Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-10-02 / 20. szám

ÍMíflfci

HAVASI FERENC BESZÉDE A MARX KÁROLY KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEMEN

Közélet - diplomácia

Gustav Husákot Kádár János fogadta a Ferihegyi repülőtéren

FOTO: SOOS LAJOS — MTI

Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a meghívására szeptember 13-án baráti munkalátogatáson hazánkban tartózkodott Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. Gustáv Husák a látogatás alkalmával átadta Kádár Jánosnak a 70. születésnapja alkalmából adományozott Klement Gottwald Érdemrendet.

*

Dr. Rodrigo Valdes Baquero, az Ecuadori Köztársaság külügyminiszterének első helyettese szeptemberben látogatást tett Budapesten. Megbeszéléseket folytatott Nagy János külügyminisztérium! államtitkárral és Garai Róbert külügyminiszter-helyettessel a magyar—ecuadori kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Az ecuadori diplomatát fogadta Púja Frigyes külügyminiszter.

*

Az Állami Ifjúsági Bizottság meghívására hazánkban járt a Spanyol Kulturális Minisztérium delegációja. A látogatás során megbe-Károlyi Mihályné átveszi a kitüntetést

széléseket folytattak az állami ifjúságpolitika szervezési és társadalmi kérdéseiről, és a két ország kormányszerveinek együttműködéséről. *

öttagú francia nemzetgyűlési termelési és árucsere-forgalmi bizottság járt hazánkban. A franciái képviselők delegációját fogadta Péter János az országgyűlés alelnöke. Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Nagy János külügyminisztériumi államtitkár. A megbeszélések során áttekintették a két ország parlamenti és mezőgazdasági kapcsolatainak új lehetőségeit.

*

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa özv. Károlyi Mihályné Andrássy Katinkának több évtizedes kiemelkedő közéleti tevékenysége elismeréseként, — Károlyi Mihályné tagja az MVSZ elnökségének is — születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság rubintokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. Jelen volt Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke.

FOTO: PÓLYA ZOLTÁN — MTI

Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára részt vett és beszédet mondott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem

1982—1983-as tanévnyitó ünnepségén.

Havasi Ferenc bevezetőjében köszöntötte a tanévnyitó ünnepség részvevőit, rámutatva, hogy a Közgazdasági Egyetemet tisztelet övezi a magyar szellemi életben.

— Országunk a nehezedő körülmények közepette is összességében előrehalad, fejlődik — folytatta. — A gazdálkodás nehezebbé vált feltételei ellenére bizalom, nyugalom, megértés jellemzi közéletünket.

— A jelen periódus sajátos vonása, hogy több nyugtalanságra utaló hangulati elem van belpolitikai életünkben, mint a korábbi két évtizedben. Felerősödött az aggodalom, hogy képes-e az ország tartani eredményeit, vagy visszaesésekkel kell számolnunk. Annak a tömeges kívánságnak a teljesülése, hogy „csak rosszabb ne legyen”, mintha jobban veszélybe került volna, mint negyedszázada bármikor.

Áttekintve a nyugtalanító hangulati elemek okait, Havasi Ferenc mindenekelőtt arra utalt, hogy ötven éve nem élt át a világ ilyen krízist, mint a jelenlegi. Naponta hallani a munkanélküliség növekedéséről, az inflációról, bankok és vállalatok csődjéről, országok fizetésképtelenné válásáról, kormánybukásokról, a szociális kiadások megnyirbálásáról. A világméretű válság természetesen hat a szocialista világra is, mindamellett országaink kölcsönösen előnyös együttműködése változatlanul fejlődik, s enélkül, izoláltan, a nehézségeket csak sokkal nagyobb árat fizetve vészelhetnénk át.

A nyugtalanító hangulati elemek nemcsak a világgazdaság, hanem a világpolitika folyamataival is öszszefüggésben vannak. Élethalálharc folyik nemzetközileg a fegyverkezés megállítása, a leszerelés kérdéseiben, arról, hogy milyen irányzatok váljanak uralkodóvá: az enyhülés vagy a feszültség. Mindez izgatja az embereket.

