Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-07 / 5. szám
IMifltei HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL A magyarországi folyóiratokban és hetilapokban gyakran jelennek meg olyan írások, amelyek a szülőföld és a diaszpóra kapcsolatáról, a nagyvilágban élt vagy élő honfitársaink emlékéről, munkásságáról adnak hírt. A Budapest, a főváros nagyalakú, képes folyóirata Pátkai Ervin, a Franciaországban alkotó szobrász és várostervező pályafutását mutatja be olvasóinknak. Pátkai Ervin — akinek a nevével már a Magyar Hírek hasábjain is találkozhattak olvasóink — 1937-ben Békéscsabán született, tanulmányait Budapesten az Iparművészeti Főiskolán kezdte, majd Párizsban az École des Beaux Arts-ra járt. Jelenleg pedig — írja róla Passuth Krisztina — Marne la Vallée, a francia főváros melletti legnagyobb új város tervezésének egyik vezetője, akinek nem az a_feladata, hogy egyes szobrokat alkosson, egyes épületeket tervezzen, hanem éppen ellenkezőleg, az urbanisztikai egységet — saját kifejezésével: a város lelkét, sajátos arculatát — kell megtalálnia. Ajándékként hazatért a „Juss". Ez a címe a Nők Lapjában Fedor Ágnes írásának élén olvasható. A „Juss” Tornyai János festménye. Témája a művészt fiatalságától kezdve foglalkoztatta, azt végül is tizenhét változatban festette meg. Először szülőföldjén, Hódmezővásárhelyen, ahol a képet az egykori ismert gőzmalmos család fiának. Bauer Gyulának, helybéli mecénásai egyikének el is adta. Most ez a kép, a Juss-téma első példánya tért haza Magyarországra, a Nemzeti Galériába, a leszármazottak ajándékaként Kanadából. Fedor Ágnes írásában a „Juss” romantikus, indulatokat is fellobbantó útját meséli el egy külföldön letelepült magyar család történetén keresztül. — Az Űj Tükörben Fischer Iván színes fotóportréja látható Feuer Mária írása mellett. Ebből idézzük a következő részleteket, némiképp sűrítve, de a lényeget érintetlenül hagyva: Különös pályakép a Fischer Iváné. Az ugyan még nem lenne egyedülálló, hogy karmesteri tanulmányait Bécsben végezte, hogy a barokk zene előadási gyakorlatát Salzburgban sajátította el, s önmagában az sem lepi meg a fiatal magyar tehetségek ismerőit, hogy huszonnégy éves korában megnyert egy kisebb nemzetközi karmesterversenyt, Londonban lett az első, s ezzel szinte felsistergett a nemzetközi karrierje. Ám felívelő pályájának első éveiben a magyar zenei élet nemigen tudott mit kezdeni vele. De csak az első éveiben, mert a valóban átütő siker és az ezt követő operaházi előadássorozat kiemelkedő muzsikuserényeinek köszönhetően, a magyar közönség lassacskán tisztába jött e különös pályakép mibenlétével, felfedezte magának a karmester tehetségét, figyel fellépéseire... ..Debrecenben ezt így mondanák: "Ha már lúd, legyen kövér.« Ugyanis nemcsak nyomdászokká képezhették ki magukat, de áldozatos egyszerűséggel megindították a Magyar Műhely című folyóiratukat, amely az idén már a 19. évfolyamába lépett.” Az idézet ugyancsak az Üj Tükörben olvasható, Tóbiás Áron írásában, aki a Párizsban élő, magyarul és franciául alkotó költőt, Papp Tibort és szerkesztőtársát, Nagy Pált mutatja be a hazai olvasóknak. Papp Tibor az interjúban így emlékezik meg ifjúságáról: „Tokajban születtem. Debrecenben, a Fazekas Mihály gyakorló gimnáziumban érettségiztem. Tanáraim között volt a kitűnő író, Kéry László, a Nagyvilág című folyóirat mai főszerkesztője és a szelíd hangú debreceni poéta, a Csokonaik