Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-09-18 / 19. szám
BRIDZS Néhány évvel ezelőtt egy bridzs-világbajnökságon a brazíliai és ausztráliai válogatott bridzscsapat mérkőzése következett. A bíró megkérdezte a feleket, hogy vam-e szükségük tolmácsra a licitálással kapcsolatban. Mire az egyik játékos azt válaszolta, hogy „köszönjük, nincs rá szükség, mert mindannyian jól beszélünk magyarul!” A fenti — megtörtént — sztorit Ivany I. József New Yorkban élő honfitársunk leveléből idéztük, aki hiányolja, hogy szabadidő-rovatunkban eddig nem foglalkoztunk briddzsel. Igaza van, — jóllehet mifelénk is ezrek és ezrek rajonganak érte, még nyolcvanon túl is, szellemi frisseségülket e nagyszerű kártyajátéknak köszönhetik. De hódolnak előtte, azaz mellette fiatalabbak és egészen fiatalok, magas szinten, országos és nemzetközi versenyeken. Egyesék idén nyáron ismerkedtek meg vele, a Budapest Tourist sikeres bridzstanfolyamain. A hangulatos kisvárosiban, Tatán a XVIII. századi Sándor malomból átalakított Malom Szálló adott otthont a vendégeknek, a tanulóknak, akik elméleti és gyakorlati foglalkozásokon ismerkedtek meg a bridzs alapelemeivel. A haladó játékosok házi versenyeken vettek részt. És most térjünk vissza honfitársunk levelére, aki elküldte a The New York Times 1982. június 10-i számának egy kivágatát. A cikk címe magyarul így hangzik: „Magyar tehetség gazdagítja a New York-i közösséget.” A cikkíró Alan Truscott, a világ egyik legnevesebb bridzsszakírója elismerően nyüatkozik a magyar bridzstehetségekről. Ivany I. Józsefet is megemlíti egy érdekes meccs lejátszásával kapcsolatban. Honfitársunk hozzájárulásával közöljük a lapban megjelent játszma diagramját — azzal a záradékkal, hogy a hazai bridzsélet jelentősebb eseményeiről, ígérjük, a jövőben mi is beszámolunk. — h-THB NEW YORK TIMES, NORTH 4AK9873 952 ♦ 8 •AQia WEST 4J65 9AKJ9863 4J54 4— EAST 4Q102 9Q104 0 AK10972 ♦ 3 SOUTH (D) ♦ 4 97 OQ83 4K10987654 East and West were vulnerable. The bidding: South West North East 44 49 4N.T.59 Pass 69 74 Dbl. Pass Pass Rdbl.Pass Pass Pass West led the spade five. 22 LEMEZBEMUTATÓ A zeneirodalomnak úgyszólván minden korszaka iránt fogékony pianista, a néhány évvel ezelőtt elhunyt Antal István művészi portréját rajzolja meg az a lemez, amely a Magyar előadóművészek című sorozatban jelent meg a Hungarotonnál. Ez a felvételsorozat, amely a neves zongorista és kiváló zeneakadémiai professzor munkásságát mutatja be, természetesen nem adhat teljes képet Antal Istvánról. Mert ennek a kitűnő előadónak, aki Beethoven, Liszt, Brahms, Chopin mellett a modem zenét, Bartók és a még újabbak, Kadosa Pál, Szabó Ferenc, Farkas Ferenc, Kurtág György és mások zongoraműveit is szívesen tűzte műsorára, olyan széles volt az érdeklődési köre, hogy az ehelyütt föl sem sorolható. Azt azért mégis említsük meg, hogy Budapesten ő mutatta be Kadosa Pál, va-HUNÜARIAN ABTIOTH MAGYAR ELŐADÓMŰVÉSZEK ISTVÁN ANTAL PIANO lamint két ütőhangszeres művész, Schwartz Oszkár és Vigdorovits Sándor társaságában Bartók kétzongorás Szonátáját, és élő magyar zeneszerzők nagyon sok új művét is. Lemezén, amely fölvillantja a művész elmélyedő egyéniségét, analízisre törekvő virtuóz játékát, azok a szerzők — Beethoven, Liszt, Chopin, Bartók, Kurtág — szólalnak meg, akik Antal Istvánt 1937-es Vigadó-beli bemutatkozásától kezdve élete végéig művészként és pedagógusként is egyaránt foglalkoztatták. A