Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-04-03 / 7-8. szám

GURULÓ MILLIÁRDOK lett arra is hivatkoznak, hogy a főváros pénztárcája nem bírta vol­na el a drága metró és a korábbi felszíni tömegközlekedés párhuza­mos működtetését. Ez nyilván nem vigasztalja a panaszosokat — az Üllői úton, s még néhány környéken —, ám a budapesti tömegközlekedés jó osz­tályzatát beszédes számok bizo­nyítják: Nagy-Budapest lakossá­gának csupán egy százaléka lakik olyan helyen, ahol ötszáz méteren belül nincs valamilyen megálló. A buszok óránkénti átlagsebes­sége 18—24 kilométer, a villamo­soké 15 kilométer. Érdekes össze­vetni ezeket a számokat más vi­lágvárosok adataival: Londonban, Párizsban, Rómában csúcsidőben 4—6 kilométert tesznek meg az autóbuszok egy óra alatt. Holnap és holnapután Hogyan tovább — metrón, bu­szon, trolin, villamoson? A közle­kedés — egyéni, tranzitforgalom, tömegközlekedés — természetesen csak egységes egészként fejleszt­hető. Hiszen a főváros útjait mind­három ágazat használja, s az egyik eredményei vagy gondjai hatnak a másik kettőre is. Ebben az ötéves tervben meg­kezdik a Hungária-gyűrű építését — egyik fontos szakasza a Hungá­ria körút lesz —, amely Budapest jelentős tranzitforgalmát hivatott elterelni a zsúfolt belvárostól. 1981 és 1985 között újabb nyolc közúti felüljáró, valamint 18 gya­logos alul- és felüljáró épül. Az új Budapest Sportcsarnok mellé köl­töztették a belvárosi Engels tér autóbusz-pályaudvaráról számos távolsági járat végállomását, ez is tehermentesíti a zsúfolt és erősen szennyezett levegőjű belvárost. Az Árpád-híd korszerűsítésének első szakasza — a déli oldal átadásá­val — 1982-ben fejeződik be, az északi oldal 1984-re készül el. A tömegközlekedés fejlesztésé­nek gerincét továbbra is a lakóte­lepek összeköttetéseinek megte­remtése, a metróhálózat bővítése és — az eddig nem említett — HÉV korszerűsítése képezi. Ez utóbbit — azaz a helyiérdekű vo­nalakat — elővárosi gyorsvasúttá kívánják alakítani. Az észak—déli metróvonal öt év alatt 1,9 kilomé­terrel hosszabbodik, a felszínen is teljesen kiépül a Nyugati pálya­udvar és az Élmunkás tér csomó­pontja. Ez a vonal végül egészen Űjpestig nyúlik majd: Kispesttől Üjpestig összeköti az iparnegyede­ket a városközponttal. 1985 végéig teljesen megújul a villamosháló­zat, új trolivonalak kapcsolódnak be a tömegközlekedés hálózatába. 16 s öt év alatt 1200 autóbusz vásár­lását tervezik. E hatalmas gépezet olajozott működéséhez természetesen nélkü­lözhetetlen a korszerű forgalom­­irányítás, szervezés. Bár meg-meg­­újuló huzavonák, viták közepette, de terjed a lépcsőzetes munkakez­dés. Budapest több pontján tévé­kamerákat helyeztek el, így kísé­rik figyelemmel a közlekedést. Tervezik az URH-lánc teljes kiépí­tését is, amelynek segítségével a busz-, troli- és villamosvezetők rögtön jelenthetik a központnak, hol van közlekedési dugó, hol tör­tént baleset. A forgalom minden résztvevője sokat vár a számláló­szerkezettel ellátott jelzőlámpák­tól, amelyek a forgalom sűrűségé­hez igazodva váltanak. Ezek a ké­szülékek a forgalomirányító köz­ponttal állnak majd kapcsolatban. Több cég ajánlatát vizsgálták meg a szakemberek, végül a Siemens rendszere mellett döntöttek. Bár igen költséges beruházásról van szó, a nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a befektetés — a gyorsabb, kevesebb benzint fo­gyasztó közlekedés révén — ha­mar megtérül. A rendszer teljes kiépítése a Hungária körút és a budai körút által határolt belső városrészben két évig tart majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom