Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-10-02 / 20. szám

ÍMíflfci HAVASI FERENC BESZÉDE A MARX KÁROLY KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEMEN Közélet - diplomácia Gustav Husákot Kádár János fogadta a Ferihegyi repülőtéren FOTO: SOOS LAJOS — MTI Kádár Jánosnak, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkárának a meghívá­sára szeptember 13-án baráti mun­kalátogatáson hazánkban tartózko­dott Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság elnöke. Gustáv Husák a látogatás alkalmá­val átadta Kádár Jánosnak a 70. születésnapja alkalmából adomá­nyozott Klement Gottwald Érdem­rendet. * Dr. Rodrigo Valdes Baquero, az Ecuadori Köztársaság külügymi­niszterének első helyettese szep­temberben látogatást tett Budapes­ten. Megbeszéléseket folytatott Nagy János külügyminisztérium! államtitkárral és Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettessel a ma­gyar—ecuadori kapcsolatok fejlesz­tésének lehetőségeiről. Az ecuadori diplomatát fogadta Púja Frigyes külügyminiszter. * Az Állami Ifjúsági Bizottság meghívására hazánkban járt a Spa­nyol Kulturális Minisztérium dele­gációja. A látogatás során megbe-Károlyi Mihályné átveszi a kitüntetést széléseket folytattak az állami ifjú­ságpolitika szervezési és társadalmi kérdéseiről, és a két ország kor­mányszerveinek együttműködéséről. * öttagú francia nemzetgyűlési ter­melési és árucsere-forgalmi bizott­ság járt hazánkban. A franciái kép­viselők delegációját fogadta Péter János az országgyűlés alelnöke. Ve­ress Péter külkereskedelmi minisz­ter és Nagy János külügyminiszté­­riumi államtitkár. A megbeszélések során áttekintették a két ország parlamenti és mezőgazdasági kap­csolatainak új lehetőségeit. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa özv. Károlyi Mihályné Andrássy Katinkának több évtize­des kiemelkedő közéleti tevékeny­sége elismeréseként, — Károlyi Mi­hályné tagja az MVSZ elnökségének is — születésnapja alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság rubintokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Loson­­czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. Jelen volt Kállai Gyu­la, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. FOTO: PÓLYA ZOLTÁN — MTI Havasi Ferenc, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára részt vett és beszédet mondott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem 1982—1983-as tanévnyitó ünnepsé­gén. Havasi Ferenc bevezetőjében kö­szöntötte a tanévnyitó ünnepség részvevőit, rámutatva, hogy a Köz­­gazdasági Egyetemet tisztelet övezi a magyar szellemi életben. — Országunk a nehezedő körül­mények közepette is összességében előrehalad, fejlődik — folytatta. — A gazdálkodás nehezebbé vált fel­tételei ellenére bizalom, nyugalom, megértés jellemzi közéletünket. — A jelen periódus sajátos vo­nása, hogy több nyugtalanságra utaló hangulati elem van belpoli­tikai életünkben, mint a korábbi két évtizedben. Felerősödött az ag­godalom, hogy képes-e az ország tartani eredményeit, vagy vissza­esésekkel kell számolnunk. Annak a tömeges kívánságnak a teljesülése, hogy „csak rosszabb ne legyen”, mintha jobban veszélybe került volna, mint negyedszázada bármi­kor. Áttekintve a nyugtalanító hangu­lati elemek okait, Havasi Ferenc mindenekelőtt arra utalt, hogy öt­ven éve nem élt át a világ ilyen krí­zist, mint a jelenlegi. Naponta hal­lani a munkanélküliség növekedé­séről, az inflációról, bankok és vál­lalatok csődjéről, országok fizetés­­képtelenné válásáról, kormánybu­kásokról, a szociális kiadások meg­nyirbálásáról. A világméretű válság természetesen hat a szocialista vi­lágra is, mindamellett országaink kölcsönösen előnyös együttműkö­dése változatlanul fejlődik, s enél­­kül, izoláltan, a nehézségeket csak sokkal nagyobb árat fizetve vé­szelhetnénk át. A nyugtalanító hangulati elemek nemcsak a világgazdaság, hanem a világpolitika folyamataival is ösz­­szefüggésben vannak. Élethalálharc