Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-08-07 / 16. szám

Woollahra-ban (Ausztrália) júni­usban nyílt meg Judy Cassab kiál­lítása. A festőművésznő munkássá­gát hazánkban is ismerik, hiszen már rendezett kiállítást Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában és Pécsett is. Képünkön a meghívó fedőlapja. * 70 éves érettségi találkozót tartot­tak a Duna-Intercontinental Szál­lodában. Adalberto Kosztolányi Bar­celonából érkezett régi osztálytár­sához, Szilágyi Istvánhoz Budapest­re. 1912 júniusában érettségiztek a Felső Kereskedelmi Akadémián az Alkotmány utcában. A régi osztály­ból már csak ketten maradtak, sze­rencsére mindketten jó egészségben. FOTO: GABOR VIKTOR HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL Húszéves a párizsi Magyar Mű­hely. Az évfordulóról az Élet és Iro­dalom Pomogáts Béla cikkével em­lékezik meg. Az írás értékelést és tudósítást ötvöz, a Magyar Műhely múltjáról, a munkaközösség hagyo­mányos, az idén Marly-ban meg­rendezett összejöveteléről. A múltról szólva a cikk elismerően állapítja meg, hogy az 1956 őszén nyugatra került Nagy Pál, Parancs János, Papp Tibor, Márton László és Pát­­kai Ervin egy kezdetben szinte kivi­hetetlennek tetsző elhatározást va­lósítottak meg. Munkájuk eredmé­nyét pedig mi sem bizonyítja job­ban, mint a Magyar Műhely eddig megjelent hatvanhat száma, könyv­­sorozatának eddigi huszonnyolc kö­tete és a francia irodalmi életben is szerepet játszó D’Atelier című idő­szaki folyóirata. * Tokiói találkozás a hatvannégy éve külföldön élő Nyíregyházi Er­vinnel. Ez a cím a Népszabadság­ban áll Flesch István riportja élén. Ebből megtudható, hogy rejtélyes életű honfitársunk csodagyerekként kezdte zongoraművészi pályafutását. Tizenkét éves korában már pódiu­mon szerepelt, a Max Fiedler vezé­nyelte Berlini Filharmonikus Ze­nekar kíséretében Beethoven c-moll zongoraversenyét játszotta. S csak huszonegy éves volt, amikor a sajtó már zseniális tehetségként ünnepel­te, miután Pierre Monteux vezény­letével, a Bostoni Szimfonikus Ze­nekarral Liszt A-dúr zongoraverse­nyét szólaltatta meg. Révész Géza professzor, az amszterdami Pszicho­lógiai Kísérleti Intézet igazgatója tanulmányt is írt róla. Nyíregyházi Ervin azonban rövidesen — rejté­lyes módon — évtizedekre eltűnt a nyilvánosság elől. Egészen másod­szori, 1972-es amerikai felfedezéséig, de erről, amint a riportban mondja, nem szívesen beszél. Az viszont tény, hogy legutóbb az idén tavasz­­szal Japánban adott hangversenyt, a nevét viselő, 1980-ban alakult ze­netársaság meghívására. Lelkes tá­mogatóinak szövetsége Takaszaki városában működik, s itteni koncert­je kétezerötszáz főnyi hallgatóság előtt zajlott le. A jelenleg hetvenkilenc éves Nyíregyházi Ervinről még a következőket tudjuk meg a riport­ból: 1976-ban Magyarországon járt; életében először a Népszabadságban nyilatkozott magyar újságnak; ma­gyar nyelven, az idegenes kiejtés leghalványabb árnyalata nélkül. * A Stockholmban megjelenő Bon­­niers Litterára nemrégiben Csoóri Sándor hét, Orbán Ottó három ver­sét publikálta. A magyar irodalom újabb svédországi megjelenéséről az Élet és Irodalom tájékoztatja olva­sóit, Eszéki Erzsébet tollából. * Az Üj Tükörben Sára Péter az egykori Centrál Kávéház történetét eleveníti fel, elsősorban irodalmi vonatkozásban. Régi törzsvendégei­ről szólva megemlíti, hogy a kávé­ház asztalainál — szavait idézve — ott feszült mozdulatlanul Kovács Imre, A néma forradalom kovácsa és Szabó Zoltán, A cifrá nyomorúság írója. * A Magyarország olvasói levelei­ből ... Dr. Kékkői Zoltán arról ír, hogy örömmel olvasta a lapban azo­kat a cikkeket, amelyek a filmmű­vészet magyar úttörőiről, többek között Korda Sándorról, Czukor Györgyről, Kertész Mihályról szól­tak. Hiányolja azonban, hogy az ugyancsak magyar származású Tony Curtisról eddig még nem írt az új­ság, holott nemcsak kitűnő színész, hanem jeles rendező is. Dr. Bátyai Jenő a lap egyik korábbi, a világ autóiparáról szóló cikkéhez fűz megjegyzést. A világ autóiparának