Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-08-21 / 17-18. szám
1 1. Charlotte Messiaen énekórát tart 2. Laczkó Judit, Rektenwald Zsóka hollandiai festőnő, Czigány György, a Magyar Televízió zenei osztályának vezetője és Korniss Péter fotóművész 3. Baranyi Ferenc költő 4. Laczkó Judit, az Ars Hungarica et Belgica titkára a megnyitó beszédet mondja 5. Dedinszky Erika hollandiai költő és műfordító A SZERZŐ FELVÉTELEI dító, aki a magyar népdalok, versek idegen nyelvre történő átültetéséről beszélt, majd Czigány György méltatta Kodály Zoltán zenei jelentőségét. Nagy sikert aratott Jean- Marie Horemans belga műfordító (Ady verseinek a fordításáért tagjává választotta a magyar PEN Club), aki budapesti élményeit elevenítette fel. A műsort a fiatalabb nemzedék élményvilágát, szemléletmódját képviselő Harrer Gábor svédországi költő és festő zárta, aki költeményeiből olvasott fel. A műsor után, a kötetlen beszélgetések során Laczkó Judit kifejtette, hogy a külföldön élő magyarok csoportjai között a kapcsolatok nem állhatnak meg az országhatároknál, ezért hívtak előadókat Hollandiából és Svédországból, s ezért bővítették nemzetközivé képzőművészeti kiállításukat. Szelep Kálmán konzul pedig Czigány György egyik mondatát idézve, („A nar^rk csak” a derű perceit számolja”) jegyezte meg: — --cSt süt a nap nálunk ... jól sikerült a Tnai ünnepség, s ilyenkor olyan távolinak tűnnek a hétköznapok gondjai, ellentétei. Egy megemlékezés összehozza azokat, akik nem politikai nézeteik, hanem egyéb — pél-Kodályünnepségek Belgiumban dá’-l u magyar kultúra megőrzésének, terjesztésének módja, a klubok életének irányítása és ehhez hasonló — kisebb-nagyobb viták miatt kevésbé tartják egymással a kapcsolatot. Másnap délután a fővároshoz közeli Rixensartban folytatódott a Kodály-hónap programja. A kisváros polgármestere fogadást adott az ünnepségek vendégei részére, majd ezt követően az itt élő, anyai ágon magyar származású Charlotte Messiaen tartott bemutatót zeneoktatási módszeréről, amely a Kodályén alapszik. Még ugyanaznap este került sor a Belgiumi Magyarok Kulturális Egyesületének (BMKE) műsoros estjére, amelyen Baranyi Ferenc költő mellett, fellépett a Belgiumban turnézó Mecsek fúvósötös. Az egyesület elnöke, Kellner József, klubjuk munkájáról, könyvtárukról, műsoros estjeikről, filmvetítéseikről, szüreti és farsangi báljaikról beszélt, majd hozzátette: — Közismert igazság, hogy ami nem fejlődik, az tulajdonképpen már sorvad. Az egyesületi munkában is mindig új, jobb és több kell. A rendezvényeinkkel keretet teremtünk, hogy társaságunk együtt maradjon, bővüljön. Rendszeresen szervezünk csoportos látogatást a többi belgiumi magyar egyesülethez is, így például nemrégen az F. C. Hungáriáé futballcsapatnál jártunk. A közösségteremtést, az egyesületek közötti jó kapcsolatot tartóin a legfontosabbnak jövőnk Szempontjából. * Az Ars Hungarica et Belgica által rendezett Kodály-hónap záróünnepélyét a brüszszeli Goethe Intézet nagytermében tartották meg. Először a belga főváros egyik általános iskolájának másodikos tanulói mutatták be — nyilvános zeneóra keretében —, hogyan alkalmazzák a magyar zeneszerző és pedagógus oktatási módszerét a belgiumi iskolákban. Majd Jeremiás Margit énekelt néhány Kodály-dalt, végül a RONDINELLA együttes adott elő magyar és belga néptáncokat. p. i. 11
