Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-06-26 / 13. szám
I NYÁRI PROGRAMOK Az idei nyáron is gazdag kulturális program várja a Magyarországra látogatókat. A fővárosban a szabadtéri idényben — június 19. és augusztus 24. között — négy színpad 152 előadására mintegy 150 ezer nézőt várnak. A Hilton-szállóban kerül színre Heltai Jenő A néma levente című vigjátéka Bánsági Ildikó, Sztankay István és Gálvölgyi János főszereplésével. Ugyancsak itt, a Dominikánus udvaron kerül a közönség elé — nyolc alkalommal — Pergolesi két vígoperája: az Űrhatnám szolgáló és A zenemester. Közreműködik Ötvös Csilla, Gáti István, ifj. Palcsó Sándor, Rozsos István. Űjra műsorra tűzik az Eszterházi rögtönzés című operakomédiát is, amelyben a szerepeket felváltva Zempléni Mária és Decsi Ágnes. Gáti István és Vághelyi Gábor játssza. Sitt tartják — Joseph Haydn születésének 250. évfordulója alkalmából — A halászlányok című vígopera magyarországi ősbemutatóját is. A Városmajori Színpadon idén is előadják a nagy sikerű Irma, te édes című zenés komédiát. Galambos Erzsi, Farkas Bálint, Balázs Péter szereplésével. Augusztus 5-én és 7-én ugyanitt kerül sor a Made in Hungary elnevezésű könnyűzenei műsorra. A Budai Parkszínpad műsora egzotikus vendégszereplésekben bővelkedik. Fellép egy guineai, valamint egy guadeloupe-i együttes, lesz „riói karnevál”, valamint sevillai spanyol cigánytáncosokat is láthatunk. Természetesen magyar folklór sem hiányozhat erről a színpadról. A Magyar Állami Népi Együttes négy alkalommal mutatja be az Ecseri lakodalmast. Az óbudai Zichy-kastélyban Euripidész színművét, a Bacchánsnőket játsszák Trokán Péter, Törőcsik Mari és Tóth Éva főszereplésével. A Szegedi Szabadtéri Játékokat július 23-án Kodály Háry Jánosával nyitják meg. a címszereplő Melis György, a karmester Kórodi András. A tavalyi sikerre ,való tekintettel ez évben is előadják Strauss Cigánybáróját, Barinkay szerepét Berkes János, Czipráét Mészöly Katalin, Szaffiét Zempléni Mária játssza. Három alkalommal — július 24-én, 30-án és augusztus 1-én — Verdi A trubadúr című operája kerül színpadra olasz nyelven. A szabadtéri játékok viszszatérő résztvevője a Magyar Állami Népi Együttes. Űj, kétrészes összeállításuk Lakodalmas címmel kerül augusztus 18-án, 20-án és 21-én a közönség elé. A vidéki operatársulatok közül a győri Kisfaludy Színház zenés tagozata Joseph Haydn Philemon és Baucis című egyfelvonásos operáját viszi színre, hazánkban először. Ugyancsak a győri zenei nyár keretében tűzik műsorukra a Marica grófnő című nagyoperettet, Kálmán Imre születésének 100. évfordulója alkalmából. A Balaton nyári műsorprogramja három megye — Somogy, Veszprém és Zala — egyeztetett tervei alapján készült, s három nyelvű — angol, német és magyar — műsorfüzetből tájékozódhatnak az érdeklődők. Csak némi ízelítő a gazdag választékból: — az AnnaJbált július 24-én tartják Balatonfüreden — a tihanyi múzeumban Kiss Nagy András szobrászművész alkotásait mutatják be júliusban, augusztusban — balatoni folklórtalálkozót rendeznek Balatonföldváron július 23—25. között — a siófoki szabadtéri színpadon a pécsi, a kaposvári, a kecskeméti és a szegedi színház együttese játszik operettekét és vígjátékokat — a keszthelyi Festetics-kastély koncertjei június 21-én kezdődnek, s ugyanitt a Karmelita-templomban június 23. és szeptember 15. között neves orgonaművészek adnak hangversenyeket. Idén az ország 18 városában húsz nyári egyetem várja külföldi és hazai hallgatóit, az előadásokat neves szakemberek tartják. A legrégibb az 1927 óta működő debreceni nyári egyetem, ahol négyhetes kurzuson a magyar nyelvvel és kultúrával ismerkedhetnek meg a hallgatók. Tolmácsok és műfordítók tölthetik itt hasznosan az idejüket július 23. és augusztus 21. között. A tizenöt éves múltra visszatekintő Sa-varia nyári egyetem az európai városok időszerű gondjaival foglalkozik. Az idei „házigazdák” osztrák, olasz, jugoszláv és magyar építészek lesznek. A külföldiek érdeklődése nagyobb, mint a hazai, ösztöndíjas csoportok érkezését várják többek között Olaszországból, a Német Szövetségi Köztársaságból és Finnországból. A népszerű nyári egyetemek közé tartozik még az egri is, ahol a magyar filmművészettel és a műemlékvédelmi hagyományainkkal ismerkedhetnek a hallgatók. Filmjeink nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy csak Franciaországból 36 tagú delegáció érkezik, s még Brazíliából is várnak vendégeket. Az egyházak életéből A Vigília júniusi számának első felében a házasság és a család kérdéseivel foglalkozó cikkeket olvashatunk. Tomka Ferenc a mai magyar család alapvető szociális, szexuális és közösségi problémáit vázolja fel, Bálint B. András riportban mutatja be a mai házasság jellemzőit. A folyóirat második része a tavaly elhunyt Pilinszky Jánosról szóló tanulmányokat, visszaemlékezéseket tartalmazza. * A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa dr. Pröhle Károly főtitkár utódjául — aki felmentését kérte a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma országos teológiai tanulmányi igazgatóvá történt kinevezése miatt — dr. Ottlyk Ernő evangélikus püspököt választotta. A Reformátusok Lapja május 30-i száma közölte dr. Tóth Károly református püspök és dr. Billy Graham amerikai evangelizátor azon beszédét. amelyet a világvallások vezetőinek moszkvai konferenciáján mondottak el. * A debreceni Református Gimnázium új igazgatójának Gaál Botond tanárt, eddigi igazgatóhelyettest nevezték ki. Az a véleményem... A pontokra bontható kép közismert a nyomdászatban, a televíziótechnikában, s a hozzáértő szakember azt is jól tudja, hogy a pontok bizonyos sűrűsége és némi távolságtartás képpé alakítja látóterünkben, a megannyi önállósuló részletet. A hasonlat, persze, csak némi jóakarattal érvényes a szocializmus világában. Arra utal mindössze, hogy távolról nézve — és ez nemcsak térbeli, de gondolkodásmódbeli távolságot is jelenthet —, elmosódnak a részletek, a képet alakító, meghatározó pontok. Ezért tűnhet úgy, mintha ez a világ teljességgel mentes lenne a személyes és csoporttörekvések vonzó-taszító erőtereitől, mintha tehát a részletek feloldhatók lennének egyfajta szürkén egyetemes átlagban. A fizikai példázattal nem is ábrázolható elég valósághűen a rólunk alkotott kép ama sajátossága, amely részint a ponteffektus mellőzéséből, tehát a részletek elmosódottságából alakul ki, részint azokból a hiedelmekből, amelyek voltaképpen létrejötte óta kísérik a szocializmust. Ezek a téves képzetek az egyenlősítő egység, az érdekeket kiiktató tervezés, a személyes törekvéseket szigorú rendszerbe illesztő irányítás egyhangú világának vélik ezt a társadalmat. Nincs mód ezúttal a történelmi háttér részletezésére, annyi azonban bizonyos: volt korszaka — Magyarországon is — a szocializmusnak, amikor a körülmények kényszerhatására az országot, a gazdaságot egyetlen vállalatként értelmeztük, Ebből következett az is, hogy azt hittük, egyetlen érdek: a társadalom, a népgazdaság érdeke válhat meghatározóvá. Az 1968-ban bevezetett gazdasági reform egyik alapgondolata volt, hogy a gazdaság elkülönült árutermelő egységekből — tehát: érdekeiket képviselő csoportokból — áll, s a tervezés nem törekedhet arra, hogy az érdekeltérések kiiktatásával, e különbségek elmosásával fejezze ki az országos érdeket. Ellenkezőleg: az ország, a társadalom számára nélkülözhetetlen, hogy számoljunk az eltérő érdekekkel, olymódon, hogy nyilvánosan kifejeződhessenek, s hatásaik kiszámíthatóvá, szabályozhatóvá váljanak. Ez azt jelenti, hogy a társadalom irányításában meghatározó jelentőségű az érdekviszonyok vizsgálata, ami viszont feltételezi annak felismerését, hogy az érdekek ütközhetnek is, következésképpen: szükség van a képviseleti rendszerre, amely kifejezi és védi a közös érdekeket. S mivel az állampolgárokat sokrétű módon fűzhetik össze érdekeik — termelői, fogyasztói, egyesületi, lakóterületi stb. kapcsolatrendszerek tagolják sokszínűvé és ezzel életteli-Címlapunkon: Ünnepi Könyvhét a Váci utcában (Összeállításunk a 18-21. oldalon) FOTÓ: GÁBOR VIKTOR vé a társadalmat, s ehhez kell igazodnia a képviseleti intézményrendszernek is. A közelmúltban alakult meg, a kormány jóváhagyásával, a Fogyasztók Országos Tanácsa. Abból a felismerésből sarjadt, hogy jóllehet, törvények védik a fogyasztói érdekeket, külön szabályozva a fogyasztási cikkek minőségét, a reklamációs rendszert, az alkatrész-utánpótlást, a szolgáltatások minőségét stb. —, a termelők érdekei mégis gyakran keresztezhetik ezeket a paragrafusokba foglalt jogokat. A Polgári Törvénykönyv és a Belkereskedelmi Törvény ellenére a termelők piaci érdekei a vásárlók megkárosításához, a fogyasztói érdekek csorbításához vezethetnek. Szükség volt tehát olyan öntevékeny, független és kellően tekintélyes szervezetre, amely képes arra, hogy az állampolgárokat fogyasztói minőségükben képviselje. A Fogyasztók Tanácsa népszerű központi sajtóorgánumot is kapott, a Nagyító című tesztlapot, amely összehasonlító adatokat közöl a fogyasztási cikkek minőségéről és nyilvánossá teszi a jogsérelmeket, panaszokat. A Tanács társadalmi ellenőrzéseket végez, és vizsgálatra szólíthat fel minőségellenőrző intézeteket, hatóságokat. A képviseleti rendszer legkiterjedtebb szervezete a szakszervezet, amely termelőként, munkavállalóként védi az állampolgárok érdekeit Jogszabály rögzíti, milyen témakörökben illeti meg a vállalati szakszervezeti vezetést a véleményezés, illetve a döntés joga (az utóbbihoz sorolandók a dolgozók szociális ellátását, egészségvédelmét, bér- és jövedelmi viszonyait érintő döntések). Meghatározott esetekben a szakszervezet vétót emelhet a vállalati vezetés döntéseivel szemben. A jogok sorába tartozik az is, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a kormány rendszeresen konzultál, minden témakört megvitatva, ami a dolgozók munka- és életkörülményeit érinti. Az érdekképviselet sajátos új jogi kereteit teremtette meg tavaly a Magyar Kereskedelmi Kamara hatáskörét bővítő szabályozás. A Kamara a vállalati vezetőket — úgy is mondhatjuk: a munkaadókat — tömöríti, olymódon, hogy a vállalati gazdálkodást és a vállalati vezetők tevékenységét befolyásoló ügyekben a Kamara jogszabályokat véleményez, javaslatokat juttat el a kormányszervekhez és nemzetközi szervezetekben is képviseli a magyar vállalkozókat. A sor még folytatható lenne; tömérdek egyesület működik, s a szövetkezeteket ágazatonként — tehát ipari, mezőgazdasági, fogyasztói keretekben — ugyancsak tekintélyes szövetségek képviselik. Az a véleményem, hogy hasznos dolog, ha az érdekképviseleti rendszer nemcsak idillikus párbeszédek kereteiben, hanem gyakran vitákban, tehát az érdekeket erőteljesen védelmezve működik. Ez tehát a kép — nem politológiai madártávlatból, nem a feltételezések és a hiedelmek magaslatából, hanem életközelből nézve. TÁBORI ANDRÁS 5
