Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-08-21 / 17-18. szám
SZILI SZÁLAK „Tanár néni! Fejhallgatózzunk!” — négy esztendeje kérlelik e szavakkal nyelvtanámőjüket a rábaközi Szil község általános iskolásai, s a tanárnő minden órán szívesen tesz eleget a közkívánatnak. Forog a magnó, sorjáznak a példamondatok, a gyerekek láthatóan élvezik a modern technikát. — Most végez az első olyan osztály, amely ötödiktől nyolcadikig a nyelvi laborban tanulhatott. Lényegesen jobb a beszédkészségük s a kiejtésük, mint a korábbi évfolyamoknak — mondja a tanárnő. A nyelvoktatás e korszerű módszere egy rövid hírt mindenképpen megérdemelne, hiszen évek óta vizsgáljuk, hogyan tehetnénk hatékonyabbá az idegen nyelvek tanítását, s e hagyományosnál drágább metódus még korántsem általános iskoláinkban, különösen nem az a Szilhez hasonló, kétezer lelkes községekben. Mégsem emiatt forgatott itt néhány éve a televízió, jelentek meg itt is, ott is cikkek a szili iskoláról. Az érdeklődést elsősorban az keltette fel, hogy a helyi Győzelem Mezőgazdasági Termelőszövetkezet rendezte be a nyelvi labort. Korábban ők fedezték a fizikai-kémiai, az irodalmi-történelmi szaktanterem és a politechnikai műhely felszerelését is, jelenleg sportpályát építenek az iskolának — s mindez több milliós kiadás a szövetkezet számára, nem számítva a karbantartási-felújítási munkálatokat, melyeket szintén a szövetkezet szakemberei végeznek el. Mivel egy termelőszövetkezet mindenképpen gazdasági vállalkozás, logikus a kérdésfelvetés: milyen bevételt remélnek e tetemes kiadásokból? Varga Éva, az iskola igazgatója így indokol: — Érdeke a szövetkezetnek, hogy jó legyen 2 20
