Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-09-18 / 19. szám
1 da) azt emelte ki, hogy az ifjúság magyarnak megtartásában lényeges szerepe van a népi táncnak: a tánccsoportok tagjai közül azok is, akik magyarul már alig beszélnek, a fesztiválon elért sikerek hatására, fokozottan érdeklődnek a magyar irodalom, történelem, a magyar nyelv iránt. Szántó Miklós elmondotta, hogy az utóbbi időben egyre többen írtak arról, vagy kérték személyesen, hogy a Magyar Hírek gondoljon a befogadó országokban születő nemzedékek azon tagjaira is, akik már nem olvasnak magyarul, és javasolták angol nyelvű betét vagy melléklet szerkesztését. A főszerkesztő közölte, hogy ezeket az igényeket tudomásul véve, a jövő év tavaszán — kísérletképpen — angol nyelvű betétet készítenek és ehhez várják az olvasók véleményét, tanácsát. Kapcsolatok, művészcsoportok, színvonal Hernádi György (Svédország) javasolta, hogy a külföldi magyarság és a szülőföld kapcsolatának szorosabbra fűzése érdekében létesítsenek Budapesten, vagy az ország más, erre alkalmas területén nyugdíjasházat. A skandináviai országok magyarjai szívesen támogatnák anyagi erejükkel is ezt az érdekes kezdeményezést. Kemény Mihály (Franciaország) az elkallódó értékekkel kapcsolatban azt ajánlotta, hogy a Széchényi Könyvtár adjon keretet ezeknek az értékeknek. Sokan adnák át anyagaikat, levelezésüket is, de azt szeretnék, hogy az évezred végéig zárolják emlékirataikat. Romhányi László (Anglia) részletesen ismertette a Buxtoni Zenei Fesztivált, amely az idén Kodály Zoltán életművének jegyében zajlott: bemutatták angol nyelven Kodály Háry Jánosát: az előadásról az angol rádió negyvenöt perces adásban számolt be. A bemutatót az angliai magyarok segítették, különösen a manchesteriek, és ezt az tette lehetővé, hogy a Világszövetségből kiküldött táncoktató készítette fel a tánccsoportot. A művészcsoportok műsorainak színvonalát kérte számon Tar Mihály (Kanada). Érdekesen beszélt e kérdésről — saját tapasztalatai alapján — Huszti Péter, aki hangsúlyozta, hogy tekintettel kell lenni az egyesületek igényeire, akik ismert kedvenceiket akarják látni, de vigyázni kell a műsorok színvonalára. Lehet izgalmas drámát közvetíteni Arany János balladáival, és a leghatékonyabb mulattatást jelentheti Aranynak A fülemüle című verse. A befogadó országokban született, magyarul már nem tudó emberek számára is érdekes élmény egy Shakespeare-szonett angolul és magyar fordításban, mert képesek ráhangolódni a magyar versek muzsikájára is. A kapcsolatok fontosságáról nagy hatással szólt Fodor Nagy Árpád (USA). A magyarságismereti kézikönyvről sokan szóltak. Keresztury Dezső annak a véleményének adott hangot, hogy az nemcsak a külföldi magyarság számára, de itthon is szükséges és nélkülözhetetlen. Rozmán Lajos (NSZK) arról beszélt, hogy a tizenötmilliós magyarság kíváncsi múltjára és jelenére. Tatai László (Kanada) szerint a történelem, földrajz, a magyarság élete egyaránt fontos lenne a könyvben, ezért egész sorozat kellene. Boldizsár Iván a műfaj meghatározását sürgette és olvasókönyv forma mellett foglalt állást. Schiffer Pál a szerkesztés munkájának menetére tett javaslatot, Béres Ferenc a zenei anyag fontosságára hívta fel a figyelmet. A hozzászólók egyetértettek abban, hogy magyarul és angolul lenne jó — kezdőlépésként — elkészíteni a kézikönyvet, amely bizonyára felkeltené az igényt a más nyelveken történő kiadásra is. Zárszavában Bognár József professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy a különböző országok állampolgáraiként élő magyarság hidat jelent ezen nemzetek és Magyarország népe között. Az államok vezetői egyre inkább egyetértenek abban, hogy helyes figyelembe venni állampolgáraik etnikai tudatát. Legyenek hűséges polgárai választott hazájuknak, és jelentsen többletet az, hogy ápolják a magukkal vitt, élő magyar kultúrát. És a nehezedő világhelyzetben különösen fontos, hogy a mai Magyarország, amelyből elszármaztak, virágzó, művelt nemzet legyen, ame-1. Az elnökségi ülés résztvevői 2. Nemeskürty István író, mellette Szüts Pál főtitkárhelyettes és Keresztury Dezső író, az MVSZ alelnöke 3. Rozmán Lajos, NSZK 4. Kemény Mihály, Franciaország 5. Lőrincze Lajos, az anyanyelvi konferencia védnökségének elnöke 6. Boldizsár Iván iró 7. Zakar Teréz, Kanada 8. Romhányi László, Anglia 9. Hernádi György, Svédország 10. Tatai László, Kanada 11. Földes Judit, Belgium. Az elnöki asztalnál Bognár József, az MVSZ elnöke és Gosztonyi János főtitkár 12. Dr. Szabó Zoltán, az MVSZ volt főtitkára 13. Huszti Péter színművész 14. Béres Ferenc népdalénekes 15. Fodor Nagy Árpád, USA 16. Tar Mihály, Kanada FOTO: NOVOTTA FERENC lyet nemzetközi elismerés övez és amely erején felül is mindent elkövet, hogy a világ számos országában gyökeret vert magyarság ápolhassa a magyar kultúrát és erősítse kapcsolatait az óhazával. Sz. M. ó