és Fazekas Mihályok, a régi alföldi poétái múzsák méltó követője, Kiss Tamás, aki a történelem évezredeinek kapuit nyitotta meg előttem.” KOVÁCS GYÖRGY „KOSSUTH PAPJÁ"-NAK AMERIKAI NAPLÓJA A szegedi Móra Ferenc Múzeum évkönyvében Zombori István „A múlt századi Amerika — magyar szemmel. Ismeretlen kézirat a Kossuth emigrációból” címmel az egyik legnagyobb terjedelmű küföldi magyar napló kéziratát ismerteti. A szerzője Ács Gedeon (1819—1887) neve eddig sem volt ismeretlen, mert a külföldi magyar nagyságok történetírója, Ács Tivadar már írt róla könyvet. Ács Gedeon 1851 és 1861 között az USA-ban írt naplója 13 kötetben maradt meg. ebből tíz kötet az Országos Széchenyi Könyvtárban háromezer oldalon, három kötet ezer oldalon pedig a Szegedi Múzeumban található. A Baranyában, Laskón lelkészkedő Ács Gedeon részt vett a szabadságharcban, majd Kütahyában Kossuth és a két Perczel közelében élt. Kossuth „udvari káplánénak nevezte ki, kapitányi ranggal. A balkáni száműzetésben ő volt a Kossuth-emigráció prédikátora. 1851. november 11-én érkezett New Yorkba és 1861. február 3-án jött vissza Európába. Az Amerikában élő magyarok lelkipásztora akart lenni, ebből azonban nem tudott megélni, ezért vasmunkás, vasútépítő, majd fényképész lett. Három évi New York-i tartózkodás után Bostonba költözött. Naplójában az akkoriban rohamosan fejlődő amerikai műszaki, gazdasági és szellemi haladásról részletes és hiteles képet fest. Nemcsak a vasút, hajó, távírda, közoktatás, könyvtár, sajtó, vallás fejlődése és változása érdekli, hanem New England szellemi nagyságairól is személyes ismeretség alapján emlékezik meg. A kor több jelentékeny költőjével, írójával, filozófusával, poltikusával közeli ismeretséget, sőt nem eggyel benső barátságot kötött. Ács Gedeon élőszó erejű leírásai az amerikai életről a Kossuth-emigráció legértékesebb emlékiratai közé tartoznak. GÁL ISTVÁN Az egyházak életéből A magyar zsidószövetséget nemrégiben felvették a Zsidó Világszövetség rendes tagjainak sorába. A zsidóság életével és az országgal ismerkedett február közepén 17 amerikai újságíró, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének vendégeként. Az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában megjelenő 81 lap munkatársait tömörítő Amerikai Zsidó Üjságírószövetség delegációjának tagjai megbeszéléseket folytattak a MIOK vezetőivel. Fogadta őket Straub István, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese is. Az újságírók meglátogattak több templomot — köztük a budapesti Dohány utcai zsinagógát — felkerestek számos szociális intézményt —. a zsidó kórházat és öregek otthonát — és megtekintették a zsidó múzeumot. Benyomásairól és tapasztalatairól nyilatkozott lapunknak a delegáció három tagja. Frank Wundohl, az Amerikai Zsidó Üjságírószövetség elnöke, a delegáció vezetője felidézte, hogy az érkezés napján — kollégáival együtt — alkalma volt gyerekekkel találkozni és látni azt az odaadást és szeretettet, amellyel teljes szabadságban tanulmányozták vallási örökségüket, a Talmudot és Tórát. Legnagyobb élménye a szegedi zsinagógában tett látogatása volt. Valósággal lenyűgözte a zsinagóga, amelyet a legszebbnek tart valamennyi közül, amit eddig látott. Elismeréssel szólt arról, hogy a magyar kormány hatékony támogatást nyújt a zsidó vallás és kulturális örökség e felbecsülhetetlen értékű emlékének megóvásához. Robert Cohn, a Missouri állambeli St. Luisban megjelenő Jewish Light