folyik nemzetközileg a fegyverke­zés megállítása, a leszerelés kérdé­seiben, arról, hogy milyen irányza­tok váljanak uralkodóvá: az enyhü­lés vagy a feszültség. Mindez iz­gatja az embereket. Havasi Ferenc ezután azokat az eredményeket összegezte, amelyeket az elmúlt négy évben fő céljaink elérésében, külső egyensúlyi hely­zetünk javításában és az életszín­vonal védelmében elértünk. Sike­rült lassítanunk, majd megállíta­nunk külföldi eladósodásunk folya­matát; adósságállományunk növe­kedése megállt, sőt 1981 végétől adósságunk valamelyest csökkent. Tőkés külkereskedelmi mérlegünk 1981 óta lényegében egyensúlyba került. Szocialista partnereinknek államközi szerződéseinkben vállalt kötelezettségeinket korrekten, hiánytalanul teljesítettük. — Megőriztük az ország fizető­­képességét és hitelezőink bizalmát, — jelentette ki Havasi Ferenc — s ezt manapság kevés ország mond­hatja el. Fizetési kötelezettségeink­nek mindig pontosan eleget tettünk, pedig ezekben az években csak ka­­matterheink elérték a tíz évvel ez­előtti tőkés exportunk dollárérté­két. — Szólni szeretnék azokról az in­tézkedésekről, amelyeket a közel­múltban hoztunk, illetve amelyek most vannak bevezetés előtt. Ter­mészetüket tekintve ezek is a ki­adás és a bevétel, a termelés és a fogyasztás összhangba hozását szol­gálják. A világgazdaság, a tőkés piacok helyzetét mérlegelve, egyen­súlyi helyzetünket javítva, a fo­rintot a konvertibilis valutákhoz viszonyítva 7 százalékkal leértékel­tük. Ez az intézkedés drágítja az importot, és ösztönzi az exporttevé­kenységet. Ugyancsak egyensúlyi helyzetünk javítása miatt mérsékel­nünk kellett és kell a nemzeti jöve­delem belső felhasználását. Tovább növeljük az állam részesedését a tiszta jövedelemből, a megtermelt javak nagyobb részét csoportosítva át a fizetési mérleg javítására. — Ma a társadalmi érdeklődés középpontjában, különösen az augusztusi áremelések óta, az a kérdés áll: tartjuk-e a kongresszusi célokat, képesek vagyunk-e meg­őrizni az életszínvonalat. Nem vol­na-e jobb bevallani, teszik hozzá, hogy e célok tartása nem sikerül, nem sikerülhet. Szeretnék emlékez­tetni rá, hogy a XII. kongresszus az 1980 közepére kialakult reálbér megvédését tűzte ki célul, előirá­nyozva egyszersmind a VI. ötéves tervre a reáljövedelmek 6—7 száza­lékos, a lakossági fogyasztás 7—9 százalékos növelését. Mit értünk el a célok valóra váltásában négy év alatt? A fogyasztói árak 1979 és 1982 között 33—34 százalékkal, az egy főre jutó nomináljövedelmek pedig 37 százalékkal növekedtek. A lakosság reáljövedelme csaknem 3 százalékkal, a fogyasztás pedig 6 százalékkal nőtt. — A takarékbetét-állomány 1978 decemberétől kamatokkal együtt mintegy 50 milliárd forinttal nőtt. Évi átlagban 82—83 ezer lakást, 1100—1200 általános iskolai tanter­met, 3000 bölcsődei és 13 ezer óvo­dai helyet, 2000 gyógyintézeti ágyat létesítettünk. Évente ezekben a ne­héz esztendőkben is 5—5,5 millió magyar utazik külföldre. Nem csök­kent, hanem nőtt az egy személyre jutó hús- és tejfogyasztás. — Életszínvonal-politikánk fon­tos elemévé kell tennünk a teljesít­mények arányos díjazását, a jobb teljesítményeket jobban honorálva, mint eddig. A másik alapelv, hogy ilyen körülmények közepette sem szabad szűkítenünk az árukínálatot. Ha választanunk kell, hogy válto­zatlan áron, de a kínálatot szűkít­ve, vagy pedig szabályozott áreme­lésekkel, de a kínálatot megőrizve haladjunk-e, akkor a vezetésnek az utóbbit kell választania. Ma nincs a világon olyan ország, amely vál­tozatlan árakkal képes lenne tar­tani vagy bővíteni árukínálatát. A harmadik elem, amit az életszínvo­nal-politikában folytatunk: a belföl­di ellátást az export elé helyezzük. Ezt is kevés ország mondhatja el manapság. Miközben egyik fő cé­lunk a külső egyensúlyi helyzet megteremtése, a termékek elosztá­sakor a belföldi ellátást elsődleges­nek ítéltük és ítéljük a jövőben is. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom