Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-08-07 / 16. szám
tudományos kutató — töSbek között arról lett híres, hogy számos értékes nagy műszert a munkatársak maguk terveztek és építettek meg. Az intézet 1972 óta üzemekkel, gyárakkal köt szerződést, meghatározott feladatok megoldására. És ma már költségvetésének 40 százalékát e szerződésekből befolyó pénzből fedezi. Az atomfizika gyakorlati hasznosítását célzó munkát a kutatók — a bevételtől függetlenül is — éppen olyan fontosnak tartják, mint a magszerkezet és a magreakciók tanulmányozását, vagy az atomhéj fizikai kutatásokat. (Pedig e téren is van mit számon tartani! Például itt mutatták ki a neutrínó visszalökő hatását. Szalay professzor két akadémikust is nevelt: Berényi Dénest, a jelenlegi igazgatót és Csikai Gyulát, a Kossuth Lajos Tudományegyetem jelenlegi rektorát. Ez utóbbi nevéhez fűződik az előbb említett, s a világon mindenütt elismert tudományos eredmény.) A nyitottság ellenére sem hanyagolják el tehát az alapkutatást, hiszen ebből sarjadhatnak az újabb gyakorlati alkalmazási lehetőségek is* Amikor 1954-ben megszervezték az ATOMKI-t, még nem volt részecskegyorsítójuk. Márpedig enélkül nincs magfizika, hiszen 1. Mérőkamra, amelyben az emberi vér összetételét Határozzák meg 2. Az egymillió voltos Van de Graafgyorsító (részlet) 3. Feszültségpróba a generátoron 4. Bemérik az itt készített röntgenemissziás analitikai berendezést FOTO: KALMAR ISTVÁN ÍS VEN CSELLEI ISTVÁN az atomok általában stabilak, csak akkor „szólalnak meg”, csak akkor kezdenek sugározni, ha gerjesztik őket. Ám a világpiacon a gyorsítók nagyon drágák, ezért Koltay Ede vezetésével a debreceni kutatók és mérnökök hozzáláttak gyorsítók építéséhez. A jelenleg használatban levő ötmillió voltos elektrosztatikus generátort tíz évvel ezelőtt alkották, de építenek — megrendelésre — háromszáz-, nyolcszázezer és egymillió voltos készülékeket is. A helyi építésű Van de Graaf-generátor tíz esztendő alatt húszezer üzemórában szolgáltatott „lövedéket” atomi és nukleáris átalakulási folyamatok létrehozásához, melyeknek percenként tízezerszámra érkező jeleit számítógépek dolgozzák fel és fejtik meg. De nemcsak atomi folyamatokat vizsgálnak — és ez jó példa az alap- és az alkalmazott kutatások kapcsolatára —, hanem ismeretlen összetételű anyagokat is elemeznek, a minták bombázásakor kilépő sugárzás felbontása és a mérési adatok számítógépes feldolgozása révén. E módszerrel analizálják például — a Debreceni Orvostudományi Egyetem kutatóival együttműködve — az emberi vér mikroelem-összetételét. Ipari kutatókkal együtt vizsgálják továbbá a nyersanyagok és félgyártmányok minőségét, légkörfizikusokkal közösen pedig a levegő szennyeződését mérik. * Az alkalmazott kutatások sokirányúak, az eredmények fölhasználása hasonlóképpen. Az egyik laboratóriumban geológiai minták életkor-meghatározása folyik, a másikban a hortobágyi juhok szívinfarktusának okait próbálják földeríteni. Bacsó József csoportja még a hetvenes évek elején félvezető detektorokat készített, mert a szükség úgy hozta. Közben kiderült, hogy e félvezető detektorok segítségével pontosan meg lehet határozni egy adott anyagot alkotó kémiai elemek koncentrációját, mégpedig r oncsolásmentesen, a minden egyes elemre jellemző röntgensugárzás mérésével. A felismerést az alkalmazás követte: a Földtani Intézettől kapott fúróval 1240 méter mélyre hatoltak be a földbe, s megvizsgálták, hogyan változik a réz, a cink, az ólom és a többi elem megoszlása a mélység függvényében. Ezeket a vizsgálatokat az ipar is hasznosíthatja. A csoport készített például a Csepel Művek székesfehérvári gyáregységének egy berendezést, amely alkalmas arra, hogy a színesfémek összetételét igen nagy pontossággal megállapítsa. E készülékkel meg lehetne állapítani a magyar Szent Korona pontos összetételét, mégpedig anélkül, hogy drága nemzeti kincsünk a legkisebb mértékben is károsodna. E vizsgálat hozzásegíthetne bennünket a korona eredetének és korának megállapításához. Erről az ATOMKI tájékoztatta már az illetékeseket, de a különböző szakemberekből álló „koronatanács” a vizsgálat időpontját még nem tűzte ki. * Az ATOMKI-ben folyó munka talán bizonyítja, hogy a kormányzat és a Magyar Tudományos Akadémia jól választott, amikor Debrecenben építette fel a magyar magfizikai kutatások egyik fellegvárát, hiszen az eredmények nemzetközi mértékkel mérve is rangosak- És rövidesen megkezdik annak az épületnek az alapozását, amelyben az első húszmillió elektronvoltos ciklotront fogják elhelyezni a Nemzetközi Atomenergia Bizottság támogatásával. A jövő tehát biztató ... BAKÓ ENDRE 19