felvételek pontosan húsz évet fognak át, — 1952 és 1972 között készültek —, és arról is hű képet adnak, hogy e rokonszenves művész játéka miként mélyült el az idők során, keresve, kutatva az utat a korszerű előadói stílus felé. Lemeze a bizonyíték rá, hogy e törekvése szép eredménnyel járt. GÁBOR ISTVÁN KÖNYVESPOLC Csaknem ötven évvel ezelőtt jelent meg Nagyváradon az Osvát Kálmán (Osvát Ernő öccse) által szerkesztett Erdélyi Lexikon. Fél évszázada látott napvilágot Tolnai Gábor munkája Erdély magyar irodalmi élete címmel. Az azóta eltelt ötven év nemcsak a történelem változásaival gyarapította csüggesztő és biztató tapasztalatainkat a határon túli magyarság helyzetét illetően, hanem a romániai magyar szellemi élet alakulásaival is, nem utolsósorban az irodalom hatalmas gyarapodásával. A Balogh Edgár vezette szerkesztő bizottság a szakszerkesztők és munkatársak hatalmas táborával készítette el a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon I. kötetét, amelynek folytatását mielőbbre reméljük (és amelynek mindenképpen egyik előkészítő munkája volt a Kántor—Láng-féle Romániai magyar irodalom 1944—1970 című kötet). Miként határozzák meg a romániai magyar irodalom státusát a kötet munkatársai? Feleljen erre maga a kiadvány: „A most megjelenő első kötet (A—F), valamint az ezt követő három (G—K), (L— R), (S—Z) összefoglalója és tükre (...) annak a szellemi teljesítménynek, amely a két világháború közötti kisebbségi, majd a felszabadulás után, új társadalmi-történelmi körülmények között, nemzetiségi helyzetünkben e tájon létrejött, s mint ilyen, jelenleg a szocialista Románia szellemiségének — részeiben, kimagasló teljesítményeiben éppúgy, mint összességében — szerves része. De ugyanakkor folytatója a magyar műveltség sok évszázados hagyományainak is, amelyek nemzetiségi kultúránkba szintén beépültek, annak elidegeníthetetlen elemeit alkotják.” Ez a népek közti hídfeladatot is alátámasztó, a kettős kötöttség meghatározásait vállaló koncepció teszi lehetővé a romániai magyar irodalom helyének megmutatását, lexikális felmérését a romániai és az egyetemes magyar kultúrában. Számos olyan címszó található ebben a lexikonban, amelyet tartalmaz vagy tartalmazhatna egy hazai lexikon is. S nemcsak olyan írók esetéről van szó, akik határon túl, határon innen is éltek, alkottak, hanem arról is, hogy ami és aki hozzátartozik a romániai magyar irodalomhoz, az hozzátartozik a magyar kultúrához is, nem halványítva el ezzel a romániaiság helyzetéből adódó sajátos jegyeket, hangsúlyokat; lényegi meghatározásokat. A kötet specifikumából adódik például — továbbá —, hogy nem szerepel címszóként „Ady Endre”, viszont tanulmánnyal felér az „Ady Endre emlékezete” címszó, amely a határon túli Ady-őrzést, az ekörüli harcokat summázza. A lexikon érdemi elemzése a szakkritika feladata. Biztosak lehetünk benne, hogy az egymást követő kötetek nyomán a lexikon máris érzékelhető, kimagasló érdemeinek elismerésével együtt a lexikon anyagát gazdagító s olykor talán részkérdésekben vagy elviekben vitát is megpendítő cikkek fognak napvilágot látni. Határon túl is, határon innen is. Azt azonban máris kimondhatjuk, hogy Balogh Edgár és a szerkesztő bizottság, a nagytudású munkatársi gárda korszerű, hasznos építőmunkát végzett, amely nagy nyeresége mindkét ország szellemi életének, az egyetemes magyar irodalomnak. (Kriterion, Bukarest) (-d -á) A Kritikában megjelent cikk nyomán (