Havasi Ferenc ezután azokat az eredményeket összegezte, amelyeket az elmúlt négy évben fő céljaink elérésében, külső egyensúlyi helyzetünk javításában és az életszínvonal védelmében elértünk. Sikerült lassítanunk, majd megállítanunk külföldi eladósodásunk folyamatát; adósságállományunk növekedése megállt, sőt 1981 végétől adósságunk valamelyest csökkent. Tőkés külkereskedelmi mérlegünk 1981 óta lényegében egyensúlyba került. Szocialista partnereinknek államközi szerződéseinkben vállalt kötelezettségeinket korrekten,

hiánytalanul teljesítettük.

— Megőriztük az ország fizetőképességét és hitelezőink bizalmát, — jelentette ki Havasi Ferenc — s ezt manapság kevés ország mondhatja el. Fizetési kötelezettségeinknek mindig pontosan eleget tettünk, pedig ezekben az években csak kamatterheink elérték a tíz évvel ezelőtti tőkés exportunk dollárértékét.

— Szólni szeretnék azokról az intézkedésekről, amelyeket a közelmúltban hoztunk, illetve amelyek most vannak bevezetés előtt. Természetüket tekintve ezek is a kiadás és a bevétel, a termelés és a fogyasztás összhangba hozását szolgálják. A világgazdaság, a tőkés piacok helyzetét mérlegelve, egyensúlyi helyzetünket javítva, a forintot a konvertibilis valutákhoz viszonyítva 7 százalékkal leértékeltük. Ez az intézkedés drágítja az importot, és ösztönzi az exporttevékenységet. Ugyancsak egyensúlyi helyzetünk javítása miatt mérsékelnünk kellett és kell a nemzeti jövedelem belső felhasználását. Tovább növeljük az állam részesedését a tiszta jövedelemből, a megtermelt javak nagyobb részét csoportosítva át a fizetési mérleg javítására.

— Ma a társadalmi érdeklődés középpontjában, különösen az augusztusi áremelések óta, az a kérdés áll: tartjuk-e a kongresszusi célokat, képesek vagyunk-e megőrizni az életszínvonalat. Nem volna-e jobb bevallani, teszik hozzá, hogy e célok tartása nem sikerül, nem sikerülhet. Szeretnék emlékeztetni rá, hogy a XII. kongresszus az 1980 közepére kialakult reálbér megvédését tűzte ki célul, előirányozva egyszersmind a VI. ötéves tervre a reáljövedelmek 6—7 százalékos, a lakossági fogyasztás 7—9 százalékos növelését. Mit értünk el a célok valóra váltásában négy év alatt? A fogyasztói árak 1979 és 1982 között 33—34 százalékkal, az egy főre jutó nomináljövedelmek pedig 37 százalékkal növekedtek. A lakosság reáljövedelme csaknem 3 százalékkal, a fogyasztás pedig 6 százalékkal nőtt.

— A takarékbetét-állomány 1978 decemberétől kamatokkal együtt mintegy 50 milliárd forinttal nőtt. Évi átlagban 82—83 ezer lakást, 1100—1200 általános iskolai tantermet, 3000 bölcsődei és 13 ezer óvodai helyet, 2000 gyógyintézeti ágyat létesítettünk. Évente ezekben a nehéz esztendőkben is 5—5,5 millió magyar utazik külföldre. Nem csökkent, hanem nőtt az egy személyre jutó hús- és tejfogyasztás.

— Életszínvonal-politikánk fontos elemévé kell tennünk a teljesítmények arányos díjazását, a jobb teljesítményeket jobban honorálva, mint eddig. A másik alapelv, hogy ilyen körülmények közepette sem szabad szűkítenünk az árukínálatot. Ha választanunk kell, hogy változatlan áron, de a kínálatot szűkítve, vagy pedig szabályozott áremelésekkel, de a kínálatot megőrizve haladjunk-e, akkor a vezetésnek az utóbbit kell választania. Ma nincs a világon olyan ország, amely változatlan árakkal képes lenne tartani vagy bővíteni árukínálatát. A harmadik elem, amit az életszínvonal-politikában folytatunk: a belföldi ellátást az export elé helyezzük. Ezt is kevés ország mondhatja el manapság. Miközben egyik fő célunk a külső egyensúlyi helyzet megteremtése, a termékek elosztásakor a belföldi ellátást elsődlegesnek ítéltük és ítéljük a jövőben is.

2