szerkesztője kijelentette: nagy benyomást tett rá, hogy a magyar kormány nemcsak megengedi, hanem bátorítja és jelentősen támogatja is, hogy a zsidóközösség megőrizze kulturális entitását, és hogy az Alkotmány garantálja a szabad vallásgyakorlást. Az ilyen jellegű látogatások — mondta — hozzájárulnak a jelenlegi nemzetközi feszültség csökkentéséhez, és lehetővé teszik, hogy figyelmünket a közös tennivalókra összpontosítsuk — egy újabb világkatasztrófa kitörésének elhárítására, a fasizmus fékentartására és felszámolására. Elismeréssel adózunk a magyar kormány ilyen irányú erőfeszítéseinek — hangsúlyozta. Albert Bloom, a Pittsburghben kiadott The Jewish Chronicle felelős szerkesztője kollégáihoz hasonlóan szintén először járt Magyarországon, s itt meglepően nagyfokú társadalmi szabadságot tapasztalt. A magyar zsidóközösség egyik tagjának tömör megfogalmazását idézte: a történelemben sohasem éltek még ilyen szabadon a zsidók Magyarországon. Az egy hét tapasztalatai — állapította meg — arról győzték meg, hogy nemcsak a zsidóközösség tagjai, hanem minden ember sokkal nyitottabb, békésebb, rendezettebb és virágzóbb életet él, mint azt akár ő, akár pedig kollégái valaha is feltételezték volna. K. I. Sport A Vasas Izzó női röplabdacsapata nagy sikert aratott Belgiumban, másodszor nyerte el a Kupagyőztesek Európa Kupáját. Az „izzósok” a szovjet, bolgár és csehszlovák kupavédő ellen biztosan győztek a négyes döntőben. * Megalapításának hetvenéves évfordulóját ünnepelte a Budapesti Vasutas Sport Club. A vasutasok reprezentatív egyesületének tizenegy szakosztályában jelenleg 1200 versenyzőt foglalkoztatnak. * Két fiatal magyar jégtánckettős szerepelt az Innsbruckban rendezett Európa-bajnokságon. A Remport, Nagy kettős, a hazai bajnok Péterfy, Bálint párost két hellyel megelőzve, tizedik lett.-k Osztrics István a korábban olimpiai és világbajnokságot nyert párbajtőrcsapat egyik legjobbja, második lett a Párizsban rendezett Monal Kupa viadalon. k A Ferencváros labdarúgó-csapata jól szerepelt Dél-Amerikában. A zöld—fehérek a magyar válogatott ellen 2:0-ra nyertes argentin Independiente csapatát is 2:1-re legyőzték. * A magyar teniszezők gyengén szc repeltek az idei fedettpályás Király Kupa sorozaton. Az osztrákok elleni helyosztóra beállt Taróczy Balázs győzelmei sem tudták megmenteni a csapatot a kieséstől, s így jövőre csak a másodosztályban folytathatják a küzdelmet. * Hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt dr. Kereszty Alfonz, a testnevelési főiskola nyugalmazott tanára. A kandidátusi minősítést szerzett professzor a magyar sportorvoslás egyik úttörője volt. '■¥ Mátay Andrea a fedettpályás magasugrás ex-világcsúcstartónője New Yorkban a hagyományos Millrose-játékokon csak 183 centimétert ugrott, s így nem teljesítette a grenoble-i fedettpályás Európa-bajnokság nevezési szintjét. * Egy mondatban: Az átszervezett magyar női kézilabda-válogatott Budapesten 17:16-ra győzött, Győrött 15:12-re vesztett az olimpiai bajnok szovjet csapattal vívott két mérkőzésen... A gépkocsiját ittasan, jogosítvány nélkül vezető és karambolozó Törőcsik Andrást, az újpestiek válogatott labdarúgóját 20 000 forint pénzbüntetésre ítélte a fővárosi bíróság... A magyar vízilabda-válogatott is részt vesz április végén Long Beachben a Világ Kupa-tornán. Címlapunkon: A Petőfi tévéfilm főszerepében fózsa Imre Vers- és képösszeállitásunk a 16—17. oldalon FOTÓ: SÁRKÖZI AGNES 5
