Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-05-29 / 11. szám
Kérdések és válaszok Közélet — diplomácia A legutóbbi elnökségi ülés után sok levelet kaptunk. Jó néhányan — egyesületek tagjai — kedvenc művészeiket szeretnék viszontlátni a kiutazó művészcsoportokban. Sokan hazai utazásaik tapasztalatairól számolnak be; dicsérnek, de panaszkodnak is. Érkezett több olyan írás is, melyeknek szerzői kérdéseket tesznek fel, töprengéseiket, aggodalmaikat közlik velünk. Néhány olyan levél is volt azonban a postában, melyek közérdekű gondokat fejeznek ki: ezekre most nyilvánosan válaszolunk. Egyik levélírónk így ír: „Lehet-e a jelenlegi nemzetközi viszonyok közt az elmúlt években megszokott fejlődés tempóját tartani, előremenni vagy elégedjünk-e meg azzal, hogy tartjuk az elért szintet?’’ Egy Dr. Szabó Zoltán másik levélben olvasónk így kérdez: „Nem okoz-e gondot, hogy az eltelt két évtizedben sokat tapasztalt emberek mellé a kapcsolatok kényes területein járatlan emberek csoportja került az Elnökségbe?" Részlet egy következő levélből: „Feltűnt, milyen gyakran használt szó mostanában a „lojális”. „Ahány ember annyifélét ért rajta.” Végül a következő kérdést teszi fel, egy hozzánk küldött írás szerzője: „Nem volna-e itt az ideje annak, hogy az Elnökséget is bővítsék nyugaton élő. a nyugati magyarság ügyét szívükön viselő emberekkel?” Az alábbiakban az elnökségi ülés anyaga, a tekintélyes testület állásfoglalása alapján válaszolhatunk a felmerült kérdésekre. Nézzük sorba a leveleket. — Aközött, hogy mit akarunk és mi a program, amely a jelen pillanatban megvalósítható — mondotta zárszavában Bognár József profeszszor —, valamiféle közvetítő lépcsőt kell teremtenünk. A nemzetközi fejlődéstől, belső világunktól, az emigráció helyzetétől függ, hol, mikor, mennyire mehetünk előre. Nem lehet mindig rohamos előrehaladással számolni, de mindig tegyük meg a lehetséges lépéseket. Megállás nincs; az elért szinttel megelégedni, a babérokon ülni nem lehet, a kapcsolatok fejlesztésének mértéke és tempója a feltételek gondos elemzése alapján határozható meg. A következő kérdés kissé részletesebb választ igényel. Kezdem azzal, hogy a megújult elnökség új tagjai sem tapasztalatlanok, a Hazafias Népfront előző tevékenységük alapján kérte fel őket a tagságra. Ezt a tényt hozzászólásaik is bizonyítják. Dr. Pungor Ernő akadémikus például azt fejtegette, hogy a műszaki tudományok fejlődésében nemzetközi szinten is jelentős szerepük volt és van a magyar alkotóknak. Javasolta a külföldön élő magyar műszakiak névsorának, eredményeinek összeállítását. Dr. Imre Samu akadémikus, aki évek óta szerkesztője a Nyelvünk és Kultúránk folyóiratnak, elmondotta, hogy egyrészt folyamatosan közlik a IV. Anyanyelvi Konferencia főbb felszólalásait, előadásait, másrészt, rövidesen megjelentetik a konferencia teljes anyagát. Dr. Striker György 1938-tól 1948-ig élt Dr. Striker György Dr. Imre Samu fotó: NOVOTTA FERENC oktatási rendszerben nőtt fel. Másként kell tehát egy külföldön született gyereket magyarul tanítani. Ezért nélkülözhetetlenek például a nyári egyetemek, Debrecentől Pécsig.” Keresztury Dezső szerint helyes volna ellátni a külföldi magyarságot olyan anyagokkal, amelyek segítségével túlléphetnek a „nyelvében él a nemzet” beidegződésein. Idegen nyelvű könyvekre van szükség, amelyek bemutatják a magyar történelmet, a magyar kultúrát, a magyar tájakat, népművészetet egyaránt. Szántó Miklós felelevenítette az 1946-ban alakult amerikai—magyar segélybizottság történetét. A bizottságot vezető lelkész egy levélben így írt: „Mi amerikai állampolgárok vagyunk, akik Magyarország ügyét nem tisztán az Önök szemével nézzük. Amit teszünk, nem muszájból tesszük. Mi erőnket, idegeinket, pénzünket és összeköttetéseinket mind odaadjuk Magyarországért, és ez nem kötelező lojalitás. Ezzel mi elsősorban Amerikának tartozunk, amelynek hűségesküt tettünk.” Ezt a gondolatot figyelembe véve alakíthatjuk ki az együttműködés gyümölcsöző formáit partnereinkkel. Rostás István, a Magyar Vöröskereszt alelnöke saját tapasztalatai alapján emlékeztetett arra. hogy a franciaországi magyarság akkor végzett sikeres munkát, amikor megteremtette a különböző világnézeti irányzatok közös munkáját Ügy hisszük, a megújult elnökség képes lesz az eddigi eredmény továbbfejlesztésére. az USA-ban: akik hazatelepedtek, nem szakították meg kapcsolataikat rági baráti körükkel, ott maradt rokonságukkal. Ez is „kettős-kötődés” tehát, bár a „helyszínek” felcserélődtek. Béres Ferenc népdalénekes arról beszélt, hogy Amerikában, Kanadában, de másutt is az egyházak hatása nagy, feladatkörük széles. „Egyik egyházi hangversenyemen Kanadában javasolta a lelkész, adjunk ki olyan hanglemezt, amelyen legszebb istenes énekeink szólalnának meg. Ezek a magyar irodalom szerves részei.” Beszélt a cserkészmozgalom jelentőségéről, a magyar kultúra és anyanyelv megtartásában. Nádor György, a Nemzetközi Kulturális Intézet elnöke azokról a baráti társaságokról szólt, amelyek tömeges magyar etnikummal rendelkező országokban működnek. Kiemelte az Olaszországban tevékenykedő egyesületeket, melyeket olasz férfiakhoz férjhez ment magyar asszonyok alapítottak; ezek együttműködnek a baráti társasággal. A régi elnökségi tagok örömmel nyugtázták az újak lendületét és aktivitását. Közülük egyébként Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke arról tájékoztatta az Elnökséget, hogy a nyugaton élő magyar gazdasági szakemberekkel megszervezett sikeres találkozók folytatódnak. És a közelmúltban történt megállapodás kanadai magyar üzletemberek esedékes látogatásáról. Érdekesen fejtegette a nemzettudat problémáját dr. Szabó Zoltán. „A második-harmadik nemzedék más A lojalitásról — A fogalom történetileg változott; volt idő, mikor a királyi házhoz való hűséget jelentette. Hogy értjük mi. ma? Vannak elkötelezettek, akik minden kérdésben — fenntartás nélküli — hívei politikánknak. És vannak, akiknek talán vannak fenntartásaik, de amiben egyetértenek, amit közösen válalunk: „lojálisán” megvalósítják. Mi tiszteljük partnereink meggyőződését; nem akarjuk az együttműködést függővé tenni a politikai nézetazonosságtól. Természetesnek tartjuk a baráti eszmecserét, a vitákat és a közös teendőkre teszszük a hangsúlyt — fejtegette az elnökség ülésén Bognár József. Végül az utolsó kérdésfeltevésre azt válaszolhatjuk, hogy az anyanyelvi konferencia védnökségében a kezdet kezdetétől sikeres gyakorlat — véleményünk szerint az elért eredmények egyik fő tényezője — a nyugaton élő magyarság képviselőinek részvétele a közös munkában. Az Elnökségnek már évek óta tiszteleti tagja Szent-Györgyi Albert. A munkában részt vesz Rónai Pál és a Bécsi Magyar Kultúr- és Sportegyesület elnöke, Ritter Frigyes. Az elmúlt években sok új egyesület alakult. Néhány országban létrehoztak egyesületközi bizottságokat is. Mindenütt megélénkült a magyar csoportok élete. Ez a fejlődés természetszerűen az új helyzetnek megfelelő változásokat igényel az Elnökség tevékenységében is. Sz. M. Marjai József, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, egyesült államokbeli látogatása során Washingtonban kétoldalú és nemzetközi gazdasági kérdésekről tárgyalt Malcolm Baldrige kereskedelmi miniszterrel. Lawrence S. Eagleburger külügyminiszter-helyettessel, R. T. McNamara pénzügyminiszter-helyettessel és felkereste dr. L. Leshert, az Egyesült Államok kereskedelmi kamarájának elnökét. Látogatást tett A. W. Clausennél, a Világbank elnökénél. J. de Larosiere-nél, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójánál, valamint a Szövetségi Bankrendszer (Federal Reserve System) vezetőinél. Mind a szenátus, mind a képviselőház külügyi bizottságát meglátogatta. Külön találkozott R. Dole szenátorral, a szenátus pénzügyi és kereskedelmi bizottságának elnökével. Alexander Haig külügyminiszterrel a világpolitika, világgazdaság és a magyar—amerikai kapcsolatok legfontosabb és időszerű kérdéseiről tárgyalt. Marjai Józsefet Washingtonból elutazása előtt fogadta George Bush, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke. A miniszterelnök-helyettes találkozott az amerikai sajtó képviselőivel is. * Púja Frigyes külügyminiszter — Nikosz Rolandisz ciprusi külügyminiszter meghívására — háromnapos hivatalos látogatást tett Nicosiában. * Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Londonban tárgyalt Gordon W. H. Richardsonnal, a Bank of England kormányzójával a két ország bankkapcsolatairól. Tímár Mátyást fogadta Sir Geoffrey Howe pénzügyminiszter és Lord Cockfield kereskedelmi államtitkár. * Pozsgay Imre művelődési miniszter Ausztriába látogatott. Bécsben tárgyalt dr. Hertha Fimberg aszszonnyal. tudományos és kutatási miniszterrel. Pozsgay Imre nyitotta meg az alsó-ausztriai Schallaburgban megrendezett „Mátyás király és a magyar reneszánsz” című nagyszabású kiállítást. Gazdaság A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) kormányzó tanácsa megszavazta hazánk felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetének pénzügyi intézetébe, ezzel Magyarország az alap 146- ik tagállama lett. * A magyar—francia építésügyi együttműködés kiszélesítéséről tárgyalt Párizsban Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter Roger Quilliot lakásügyi és városfejlesztési miniszterrel. * Gazdasági, ipari és műszaki együttműködést segítő megállapodást írt alá Budapesten Kovács István, a 2
