Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-06-12 / 12. szám

A húszas évek elején nyitott kis műhelyt és üzletet egy John Albók nevű szabó­mester a New York-i Ma­dison Avenue-n. Az akkor még kisvárosias környéken hamar el­terjedt a hír: John Albóknak a fotózás a hobbija. S a szabómes­ter valóban mindenhová magával vitte a gépét, s lefényképezte a jár­daszélen ebédelő utcaseprőt, a vá­lasztási nagygyűléseken szónokló politikusokat, a játszadozó gyere­keket és az esőmosta szürke bér­házakat. Ez a szenvedély egész életében elkísérte John Albókot, s egy olyan életművet eredmé­nyezett, amelynek jelentősége csak az utóbbi években vált is­mertté (még Amerikában is). Ma a magyar származású Albók Já­nost — 1894-ben született Mun­kácson és 1920-ban vándorolt ki — a XX. század egyik jelentős krónikásaként tartják számon. Képeiből most Magyarországon, a Budai Várban rendeznek kiál­lítást. Ez alkalomból kértük meg Horn Emil muzeológust, tudomá­nyos főmunkatársat, aki az ez év januárjában elhunyt Albók János hagyatékának hazakerült részével foglalkozik, beszéljen a nálunk szinte ismeretlen fotóművészről. — Albók János munkásságát az 1930-as évektől számíthatjuk. Ettől kezdve örökített meg szinte minden New York-i eseményt olyan magas színvonalon, hogy nyugodtan mondhatjuk: fotómű­vész volt, annak ellenére, hogy önmagát élete végéig a kedvtelés­ből fényképezők közé sorolta, a szabómesterséget soha nem adta fel. Talán ennek a visszahúzódó magatartásnak a következménye, hogy bár 1938-tól rendszeresen, négy-öt évenként kiállította mű­veit, csak az utóbbi években kez­dik felismerni jelentőségét. A mintegy hatvanezer felvételből álló gyűjteményéért jelenleg több amerikai múzeum vetélkedik. A közelmúltban két svéd tévés két­órás filmet készített életéről, amelyet a WNET tévétársaság az országos hálózatában vetített nagy sikerrel. — Ami a számunkra a legérté­kesebb: Albók János az amerikai magyarság életének jelentős ese­ményeit is megörökítette. Példá­nak az 1940-es New York-i világ­­kiállítás magyar eseményeiről és a negyvenes évek végén Ameri­kába látogató magyar kormány­­küldöttség útjáról készített, felbe­csülhetetlen értékű, felvételeit említeném. De nemcsak fotózott Albók János. A New York mel­letti Bugacpuszta nevű magyar kolóniáról a harmincas években több órás filmet is forgatott. — Mi több alkalommal kértük tőle, rendezzen nálunk is kiállí­tást'fényképeiből. Sajnos idős ko­ra miatt nem vállálta a hazauta­zást. így én jártam nála, hogy összeállítsuk a kiállításának anya­gát. Nagyon sajnálom, hogy hazai bemutatkozására már csak halála után kerülhet sor. (pokorny) 1. Kossuth-szobor koszorúzása 1943-ban New Yorkban 2. A magyar emigránsok mentőautót ajándékoznak az amerikai hadseregnek, 1943 3. Antifasiszta tüntetés New Yorkban, 1944-ben 4. Albók János műhelye előtt, 1966 5. A magyar Jótékonysági Egyesület szüreti mulatsága, 1936, New York 6. Bálint-farm, 30-as évek 7. Csendélet - Albók munkaeszközei • 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom