Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-08-21 / 17-18. szám
RTRIUm HVRTT j© Budapest „átrium: a római ház középponti helyisége, amelyből a szobák nyittok. A tető közepén levő nyitáson át kapta a ház a világosságot. Az átrium közepén kis medence volt." Űj Magyar Lexikon Az üvegtető nyolcemeletnyi magasból szűri át a fényt a folyosók növényektől zöldellő mellvédjeire, s az alant zsinatoló térségre, az átriumra. Budapest új Duna-parti szállójának kapuján belépve, olyan látvány ez, ami a gyakorlott utazókat, szállóvendégeket is lecövekeli néhány percre, mielőtt a portához lépnének a kulcsért, melynek emblémáján ez áll: Átrium Hyatt Budapest. Egy 1911-es repülőgép pontos mása függ az átrium 36 ezer m3-es légterében, a függőkertszerűen kiképzett, délszaki növények közé telepített Átrium-Terasz kávéház-étteremhez elegáns lépcsősor vezet, mellette mélykék szökőkút csobog. S ez a kép fogadja a szobájukból kilépő, avagy a három panorámaliftben utazó vendégeket is. Építők és építtetők A fent leírt építészeti megoldás, melynek fő jellemzője az átriumos kiképzés, ismerős lehet az Egyesült Államokban utazóknak, ahol is 59 szállodát üzemeltet a Hyatt Corporation. A Hyatt International nevű vállalkozás — szerte a világon — eddig 37 szállodát épített fel, a budapesti Európában az ötödik, Brüsszel, Nizza, London és Montreaux után. Az Atrium Hyatt Budapest a MALÉV (Magyar Légiforgalmi Vállalat) és a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat tulajdona, mely cégek gazdasági társaságot alapítottak, és névhasználati, műszaki segítségnyújtási szerződést kötöttek a Hyatt International Corporation-nel. E szállodalánchoz tartozás — a kedvező fizetési feltételeken túl — hasznosnak ígérkezik amiatt is, hogy lehetővé vált a kapcsolódás a Hyatt International nemzetközi helyfoglalási rendszeréhez. Az egész magyar szállodás szakma nyer azáltal, hogy ez az igen sikeres cég átadta tapasztalatait a tervezés, a berendezés során, valamint a szálló személyzetét a világ különböző pontjain levő Hyátszállókban tanította be. A vendégéjszakák után fizetett bizonyos százalék fejében a szállodalánc reklámozza új, budapesti tagját, s természetesen vendégeket is küld. Üj Duna-parti szállodánk abból az Ausztriától felvett hitelkeretből épült, mely fedezetét adta a szomszédos — lapunkban már bemutatott — ugyancsak újnak számító Fórumszállónak is. A visszafizetés időtartama tizenöt év. A terveket — a Hyatt-kívánalmaknak megfelelően — magyar építészek készítették, a kivitelező az Universale-Porr osztrák társulás volt. Touches of Hyatt A 356 szobás, tízszintes, ötcsillagos Atrium Hyatt Budapest nem csupán megjelenésével nyújt különlegeset, a „touches of Hyatt”, azaz a Hyatt-jellemzők a szolgáltatásokban is sok ponton megkülönböztetik más szállodáktól. Vendégei — világszerte — elsősorban az üzletemberek köréből kerülnek ki, akik hol itt, hol ott töltenek el hosszabb-rövidebb időt, így különösen méltányolják az otthonosabb légkört, a szolgáltatások személyesebb, munkájukat segítő jellegét. A budapesti Hyatt-ban is megtalálható a „bussiness center”: telexszel, telefonnal, bérelhető irodahelyiségekkel, gépírói, titkárnői segédlettel, fénymásoló szolgálattal, tárgyalóteremmel. Az egyik föld alatti szinten további különtermek is találhatók, a legnagyobbat — amely bálteremnek is szolgál — szinkrontolmács berendezéssel is felszerelték. A szobákban hetente friss vendéglevél várja a lakókat, a város aktuális eseményeivel, látványosságaival. Tán apróság, ám mégis figyelemre méltó, hogy a vendégek térképet kapnak a környék kocogásra alkalmas útvonalairól. A videokazettás színes tévé, a minibár ma már az öt csillag természetes velejárói, s ilyennek tekinthetjük az uszodát, a szaunát, a szoláriumot is. Ami azonban mindenképpen Hyatt-specialitás, az a Regency Club. „Szálloda a szállodában” — így jellemzik ezt az intézményt a szakemberek. Ide, a nyolcadik emeletre csak azt viszi fel a lift, akinek kulcsa valamelyik itteni szobába, lakosztályba nyit. A Regency Clubban színvonalasabbak a szobák, egyedi a berendezés, a dekoráció — s egyedi, személyesebb az ittlakókkal való kapcsolattartás is, ami mindenekelőtt a hivatalos teendőikhez, a szabad idő tartalmas eltöltéséhez nyújtott sokoldalú segítséget jelenti. Mit mond Mr. Kiss? A touches of Hyatt persze nem jelenthet holmi uniformist. A Duna-parti tagszálló, amellett hogy megfelel a szigorú Hyatt-előírásoknak, jellegzetesen magyar, jellegzetesen budapesti is. Azzá teszik legjobb magyar iparművészeink, képzőművészeink alkotásai, azzá a vendéglátóhelyek — az Átrium-Terasz, az Old Timer-étterem, a Balloon Koktél-bár, a Tokaj-étterem, a Clark-söröző — sajátos hangulata, nemzetközi és mégis budapesti étel- és italkínálata. A konyhában s az éttermekben Mr. János Kiss vezet körül, aki a Hyatt International megbízásából a szállodalánc által elvárt konyhai-éttermi fogásokra tanítja a személyzetet. — Számos Hyatt-szállóban megfordultam már — mondja a szakmai körökben Amerikaszerte ismert konyhaművész —, de ilyen kitűnően felkészült gárdával, mint amilyen Lukács István konyhafőnök csapata, alig találkoztam. Nyilván sok mindent kellett átvenniük, hogy mint Hyatt-szakácsok is megállják a helyüket, ám én is tanultam tőlük, számos receptötlettel a tarsolyomban térek majd haza. Maga a szálló egyébként nem csupán azok számára megkapó, akik még nem jártak Hyatt-szállóban, s nem ismerik az átriumos megoldást. Ez a szálló az USA-ban is megállná a helyét, Európában pedig a legszebb. No és a panoráma ...! — lépünk az Old Timer ablakához— ugyan hol láthatunk ehhez foghatót ...? —fast