Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-02-20 / 4. szám

90 ESZTENDŐS AZ ELSŐ MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ CLEVELANDBEN

Az ünnepi kiadvány előszavában dr. Piri József, az Amerikában élő magyarok református egyházának történetéről ír: „...az évek múltak lassan, sokan közülük családot is alapítottak, szegényesen be is rendezkedtek, és bizony most már kezdték hiányát is érezni a hátrahagyott fehér falú kicsi templomnak, amelyben olyan jó volt vasárnaponként az Üristen árnyékában megpihenni... kezdett nagyon hiányozni az imádság háza, amelyben saját anyanyelvükön szól hozzájuk az Ige és legtöbben úgy érezték, hogy szülőföldjüktől távol, számukra akkor még ismeretlen, idegen partokon csak a régihez hasonló templom fogja őket szoros testvériségben megtartani és összetartani az elkövetkezendő jövendő számára. Az Első Egyházat hivatalos formában 1891. május 3-án, Jurányi Gusztáv református lelkipásztor alapította Cleveland városában, az akkori Madison és Rawlings Avenue sarkán lévő Trinity Reformed Church templomában.” „.. . Cleveland, úgy a múltban, mint a jelenben mindig egy nagy magyar központ jellegét viselte, és a Nagytemplom megépítésével, mint ,Amerikai Debrecen’, a világon szétszórtan élő magyarság református kálvinista fellegvára, lelki és szellemi központja is lett ugyanakkor.”

Az amerikai Első Magyar Református Egyház 90 esztendejének történetét dr. Szabó István lelkipásztor dolgozta fel, az első templom és az első lelkipásztor történetétől napjainkig. Az Első Magyar Református Egyház 90. évfordulója országos esemény volt az Egyesült Államokban.

— I —

A református egyház vezetői

A vasárnapi iskola

22

HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL

Magyar irodalom a nagyvilágban — erről szól Mészöly Gábor cikke a Magyarországban. Ebben a többi között a következők olvashatók: „Ami a szerzőket és a könyveket illeti: abszolút rekorder Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című ifjúsági regénye. Nemecsek és a vörösingesek történetét eddig 25 nyelvre fordították le, és 140 kiadásban jelentették meg külföldön.” A cikk azt is megemlíti, hogy nyelvünk és irodalmunk külföldi népszerűsítésében fontos szerepet tölt be diaszpóránk. Sebestyén György például két Krúdy-kötetet fordított le a bécsi Zsolnay-kiadónak. S olyan műfordítók is akadnak, akiket rokoni kapcsolatok fűznek Magyarországhoz. Jan Cremer holland író például, amikor megtudta, hogy egyik őse magyar volt, elképzelésének megnyerte a Loeb-kiadót; a kiadó Jan Cremer magyar könyvtára címmel, holland—magyar zászlós borítóval eddig öt magyar könyvet jelentetett meg holland nyelven.

*

Látogatóban Szent-Györgyi Albertnál. Ez a cím az Üj Tükörben szerepel, Zombori István egész oldalas riportja élén. „Szent-Györgyi Albert professzort — írja a krónikás — 1974-ben Magyarországon a televízió képernyőjén láthattuk, hallhattuk. Engem az érdekelt, hogy mi történt vele azóta. A csaknem másfél óráig tartó beszélgetésünkből kiderült, hogy az elmúlt hét esztendő semmivel sem volt nyugalmasabb a most 88 éves tudós életében, mint a korábbiak.” A riport egy kérdéssel és egy válasszal fejeződik be. „Professzor úr, készül-e haza?” — így a riporter. Szent-Györgyi Albert válassza: „En mindig készülök.”

*

Egy régi magánlevél, amely történelmi dokumentumnak is tekinthető. Ez a hosszú cím az Élet és Irodalomban olvasható, Hegedűs Géza oldalnyi terjedelmű írásának élén. Az író a levelet 1945 januárjában, a komáromi Hidász-laktanyában írta, ahol akkor a Szálasikormány rendelete értelmében „ellenséges hadifogoly”ként várt sorsára. Most, 37 esztendő után, a címzett íróasztalfiókja mélyéről előkerült levél az író kiegészítő magyarázataival jelent meg az Élet és Irodalomban. Ezekben Hegedűs Géza a levélben említett barátok nevét fedi fel. Zoli — írja Szabó Zoltán, a régidők óta külföldön élő magyar író, a szociográfiai irodalom megteremtője.

*

Érzelmileg erősen kötődöm Magyarországhoz. Eleonora Giorgi, a fiatal olasz filmsztár mondja ezt abban az interjúban, amelyet Rómában adott Máté Juditnak a Film-Színház-Muzsika számára. Miért? Mert annak ellenére, hogy olaszul beszél és olyan filmekben játszik, inkább magyar, mint olasz, legalábbis, ami a származását illeti. Édesanyja Magyarországon, Pécsett született. Apai ágon pedig csak az egyik nagyszülője olasz, a másik angol.

*

A kanadai Esterházy nem személy, hanem település. Névadója viszont, Esterházy Pál Oszkár olyan személyiség, akinek emlékét sokáig bizonytalanság és a gyanús hírnév köde burkolta. Dojcsák Győző olajgeológus kanadai munkája során botlott bele a magyar kivándorlók egyik legstabilabban fennmaradt kolóniájának történetébe, s évtizedes amatőr kutatásai során sikerült e köd jórészét eloszlatnia. Ezeket a szavakat az Űj Tükörből idézzük, Lázár István írásából, amelyben Dojcsák Győzőnek idehaza, a Magvető Kiadónál megjelent könyvéről ír.

*

A rádió és a televízió műsorában is többször szerepeltek honfitársaink. A rádió Kanadában jártam című műsorában Nemes András kérdéseire Székely Zoltán hegedűművész válaszolt, a Szólítson Zitának című adásban Perczel Zita beszélt Sipos Áron mikrofonjába, Zilahy Lajos A Kornétás című novelláját pedig Orbán Tibor olvasta fel. A televízió Nosztalgia és kultúra című műsorában, amíg a témáról Huszár Tibor szociológus, Glatz Ferenc történész és Alrnási Miklós esztéta vitatkoztak, Karády Katalin egykori filmjeiből láthattak jeleneteket a nézők.

K. GY.

PAPP ZOLTÁNT (Budapesten született 1953. szeptember 19-én, anyja neve: Deák Lenke) keresi édesanyja Budapestről, mert 1979. május 24. óta semmit sem tud fiáról.

SZALAI GYŐZŐ JÁNOST — aki Szombathelyen született 1950. augusztus 18-án, anyja neve: Schnitzer Magdolna — keresik szülei Szombathelyről. A keresett ipari tanuló volt, amikor 1967-ben külföldre távozott. Utoljára 1974-ben hallatott magáról, akkor Ausztráliában (1/138. Edgecliff Rd. Sydney, NSW) lakott.

BEGOVICS IMRE (Babocsán született 1936. november 7-én, anyja neve: Gyuráncsevics Mária) 1957 óta él külföldön. 1962—72 között tagja volt az idegenlégiónak. 1970. júliusában Grenoble-Marseille környékén levő szanatóriumból írt, ahol tüdejét gyógyították. Keresi testvére Anna (Kálsecz József né) Babocsáról.

IHÁSZ JÓZSEFNÉ (leánykori neve TÓTI MÁRIA, születési helye: Iregszemcse) (Felsőireg, Tolna megye) 1913-ban testvérével TÓTI KÁLMÁN-nal és sógorával HORVÁTH GYÖRGY-gyel (ez utóbbi 1918-ban hazatért) kivándorolt az USA-ba. Akronban, Ohio telepedett le. Házasságából 6 gyermek született, 1 fiú és 5 leány, ezeket vagy ezek leszármazottait keresi Horváth György unokája Veronika, Szekszárdról, mert 1946 óta nem tud fenti rokonairól.

PÓLÓN YI LAJOS (Budapesten született 1930. december 2-án, anyja neve: Mátéi Margit) 1956 novemberében távozott külföldre, Kanadában telepedett le. Utoljára 1968-ban írt, akkor Torontóban élt. Keresi 75 éves beteg édesanyja és két nagynénje Budapestről.

GÁRDI ISTVÁNT (Budapesten született 1943. decemberében, édesanyja neve: Csepcsényi Irén) keresi Kanadában élő édesapja, aki lassan 8 éve semmit sem tud fiáról. A keresett utolsó ismert tartózkodási helye Stockholm (Svédország) volt.

HERMÁN LÁSZLÓNÉT (leány neve: PÁZMÁN ILONA), aki Jászjákóhalmán vagy annak környékén született 1924 körül, keresi Boross Gyuláné (Pólyák Eleonora) az USA- ból. Utoljára 1965-ben Budapesten találkoztak.

HORVÁTH FERENC (1937. január 11-én született Baján, anyja neve: Bosnyák Viktória) 1956 végétől él külföldön. 1972-ben írt utoljára, akkor Ausztráliában (Mount Burr South 5219) élt. Keresi édesanyja Bajáról.

MONOSTORI DEZSŐT (Budapesten született 1935-ben és 1956-ig Budapesten a Várna u. 14-ben lakott) keresi gyermekkori barátja Lieber Károly (Kakas) Dániából. A keresett a hatvanas évek közepén Detroitban (USA) élt.

Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST, H-1905.

/