történetében — írja — Galamb Jó­zsef amerikai munkásságát Bánki Donát és Csonka János mellett kel­lene említenünk, csak sajnálhatjuk, hogy ez a trió nem együttesen és nem itthon alkotott. Krepuska Géza az NSZK-beli Oberasbach-ból ezt írja: a legutóbb idén februárban járt itthon, gyermekeit látogatta meg Sopronban, s meglepetéssel ta­pasztalta, hogy a városban magán­taxik is szállítanak utasokat. * A rádió Mi a titka? című műsorá­ban Anday Piroska operaénekesnő művészetéről hangzott el előadás. A televízió öt földrészen magyarul cí­mű dokumentumfilmje az anya­nyelvi mozgalom eredményes mun­káját mutatta be. Elsősorban a deb­receni pedagógusképzésről szólva azokra a külföldön élő és munkál­kodó honfitársainkra irányította a figyelmet, akik új hazájukban a második és harmadik nemzedék kö­rében oktatják a magyar anyanyel-Az Üj Tükör — Dogossy Katalin tollából — érdekes, tanulságos ripor­tot közöl a neurózisról, illetve a be­tegség hazai elterjedtségéről és gyó­gyításáról. Az írásban megszólaló dr. Schnell Endre a betegség gyógykeze­lésének úttörői között említi dr. Bálint Mihályt, az Angliába emig­rált világhírű pszichiátert, aki húsz évvel ezelőtt hozta létre az első, az­óta róla elnevezett terápiás csopor­tokat. * A Magyar Hírlap Lucien Aigner budapesti fotókiállításáról közöl be­számolót. A kiállítást Kenessei And­rás szabálytalan történelemórának nevezi. Aigner László, a művész ugyanis egy év híján egyidős szá­zadunkkal, s fotóin egy nagy kor­szak nagy történelmének neves po­litikusait, tudósait, művészeit, hí­rességeit örökítette meg. A külföl­dieket és a magyarokat egyaránt, az utóbbiak közül Lehár Ferencet, Szi­geti Józsefet, László Fülöpöt, Szent- Györgyi Albertet, Károlyi Mihályt és Apponyi Geraldine-t is, tiranai esküvőjén. Aigner László egyébként — olvasható a beszámolóban — Ér­sekújváron született, itthon friss jo­gi diplomájával az Est-lapok ripor­tereként dolgozott, s huszonnégy éves korában vette kezébe a vándor­botot. K. Gy. Kerestetés Karin Nieder­messer Kanadából keresi a képen látható ISTVÁN nevű édesapját. A keresett a negyvenes évek végén ment ki Ausztriába, majd feleségével együtt átköltözött Ausztráliába. MOLNÁR MÁRIA (született Bu­dapesten 1936—37-ben, anyja neve: Steinmacht Mária) 1956-ban kül­földre ment, és Ausztráliában (Mel­bourne) telepedett le. 1961-ben há­zasságot kötött Norbert Teránnal. Keresi rokona, E. Terán Ausztráliá­ból. SIMON MÁRIA dobozkészítőt, aki Károlyházán született 1923-ban és 1950 óta él külföldön (feltehetően az (USA-ban), keresi lánya, Erzsé­bet (Deák Imréné) Budapestről. ARANYOS KATALIN-t (volt TORGYIK SÁNDORNÉ) keresi is­merőse, Szakács Imre Franciaor­szágból. Utoljára 1973-ban Capuán találkoztak, azóta semmit sem tud­nak egymásról. KAPRINAI ZSUZSANNA-t — akivel Ausztriában a traiskircheni lágerben volt együtt — keresi Vár­nai Mária az USA-ból. A keresett feltételezett tartózkodási helye: Kanada. BÍRÓ GÁSPÁR-t, VARGA SÁNDOR-t és MARKOVIC VERA-t — akik 1954—1956 között Triesztből vándo­roltak ki Ausztráliába — keresi régi barátjuk, Nagypál László Norvégiá­ból (Gulskogen). MEDVECZKY BÉLA (1949. no­vember 15-én született Budapesten, anyja neve: Kiing Anna) szerszám­­készítő 1969 júniusától él külföldön. 1973-ban írt utoljára, akkori címe: 2, Otter St. Collingwood, 3066 Vic. Australia volt. A Magyar Hírek út­ján már többször kerestettük, egyik hirdetésre 1976-ban telefonon je­lentkezett, ígérte, hogy ír, de leve­le azóta sem jutott el nővéréhez, Helmeczi Bélánéhoz, aki Gödről ke­resi. CSEPREGI LÁSZLÓ-t (Kislángon született 1932. szeptember 13-án) keresi mozgássérült fia, László Bu­dapestről. A keresett 1956 óta él külföldön. Utolsó magyarországi cí­me: Enying, Vas Gereben u. 30. volt. Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, kö­zöljék velük kérésünket, hogy ve­gyék fel a kapcsolatot az őket kere­sőkkel. A MAGYAROK VILÁG­SZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, Budapest, H — 1905. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom