Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-06-26 / 13. szám
I UicüIÜk felhívás a világ magyar orvosaihoz Gazdasági megbeszéléseket folytatott Magyarországon Benedickt von Tschamer, a svájci Külgazdasági Szövetségi Hivatal tárgyaló nagykövete Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel és Nagy János külügyi államtitkárral. * Wim Dik holland gazdaságügyi államtitkár — aki Török István külkereskedelmi államtitkár meghívására tartózkodott Budapesten — tanácskozott Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel is a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről. * Aláírták az új, tízéves magyar— spanyol gazdasági és ipari együttműködési megállapodást, amely kimondja, hogy a két ország vállalatai közötti kooperációs kapcsolatok Spanyolország közös piaci belépése után is változatlan feltételek mellett fejlődhetnek. A magyar—spanyol áruforgalom 198b-ben elérte az 52 millió dollárt. * Nemzetközi tanácskozást rendezett Budapesten az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezetének (FAO) az európai belvízi halászati tanácsadó bizottsága. Az ülésszakon nem csak európai, hanem egyesült államokbeli, kanadai és japán szakemberek is részt vettek. * Az éves népgazdasági terv előirányzataival összhangban 1982. június 7-én emelkedett a motorolajok és a motorbenzin, valamint a sör ára. A kutaknál vásárolható benzin ára — fajtától, oktánszámtól függetlenül — egységesen literenként két forinttal emelkedett, A sör ára átlagosan 19,2 százalékkal emelkedett: a palackos söröké kisebb mértékben, a kimért söré az átlagot meghaladóan. A Minisztertanács rendelkezése szerint a gépjárműveket üzemben tartó magánszemélyeknek 1982. július 1-től nem kell kötelező felelősségbiztosítási díjat fizetni, bár a kötelező felelősségbiztosítás rendszere továbbra is fennmarad, sőt a biztosítottak köre bővül: a jövőben kiterjed a segédmotoros kerékpárokra is A gépjárművel, illetve segédmotoros kerékpárral okozott károkat az Állami Biztosító közvetlenül megtéríti a károsultaknak. * 200 IKARUSZ autóbusz idei szállítására kötött szerződést a MOGÜRT az athéni közlekedési vállalattal. A járműveken kívül pótalkatrészeket és garázsberendezéseket is gyárt a görög megrendelőnek az IKARUSZ. * Francia energetikai napokat rendeztek Budapesten. Az előadók teljes áttekintést adtak hazánk energetikai tudományos-műszaki eredményeiről. A megnyitó előadást Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár tartotta. * Az év első négy hónapjában az idegenforgalmi bevételeink 10 százalékkal emelkedtek az előző esztendő azonos időszakához képest. A magyar orvostudomány hírét a világban olyan kiválóságok alapozták meg mint Semmelweis Ignác, Balassa János, a Bókayak, Korányi Frigyes és Sándor, az oktatás- és tudományszervező Markusovszky, Hőgyes Endre, Lenhossék József és Mihály és a magyar Nobel-díjasok. Ezek a nagy orvoselődök felfedezéseikkel, a gyógyításban elért eredményeikkel és azzal, hogy zömük iskolát alapított, egyéniségük varázsával tanítványok sorát vonzották maguk köré, maradandóan beírták nevüket az orvostudomány történetébe. A tanítványok, az egymást követő orvosnemzedékek mestereik szellemében újabb és újabb utódokba plántálták át a tudományos igazság tiszteletét, a megismerés vágyát, és a beteg ember iránti elkötelezettséget. Ezért is őrzi kegyelettel emléküket és látja bennük példaképét a mai magyar orvosnemzedék is. A történelem viharai sokakat sodortak az ország határain túlra, közöttük orvosokat is. Közülük — a múltban vagy napjainkban — nem kevesen új hazájukban az orvostudomány kiváló képviselőivé váltak, munkásságukkal és eredményeikkel öregbítve a magyar orvostudomány hírét és megbecsülését szerte a nagy-Az anyanyelv azért több, mint puszta eszköz, mert mélységesen egybeépül a személyiség minden funkciójával: értelmi, érzelmi és akarati életével. A pszichológus megfogalmazásában: „jellegzetesen humán lelki folyamatok szükségszerű feltétele, sőt szubsztrátuma (alaptényezője) ... Ma sok adat szól amellett, hogy a nyelvtől függetlenül az emberre jellemző pszichológiai események nem valósulhatnak meg, a pszichés folyamatok nagyobb része eleve a nyelvből származó fogalmi jellegű jelentéstartalmakban zajlik.” A nyelvi képességek ösztönös szintű fejődése eltéphetetlen kapcsolatokat teremt az ember és környezete, közössége között mind értelmi, mind érzelmi vonatkozásban. A kötődés a családhoz, barátokhoz, a társadalmi és természeti környezethez ezer szállal erősödik az anyanyelv által. Amikor az iskolában anyanyelvi nevelést végzünk, tudatosítjuk a tanulóban a kötődésnek ezeket a szálait, egyben azonban fejlesztjük is őket, mert ezt parancsolja a társadalmi fejlődés sokirányú követelménye, amely egyaránt hat személyiségre és közösségre. Hallgassuk meg a pedagógia szakemberét is, aki szerint: „A személyiség önkifejezésének, önmegvalósításának mértéke és színvonala, környezetére gyakorolt hatásának jellege és minősége elválaszthatatlan egységben van az anyanyelvi kultúrával.” Ezért nem tekinthető az anyanyelvi nevelés részterületének, azaz nem csupán egy tantárgy a sok közül, hanem valamennyi elsajátításának alapja és feltétele. Nem véletlen, hogy magában a magyartanításban a nyelvhasználat szempontja ma uralkodó szerepet kap, hiszen a nyelvi tevékenység — a beszéd és az írás — világban. De áll ez azokra az ország határain kívül élő orvosokra is, akiknek nevét, bár a világhír nem kapta szárnyra, mégis tudásukkal, odaadó orvosi hivatással mindenkor a betegek javán munkálkodtak, elnyerve így a gondjaikra bízottak háláját és megbecsülését. Ügy véljük, hogy történjék bár ez tudatosan vagy tudattalanul, az ő gondolkodásukban és emberi magatartásukban is régi orvos nagyjaink emléke munkál, és ifjúkoruk emlékein, oldhatatlan családi és baráti kötelékeiken kívül, orvosi iskolákat teremtő nagyjaink tisztelete is segíti fenntartani vagy megújítani kapcsolataik szálait az óhazával, és itt élő orvostársaikkal. Ezért látszott megalapozottnak a gondolat, hogy hívjuk meg a hazánk határain kívül élő magyar orvosokat is arra a tudományos ülésre, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége és a Magyarok Világszövetsége rendez, és amelyen nagy elődeinkre és munkásságukra emlékezünk, hogy reájuk és életművükre a múltba együtt visszatekintve, egyben kölcsönösen megismerhessük egymás mai eredményeit is. révén kapcsolódik a tanuló a közösség életébe, mégpedig annál sikeresebben, minél fejlettebb anyanyelvi műveltségre tesz szert. Az anyanyelvi oktatás a fentiek szerint — azzal járulhat hozzá mindennemű ismeret, képesség elsajátításához és fejlesztéséhez, hogy a tantárgyak követelményeinek teljesítését az anyanyelvi képességek minél magasabb birtoklásával támogatja. Ilyen értelemben beszélünk aktív, dinamikus anyanyelvi műveltségről, amelynek elsajátítását — lelkiismeretes és módszertanilag fejlett tanítással — bizton remélhetjük. Kötelességük is a magyartanároknak ez a sajátos „szolgáltatás”, mert ezzel adhatnak hatékony segítséget a különféle tantárgyak nyelvi nehézségeinek leküzdéséhez, a tanulás folyamatában alakuló tudattartalmak nyelvi megragadásához és nyelvi burokba öntéséhez. Kosztolányi Dezső írja, hogy a szó „közhasználati cikk”, egyben azonban a költészet anyaga is. „Innen származik az, hogy a költészetet sokkal inkább félreértik mint például a zenét: melynek anyaga, a zenei hang, már eleve jelzi, hogy magasabb légkörbe emelkedünk” (Nyelv és lélek 435. o.). A szó esztétikai hatása, „poétikai funkciója” a művésziség szférájában érvényesül. Az olvasó akkor válik tudatos műélvezővé, ha a nyelvnek kettős arculatát ismeri, sőt értékeli. Az irodalmi tanulmányok ennek a kettős látásmódnak a gyakorlóterepe. A műelemzés valamennyi alkalma annak a próbája, hogy a tanuló a szavak fogalmi szintjéről mennyire tud „fölemelkedni” a szavak keltette elvont, képi, zenei szintre. Meg kell ismerkednie a szó és a szöveg asszociációkeltő képességével, amelyet a A magyarság, számát tekintve nem tartozik a világ nagy népei közé. Talán mégsem vagyunk elfogultak, ha úgy érezzük, hogy népünk, bár lélekszámban nem nagy, mégis nem kevés az az eredmény, amivel az egyetemes orvostudomány fejlődéséhez hozzájárult. Ezért gondoljuk, hogy az a Tudományos Találkozó, amelyet 1983. augusztus 2. és 7. között, Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székházában rendezünk, kedvező alkalom lehet ahhoz, hogy megújítsuk és megerősítsük egymással baráti kapcsolatainkat, és felmérjük, mivel gyarapította a magyar orvostudomány — a múltban vagy a jelenben, hazánkban vagy határainkon túl — az egyetemes orvostudományt: azt a tudományt, amely lényegéből fakadóan az egész emberiség, és benne minden egyes ember javát szolgálja. A tudományos találkozó védnökségét dr. Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, prof. Zoltán Imre, a MOTESZ elnöke, prof. Szent-Györgyi Albert (USA), prof. Laki Kálmán (USA) és prof. Lajtha László (Anglia) vállalta. A SZERVEZŐ BIZOTTSÁG költő néha meglepő, eredeti módon aknáz ki. A tudománynak és a tanterveknek az az ágazata ad ebben a tekintetben rendszeres eligazítást, amelyet stilisztikának nevezünk, s amely anyaga a „magyar nyelv és irodalom” nevű tantárgynak. Mintaszerű kapcsolat alakulhat ki az anyanyelv és a történelem tantárgy között. Végiggondolt terv szerint alakulhat a tanulók kifejezőképességének fejlesztése a felső osztályokban. SZENDE ALADÁR (Részletek a Köznevelés című lapban megjelent cikkből) SZENDE ALADÁR KITÜNTETÉSE Szende Aladár FOTÓ: NOVOTTA RÓBERT A pedagógusnap alkalmából Pozsgay Imre művelődési miniszter Apáczai Csere János-díjjal tüntette ki Szende Aladár nyugalmazott főiskolai tanári, a Magyarok Világszövetsége pedagógiai bizottságának vezetőjét. ANYANYELVI NEVELÉS TANTÁRGYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL 3
