Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-10-02 / 20. szám
I A lelátóról jelentjük Mozognak a gyerekek A nemzetközi sportszövetségek többsége már kijelölte a Los Angeles-i olimpiai játékok technikai ellenőreit, a versenyek lebonyolítását irányító szakembereket. Három magyar sportvezetőt találni közöttük. Atlétikában Sir József, röplabdában Holvay Endre, a nemzetközi szövetség két tekintélyes tisztségviselője, súlyemelésben pedig Aján Tamás, a nemzetközi szövetség főtitkára látja el a rendkívüli megbizatást. * Edmontonban, a szabadfogású birkózók idei világbajnokságán a magyarok a vártnál gyengébben szerepeltek. Orbán József a 62 kilós kategóriában szőnyegre lépett csepeli birkózó szerzett egyedül érmes helyezést, harmadik lett. * A magyar fogathajtók változatlanul a világ élvonalához tartoznak. A hollandiai Appeldoomban rendezett világbajnokságon Bárdos György, valamint a Bárdos György, Muity Ferenc és az újonc Juhász László alkotta csapat egyaránt a második helyen végzett. * Énekes Zoltán, a Bp. Spartacus tizenhétéves úszója két rekordot állított fel a hazai bajnokságon. A 200 méteres pillangóúszásban elért 2:01.72 perces teljesítményével a Guayaquilban nemrég lebonyolított világbajnokságon is a döntőbe juthatott volna. A bajnokság másik főszereplője, az olimpiai bajnok hátúszó Wladár Sándor négy egyéni és két váltószámban végzett az első helyen. * Taróczy Balázs az első számú magyar teniszező újabb kiváló eredménnyel őrzi helyét a nemzetközi élmezőnyben. Ezúttal a kaliforniai La Costában, a World Championship of Tennis szervezet versenyén győzött az argentin Guillermo Vilas ellen. * Bozsik Józsefre, az immár négy éve elhunyt, százszoros válogatott magyar labdarúgóra újabb nemzetközi tornával emlékezett volt klubja, a Bp. Honvéd. * Baráti találkozó színhelye volt a budai Margitkert étterem. Az ötvenes évek világhírű magyar asztaliteniszezői fehér asztal mellett találkoztak. Sidó Ferenc egykori világbajnok, a házigazda, meleg szavakkal köszöntötte az erre alkalomra hazaérkező társait. Kóczián József Stockholmból, Földy László Baselból, dr. Gál Endre és Potocsny József pedig New Yorkból látogatott haza az összejövetelre. „A sportot fiatalon kell megkedvelteim ! ... Tízen aluli korban kell rászoktatni a gyerekeket a rendszeres testedzésre, a sportolásra.” Ilyen és ehhez hasonló megállapítások manapság sűrűn ismétlődnek. A magyar iskolákban a hetvenes évek derekán bevezetett tantervi reform jelentette a régen várt frontáttörést. A heti három kötelező testnevelési órával egyidőben ugyanis nemcsak az osztályozás rendszerét változtatták meg, hanem fakultatív jellegű, délutáni önkéntes tömegsport foglalkozásokat is bevezették. Az osztályzat megváltoztatása gyakorlatilag annyit jelent, hogy a kisdiákok tudását, felkészültségét az egy adott tanéven belüli teljesítményük fejlődése, javulása alapján mérik. Nem ragaszkodnak ahhoz, hogy mondjuk csak az a diaK kaphat kitűnőt testnevelésből, aki a hetedikben vagy nyolcadikban átugorja a 130 centiméteres magasságot. Az is kiválót érdemel, aki az év elején csak 110 centiméterig vitte, de az év végén jelentős javulással már 120 centimétert tudott teljesíteni. A korábbi évek túlzott szigorral történt és a testneveléssel, a sportal sok fiatalt szembeállító osztályozás helyére lépett felmérő rendszer előnyeit a testnevelők és a diákok nem győzik dicsérni. Augusztus 30-án újra megszólaltak az iskolák csengői. Csak az általános iskolák padjaiba egy és háromnegyed millió fiatal ült be. S ha ezekhez hozzászámítjuk a középiskolák és szakmunkás iskolák tanulóit, úgy a heti három testnevelési óra látogatóinak számát két és fél millióra becsülhetjük. Azaz az ország lakosságának majdnem egynegyedéről van szó. Ennek a heti három órának bevezetését, annak idején sokan ellenezték. Látszólag joggal, hiszen terem is, tanár is kevés volt. A helyzet azóta lényegesen javult. A középiskolák termi ellátottsága már 75—80 százalékosnak mondható és pedagógusokban sincs hiány. Több sikeres akció, például a vidéki kultúrtermek, kultúrházak igénybevétele javított a helyzeten, nem is beszélve a kötelező úszásoktatás kiterjesztéséről. A tavasszal Fűzfőn megnyílt ötvenméteres fedett uszodát például délelőttönként csak az iskolások használják. A környező településekről, de még Veszprémből is külön autóbuszok hozzák-viszik a diákokat az uszodába. A fővárosban is alig van olyan kerület, ahol ne várná tanmedence az iskolásokat. De Vaskút példáját is említhetnénk, hiszen ebben a Bács megyei községben a termelőszövetkezet jelentős anyagi támogatással nemcsak tornatermet, hanem még fedett uszodát is épített az iskola udvar on. Az iskolai sport fellendüléséhez az egyesületek és a tanintézetek közötti megjavult, mind szorosabb kapcsolat is hozzájárult. Elsősorban a nagy egyesületek és a kijelölt iskolák közötti együttműködés eredményeként a diákok használhatják az egyesület létesítményeit, edzőket kapnak, háziversenyeket rendeznek számukra, s cserébe az iskola az egyesületbe irányítja a rendszeresen sportolni, versenyezni vágyó fiatalokat. FOTO: ZÁHONYI IVAN A tantermi reform bevezetésével nyertek véglegesen polgárjogot az úgynevezett testnevelési tagozatos osztályok is. A tagozatos elnevezés azt jelenti, hogy az illető osztályban naponta legalább egy testnevelési órát tartanak, délutáni foglalkozásokat is szerveznek. A tagozatos osztályokba gondos kiválogatás alapján kerülhetnek a fiatalok, hiszen jelenleg már a harmincezret is meghaladja országos viszonylatban a testnevelés tagozatos osztályba járók száma, s a tervek szerint a közeljövőben a fél százezres létszámot is elérik ezek az osztályok. Az új tanév reményekkel, de bizonyos kétségekkel kezdődött. Az iskolákban is általánosan bevezetik az ötnapos munkahetet. Meghosszabbodnak a napok, a diákok később jönnek ki az iskolából, kevesebb idő marad a tanulásra és a sportolásra. A szabad hétvégén pedig esetleg családi programok máshová csábítják a fiatalokat. A szabad hétvége teremtette új helyzetben a diákok sportjának új útjait, lehetőségeit sürgősen meg kell találni, ami nem ígérkezik ugyan könnyűnek, de mégis nemcsak a versenysport utánpótlásáról, hanem a jövő egészséges edzett nemzedékéről van szó. SZ. F. 27
