Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-05-29 / 11. szám

Kérdések és válaszok Közélet — diplomácia A legutóbbi elnökségi ülés után sok levelet kaptunk. Jó néhányan — egyesületek tagjai — kedvenc művé­szeiket szeretnék viszontlátni a ki­utazó művészcsoportokban. Sokan hazai utazásaik tapasztalatairól szá­molnak be; dicsérnek, de panaszkod­nak is. Érkezett több olyan írás is, melyeknek szerzői kérdéseket tesz­nek fel, töprengéseiket, aggodalmai­kat közlik velünk. Néhány olyan le­vél is volt azonban a postában, me­lyek közérdekű gondokat fejeznek ki: ezekre most nyilvánosan vála­szolunk. Egyik levélírónk így ír: „Lehet-e a jelenlegi nemzetközi viszonyok közt az elmúlt években megszokott fejlődés tempóját tartani, előremen­ni vagy elégedjünk-e meg azzal, hogy tartjuk az elért szintet?’’ Egy Dr. Szabó Zoltán másik levélben olvasónk így kérdez: „Nem okoz-e gondot, hogy az eltelt két évtizedben sokat tapasztalt em­berek mellé a kapcsolatok kényes területein járatlan emberek csoport­ja került az Elnökségbe?" Részlet egy következő levélből: „Feltűnt, milyen gyakran használt szó mosta­nában a „lojális”. „Ahány ember annyifélét ért rajta.” Végül a követ­kező kérdést teszi fel, egy hozzánk küldött írás szerzője: „Nem volna-e itt az ideje annak, hogy az Elnöksé­get is bővítsék nyugaton élő. a nyu­gati magyarság ügyét szívükön vi­selő emberekkel?” Az alábbiakban az elnökségi ülés anyaga, a tekintélyes testület állás­­foglalása alapján válaszolhatunk a felmerült kérdésekre. Nézzük sorba a leveleket. — Aközött, hogy mit akarunk és mi a program, amely a jelen pilla­natban megvalósítható — mondotta zárszavában Bognár József profesz­­szor —, valamiféle közvetítő lépcsőt kell teremtenünk. A nemzetközi fej­lődéstől, belső világunktól, az emig­ráció helyzetétől függ, hol, mikor, mennyire mehetünk előre. Nem lehet mindig rohamos előrehaladással szá­molni, de mindig tegyük meg a le­hetséges lépéseket. Megállás nincs; az elért szinttel megelégedni, a ba­bérokon ülni nem lehet, a kapcsola­tok fejlesztésének mértéke és tem­pója a feltételek gondos elemzése alapján határozható meg. A következő kérdés kissé részlete­sebb választ igényel. Kezdem azzal, hogy a megújult elnökség új tagjai sem tapasztalatlanok, a Hazafias Népfront előző tevékenységük alap­ján kérte fel őket a tagságra. Ezt a tényt hozzászólásaik is bizonyítják. Dr. Pungor Ernő akadémikus pél­dául azt fejtegette, hogy a műszaki tudományok fejlődésében nemzetkö­zi szinten is jelentős szerepük volt és van a magyar alkotóknak. Java­solta a külföldön élő magyar műsza­kiak névsorának, eredményeinek összeállítását. Dr. Imre Samu aka­démikus, aki évek óta szerkesztője a Nyelvünk és Kultúránk folyóiratnak, elmondotta, hogy egyrészt folyama­tosan közlik a IV. Anyanyelvi Kon­ferencia főbb felszólalásait, előadá­sait, másrészt, rövidesen megjelente­tik a konferencia teljes anyagát. Dr. Striker György 1938-tól 1948-ig élt Dr. Striker György Dr. Imre Samu fotó: NOVOTTA FERENC oktatási rendszerben nőtt fel. Más­ként kell tehát egy külföldön szüle­tett gyereket magyarul tanítani. Ezért nélkülözhetetlenek például a nyári egyetemek, Debrecentől Pé­csig.” Keresztury Dezső szerint he­lyes volna ellátni a külföldi magyar­ságot olyan anyagokkal, amelyek se­gítségével túlléphetnek a „nyelvében él a nemzet” beidegződésein. Idegen nyelvű könyvekre van szükség, ame­lyek bemutatják a magyar történel­met, a magyar kultúrát, a magyar tá­jakat, népművészetet egyaránt. Szán­tó Miklós felelevenítette az 1946-ban alakult amerikai—magyar segélybi­zottság történetét. A bizottságot ve­zető lelkész egy levélben így írt: „Mi amerikai állampolgárok vagyunk, akik Magyarország ügyét nem tisz­tán az Önök szemével nézzük. Amit teszünk, nem muszájból tesszük. Mi erőnket, idegeinket, pénzünket és összeköttetéseinket mind odaadjuk Magyarországért, és ez nem kötele­ző lojalitás. Ezzel mi elsősorban Amerikának tartozunk, amelynek hűségesküt tettünk.” Ezt a gondolatot figyelembe véve alakíthatjuk ki az együttműködés gyümölcsöző formáit partnereinkkel. Rostás István, a Magyar Vöröskereszt alelnöke saját tapasztalatai alapján emlékeztetett arra. hogy a franciaországi magyar­ság akkor végzett sikeres munkát, amikor megteremtette a különböző világnézeti irányzatok közös munká­ját Ügy hisszük, a megújult elnökség képes lesz az eddigi eredmény to­vábbfejlesztésére. az USA-ban: akik hazatelepedtek, nem szakították meg kapcsolataikat rági baráti körükkel, ott maradt ro­konságukkal. Ez is „kettős-kötődés” tehát, bár a „helyszínek” felcseré­lődtek. Béres Ferenc népdalénekes arról beszélt, hogy Amerikában, Ka­nadában, de másutt is az egyházak hatása nagy, feladatkörük széles. „Egyik egyházi hangversenyemen Ka­nadában javasolta a lelkész, adjunk ki olyan hanglemezt, amelyen leg­szebb istenes énekeink szólalnának meg. Ezek a magyar irodalom szer­ves részei.” Beszélt a cserkészmozga­lom jelentőségéről, a magyar kultúra és anyanyelv megtartásában. Nádor György, a Nemzetközi Kulturális Intézet elnöke azokról a baráti tár­saságokról szólt, amelyek tömeges magyar etnikummal rendelkező or­szágokban működnek. Kiemelte az Olaszországban tevékenykedő egye­sületeket, melyeket olasz férfiakhoz férjhez ment magyar asszonyok ala­pítottak; ezek együttműködnek a ba­ráti társasággal. A régi elnökségi tagok örömmel nyugtázták az újak lendületét és ak­tivitását. Közülük egyébként Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara elnöke arról tájékoztatta az Elnökséget, hogy a nyugaton élő magyar gazdasági szakemberekkel megszervezett sikeres találkozók folytatódnak. És a közelmúltban tör­tént megállapodás kanadai magyar üzletemberek esedékes látogatásáról. Érdekesen fejtegette a nemzettudat problémáját dr. Szabó Zoltán. „A második-harmadik nemzedék más A lojalitásról — A fogalom történetileg válto­zott; volt idő, mikor a királyi házhoz való hűséget jelentette. Hogy értjük mi. ma? Vannak elkötelezettek, akik minden kérdésben — fenntartás nél­küli — hívei politikánknak. És van­nak, akiknek talán vannak fenntar­tásaik, de amiben egyetértenek, amit közösen válalunk: „lojálisán” meg­valósítják. Mi tiszteljük partnere­ink meggyőződését; nem akarjuk az együttműködést függővé tenni a po­litikai nézetazonosságtól. Természe­tesnek tartjuk a baráti eszmecserét, a vitákat és a közös teendőkre tesz­­szük a hangsúlyt — fejtegette az el­nökség ülésén Bognár József. Végül az utolsó kérdésfeltevésre azt válaszolhatjuk, hogy az anya­nyelvi konferencia védnökségében a kezdet kezdetétől sikeres gyakorlat — véleményünk szerint az elért eredmények egyik fő tényezője — a nyugaton élő magyarság képviselői­nek részvétele a közös munkában. Az Elnökségnek már évek óta tisz­teleti tagja Szent-Györgyi Albert. A munkában részt vesz Rónai Pál és a Bécsi Magyar Kultúr- és Sportegye­sület elnöke, Ritter Frigyes. Az el­múlt években sok új egyesület ala­kult. Néhány országban létrehoztak egyesületközi bizottságokat is. Min­denütt megélénkült a magyar cso­portok élete. Ez a fejlődés természet­szerűen az új helyzetnek megfelelő változásokat igényel az Elnökség te­vékenységében is. Sz. M. Marjai József, a Magyar Népköz­­társaság Minisztertanácsának elnök­helyettese, egyesült államokbeli láto­gatása során Washingtonban kétol­dalú és nemzetközi gazdasági kérdé­sekről tárgyalt Malcolm Baldrige kereskedelmi miniszterrel. Lawrence S. Eagleburger külügy­miniszter-helyettessel, R. T. McNa­mara pénzügyminiszter-helyettessel és felkereste dr. L. Leshert, az Egye­sült Államok kereskedelmi kamará­jának elnökét. Látogatást tett A. W. Clausennél, a Világbank elnökénél. J. de Larosiere-nél, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójánál, vala­mint a Szövetségi Bankrendszer (Fe­deral Reserve System) vezetőinél. Mind a szenátus, mind a képviselő­ház külügyi bizottságát meglátogatta. Külön találkozott R. Dole szenátor­ral, a szenátus pénzügyi és kereske­delmi bizottságának elnökével. Alexander Haig külügyminiszter­rel a világpolitika, világgazdaság és a magyar—amerikai kapcsolatok leg­fontosabb és időszerű kérdéseiről tár­gyalt. Marjai Józsefet Washingtonból el­utazása előtt fogadta George Bush, az Amerikai Egyesült Államok alel­nöke. A miniszterelnök-helyettes ta­lálkozott az amerikai sajtó képvise­lőivel is. * Púja Frigyes külügyminiszter — Nikosz Rolandisz ciprusi külügymi­niszter meghívására — háromnapos hivatalos látogatást tett Nicosiában. * Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Londonban tárgyalt Gordon W. H. Richardsonnal, a Bank of England kormányzójával a két ország bankkapcsolatairól. Tímár Mátyást fogadta Sir Geoffrey Howe pénzügyminiszter és Lord Cockfield kereskedelmi államtitkár. * Pozsgay Imre művelődési minisz­ter Ausztriába látogatott. Bécsben tárgyalt dr. Hertha Fimberg asz­­szonnyal. tudományos és kutatási miniszterrel. Pozsgay Imre nyitotta meg az alsó-ausztriai Schallaburgban megrendezett „Mátyás király és a magyar reneszánsz” című nagysza­bású kiállítást. Gazdaság A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) kormányzó tanácsa megszavazta ha­zánk felvételét az Egyesült Nemze­tek Szervezetének pénzügyi intézeté­be, ezzel Magyarország az alap 146- ik tagállama lett. * A magyar—francia építésügyi együttműködés kiszélesítéséről tár­gyalt Párizsban Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési minisz­ter Roger Quilliot lakásügyi és vá­rosfejlesztési miniszterrel. * Gazdasági, ipari és műszaki együtt­működést segítő megállapodást írt alá Budapesten Kovács István, a 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom