Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-05-15 / 10. szám

KADAR JANOS BON NBA LÁTOGATOTT „A NÉPEK BARÁTSÁGA MELLETT FO Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Helmut Schmidt szövetségi kancellár meghívására április 26— 28. között a Német Szövetségi Köztársaságba utazott. Útjára elkísérte fele­sége, valamint Nagy János külügyminisztériumi és Török István külkeres­kedelmi államtitkár. Kővári Péter, hazánk NSZK-beli nagykövete Bonnban csatlakozott a kísérethez. Régi ismerősként kereste fel Kádár János, az MSZMP KB első titkára Helmut Schmidtet, ezúttal ugyanis már negyedszer találkoztak. Megis­merkedésük időpontját és helyszínét akár jelképesnek is tekinthetjük. Helsinkiben, 1975 nyarán történt az első kézfogás az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia tör­ténelmi jelentőségű záróokmányának aláírása idején. Így 1977 júliusában, Kádár János első bonni látogatása alkalmával már ismerősként üdvö­zölhették egymást. Eszmecseréjüket két évvel később Budapesten foly­tatták. Közben a magyar kormány elnöke, Lázár György is járt a Német Szö­vetségi Köztársaságban. Ezt köve­tően elevenné vált a szaktárcák kö­zötti kapcsolat, parlamenti küldöttsé­gek is megfordultak mindkét ország­ban. Látogatást tett Magyarországon Willy Brandt, a Német Szociálde­mokrata Párt nagy nemzetközi te­kintélyű elnöke is. Kádár János mostani rövid mun­kalátogatása jó alkalmat kínált a két politikus számára a korábbi párbe­szédek folytatására, kétoldalú kap­csolataink és az időszerű nemzetközi kérdések áttekintésére, vélemény- és tapasztalatcserére. A program szerint április 27-én zajlott le Kádár János hivatalos bon­ni fogadtatása. Ezt követően több órán át tárgyalt Helmut Schmidt szövetségi kancellárral. A kancellá­ri hivatalban elköltött munkaebéd után a külügyminisztérium vendég­házában Kádár János találkozott Willy Brandttal, az SPD, Helmut Kohllal, a CDU és Franz Josef Stra­­uss-szal, a CSU elnökével. Este Hel­mut Schmidt vacsorát adott a ma­gyar államférfi tiszteletére, amelyen mindketten pohárköszöntőt mondtak. „Szükséges a kelet-nyugati párbeszéd folytatása és kiszélesítése" Ma délelőtt kimerítően beszélget­tünk a világhelyzetről, — kezdte po­hárköszöntőjét Schmidt kancellár — annak legégetőbb problémáiról, s beszélgettünk azokról a megelőző évekről és évtizedekről, amelyek a mai helyzet kialakulásához elvezet­tek. Az érintkezés a két nép között olyan magától értetődő és olyan nyílt, amennyire ezt e pillanatban csak kívánni lehet. Nemcsak láto­gatók utaznak, hanem politikusok és gazdasági vezetők is; utaznak a kü­lönböző bankok vezetői, szakszerve­zeti emberek, utaznak színészek, mu­zsikusok; kulturális heteket tartunk egymás országaiban. Különösen Helsinki óta, amióta ez a folyamat kiszélesedett, a magyarok nálunk igen nagy szimpátiának ör­vendenek, és mivel tudatában va­gyok annak, hogy ez a magyarok, az ön személyes közreműködése nélkül, Kádár úr, nem következhetett volna be, szeretnék önnek személyesen, hi­vatalosan is köszönetét mondani. Ami bennünket illet, ezt a kapcso­latot nemcsak tovább akarjuk ápol­ni, hanem el is kívánjuk mélyíteni. — mondta Helmut Schmidt, majd így folytatta: — Hosszan beszéltünk a világgaz­dasági válságról, és tisztában vol­tunk azzal, hogy csak nagyon nehe­zen lehetne felbecsülni, melyikünket sújtja inkább. Ugyanakkor beszél­tünk a politikai válságról, amely egyidejűleg beárnyékolja a világot. Ez mindenekelőtt bizalmi válság: a kölcsönös bizalom válsága. Ügy is le­hetne mondani, hogy a másik politi­kájának folytonosságába vetett bi­zalom válsága. Magától értetődő volt, és tudtuk egymásról, hiszen találkozások sora van mögöttünk, hogy teljesen nyíltan és minden fenntartás nélkül váltunk szót a világ dolgairól. Ily módon napvilágra kerültek félreérthetetlen egyet nem értések is — mind az okok tekintetében, mind pedig a politikai válság leküzdésének lehetséges mód­szereiben. Eközben önnek nem kel­lett hosszasan bizonygatnia nekem, hogy ön hű tagja az ön szövetségi rendszerének, és az is akar marad­ni. S hasonlóképpen nekem sem, hogy megfordítva ugyanez vonatko­zik ránk és a mi szövetségi rendsze­rünkre is. Nincs szükségünk arra, hogy magától értetődő dolgokat tisz­tázzunk egymással, de egyetértettünk mindketten abban, hogy sürgetően szükséges a nyílt kelet—nyugati pár­beszéd folytatása és kiszélesítése. Első titkár úr! Népének és orszá­gának továbbra is tartós haladást kí­vánok azon az okos úton, amelyre a magyarok az ön politikai vezetésé­vel léptek. Itt igen nagy tiszteletet vált ki az ön személyes teljesítmé­nye, s egészen biztos vagyok abban, hogy népem igen nagy többsége szív­ből kívánja, hogy az önök útja, az önök politikája meghozza népük szá­mára azokat ia gyümölcsöket, ame­lyek elérésére törekszenek. Befejezésül a kancellár poharát emelte Kádár János és felesége egész­ségére, a Magyar Népköztársaság jö­vőjére, a továbbra is eredményes és szerencsés együttműködésre népeink és államaink között, a közös jövőre a béke jegyében. Kádár János és Helmut Schmidt a sajtókonferencián FOTO: SZEBELLÉDY GÉZA — MTI ■■ Kádár János találkozott Willy Brandttal, az SPD elnökével is FOTO: SZEBELLÉDY GÉZA — MTI „A vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos megoldását kívánjuk" — Szeretnék köszönetét mondani a meghívásért, a vendéglátásért és az imént elhangzott baráti szavakért — kezdte pohárköszöntőjét Kádár Já­nos. — A kancellár úr meghívásának készséggel tettem eleget, erre két alapvető okom is volt. Az egyik a Német Szövetségi Köztársaság és Ma­gyarország jól fejlődő kapcsolatainak szolgálata. A másik: a jelenlegi nem­zetközi helyzetben fontos, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaság — a NA­TO tagállama — és a Varsói Szerző­déshez tartozó Magyar Népköztársa­ság képviselői találkozzanak, és em­beri módon szót váltsanak azokról a gondokról, amelyek kormányainkat és népeinket foglalkoztatják. A mi kétoldalú kapcsolatainkról ebben a körben részletesen nem kell beszélni, a folyamatot szinte minden jelenlevő ismeri. Azt azonban szeretném hang­súlyozni, hogy mi minden, erre kész országgal gyümölcsöző, kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekszünk, s ez nem utolsósorban vonatkozik Ma­gyarország legjelentősebb nyugat­európai partnerére, a Német Szövet­ségi Köztársaságra. Magyarország népe, kormányzata 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom