfél milliárd forintba került. A novemberi át­adás után Budapest és Győr között tizenöt perccel rövidül az autósok menetideje. * A BASF vállalat egyesült álla­mokbeli részlegének 110 dolgozója töltötte Magyarországon vállalati jutalomüdülését. Négynapos itt­­tartózkodásuk során hazánk érde­kesebb vidékeivel ismerkedtek. * A Magyar Nemzeti Bank 1982. október 5-től érvényes valutaárfo­lyamai (vétel): 100 angol font 100 ausztrál dollár 100 francia frank 100 kanadai dollár 100 NSZK-márka 1000 olasz líra 100 osztrák schilling 100 svájci frank 100 svéd korona 100 USA-dollár 6372,63 forint; 3552,17 forint; 527,02 forint; 3037.14 forint; 1489,48 forint; 26,42 forint; 211,76 forint: 1726,42 forint, 598,48 forint; 3741.14 forint. CfoMts ÚJ LAKÁSÜGYI RENDELETEK A Minisztertanács megvitatta és elfogadta a lakásépítés és -fenntar­tás, valamint a lakásgazdálkodás és -elosztás továbbfejlesztését szolgáló jogszabályokat. A Minisztertanács egyebek között megállapította, hogy a lakáshoz ju­tás esélyei egyenlőtlenek, a lakás­építéssel és a lakásfenntartással összefüggő kiadások aránytalanul oszlanak meg az állam és a lakos­ság, illetőleg a lakosság egyes cso­portjai között. Jelenleg a lakások 24 százaléka bérlakás. A legnagyobb terhet azok a — bérből és fizetésből élő — családok viselik, amelyek sa­ját tulajdonukban levő lakásokban laknak vagy ilyen lakást építenek, illetve vásárolnak. Nem megfelelő a meglevő lakásállománnyal való gaz­dálkodás, -ez új lakások építése még nem tart lépést az igények nö­vekedésével, ezért a városokban élő fiatal házaspároknak sokáig kell la­kásra várakozniuk. A lakáscserék száma kicsi, s a jelenlegi pénzügyi feltételek nem is ösztönzik kellően cserére a lakosságot. A lakásépítésre és -vásárlásra, il­letőleg a lakásfenntartás céljára adható állami támogatás nem iga­zodik eléggé a családok jövedelmi és szociális helyzetéhez. Az állami tá­mogatás csak a települések egy ré­szére, bizonyos építési formákra és foglalkozási rétegekre terjed ki, a lakásfenntartás költségeihez pedig csak a bérlakásban élők kapnak ál­lami hozzájárulást. A lakáshoz jutásban néhány éven belül általánossá válik a fokozatos­ság. A városban élő fiatal házaspá­rok első lakásként szerényebb kom­fortfokozatú és kisebb alapterületű lakást vagy önálló lakrészt kaphat­nak. Következő lakásukat — a csa­lád szociális és jövedelmi helyzeté­hez igazodó feltételekkel — tanácsi lakás kiutalása útján cserével vagy önerőből való építkezéssel, illetőleg vásárlással szerezhetik meg. E csa­ládok változatlanul az 1981-ben megállapított mértékek alapján fi­zetnek használatbavételi díjat. A jövőben korlátozott számban olyan családok is bérlakáshoz juthatnak, amelyek jövedelmi helyzetüknél fogva ugyan nem jogosultak erre, de nem kívánnak lakástulajdont szerezni. E családoknak azonban vállalniuk kell, hogy megfizetik a jogszabályokban előírt használat­bavételi díj többszörösét és a való­ságos fenntartási költségeknek megfelelő nagyobb lakbért. A Minisztertanács elhatározta a magánerőből való lakásépítés tá­mogatásának korszerűsítését azzal a céllal, hogy mérséklődjenek a la­kásépítés pénzügyi feltételeiben mutatkozó indokolatlan különb­ségek a városon, illetőleg a falun élők, a vállalatoknál, intézmények­ben és szövetkezetekben dolgozók, valamint a különféle építési for­mák között. Az állami támogatás 1983. január 1-től a családok szociális helyzeté­hez igazodik A lakásépítőknek és a lakásvásár­lóknak egységesen 3 százalékos ka­matra és 35 éves törlesztési időre adható kedvezményes építési köl­csön. A nagyobb létszámú családok az átlagosnál több hitelt kaphatnak. Indokolt esetben a hitel-visszafize­tés első öt évére törlesztési kedvez­ményt (haladékot) lehet kérni. A jövőben a dolgozók szélesebb köre részesíthető munkáltatói támo­gatásban. Az állami költségvetésből nyújtott támogatás megszűnik, s a munkáltatók (vállalatok, szövetke­zetek, intézmények) maguk dönthe­tik el, hogy dolgozóik közül kiket és milyen mértékben támogatnak. A lakásépítésre és lakásvásárlásra ad­ható — vissza nem térítendő — tá­mogatások és a kölcsönök forrásai a vállalati gazdálkodás eredményes­ségével összhangban alakulnak. A lakbérek 1983. július 1-től át­lagosan 130 százalékkal emelked­nek. Annak érdekében, hogy a bér­lők kiadásai ne növekedjenek ug­rásszerűen, az állami lakások bér­lői — 1988-ig fokozatosan csökkenő mértékben — állami hozzájárulást kapnak. E hozzájárulás összege 1983-ban a lakbértöbblet 70 száza­léka lesz. A lakbérnövekedés ellensúlyozá­sára az arra legjobban rászoruló nagycsaládosok és nyugdíjasok szo­ciális támogatást kapnak. MAGYAR - OSZTRÁK KERESKEDELEM Lázár György miniszterelnök hi­vatalos ausztriai látogatása alkal­mával az osztrák APA hírügynök­ség áttekintést adott a magyar— osztrák kereskedelmi és külgazda­­dasági kapcsolatok alakulásáról. A Magyarországgal lebonyolított oszt­rák áruforgalom a legutóbbi tíz év folyamán jól fejlődött és — osztrák statisztikai adatok szerint — a múlt évben először lépte túl a 10 milli­árd schillinges határt. Magyarország Ausztria legna­gyobb kooperációs partnere. A koo­perációs megállapodások csaknem fele a gépipar, az elektrotechnika és a járműipar területére jut. Igen aktív Magyarországon az osztrák építőipar. Egy 300 millió dolláros osztrák hitelszerződés kere­tében eddig öt budapesti, két sop­roni és egy hévízi szálloda építése fejeződött be, illetve van folya­matban, és osztrák vállalatok dol­goztak a hegyeshalmi közúti határ­­átkelőhely építésén is. Ausztria megállapodott Magyar­­országgal, hogy a GATT keretében előirányzott vámcsökkentéseket már korábban érvénybe léptetik. Pozitívan értékeli az APA jelen­tése a Magyarországgal lebonyolódó idegenforgalmat. Tavaly 1,1 millió osztrák utazott Magyarországra, és 167 ezer magyar látogató érkezett Ausztriába. Az idei első félévben a Magyarországra irányuló osztrák kiutazásokban 31 százalékos, az Ausztriába irányuló magyar kiuta­zásokban pedig 41 százalékos növe­kedést könyveltek el. Címlapunkon: Hídivásár a Hortobágyon RIPORTUNK A 8—9. OLDALON FOTO: MTI 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom