Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-21 / 4. szám
Történelmünk képekben 29. n FŐID KÉPE KÉSZ, (SOK lEGVGII FEJE Magyarország a török kiűzése után A másfél évszázados török hódoltság megszűnésével az ország egysége helyreállt, de a törökök kiűzéséért igen nagy árat kellett fizetni. Az oszmán igát a Habsburg-elnyomás váltotta fel. I. Lipót császár-király és kormánya úgy gondolta, elérkezett az ideje, hogy Magyarország különállását megtörjék és az országot az örökös tartományok sorába kebelezzék be. Az országgyűlés már a Buda visszafoglalását követő évben nagy politikai engedményekre kényszerült: az 1687. évi országgyűlés lemondott a királyválasztás jogáról, s eltörölte az Aranybulla ellenállási záradékát. A Habsburgok uralma örökletessé lett, s a nemesség elvesztette jogát, hogy a törvényszegő királlyal szemben felléphessen. Az évtizedeken át tartó háború nagyon sok pénzbe került, s ennek javarészét a magyar paraszton hajtották be. Ugyanakkor a hadszíntérül szolgáló ország szinte teljesen elpusztult. A 60—80 ezer főnyi császári sereget, a hadsereg lovait élelmezni kellett, a vezérek és a katonák szabad vadászterületnek tekintették az országot. Előlük egész vidékek népe az erdőkbe és a mocsarak közé menekült; Debrecen városa szinte koldussá lett, úgy kifosztották. Hogy pedig az országos elégedetlenséget elfojtsák és újabb pénzhez is jussanak, Caraffa generális Eperjesen legfelsőbb jóváhagyással nemesek és polgárok egész sorát katonai törvényszék elé állíttatta. A vértörvényszék azután koholt vádak alapján fő- és jószágvesztésre ítélte őket. A bécsi udvar Magyarországot meghódított tartományként kezelte. Császári tábornokok és hadseregszállítók megyényi birtokokat kaptak adományba, s a magyar nemesek csak úgy juthattak újra régi birtokaikhoz, ha tulajdonjogukat oklevéllel igazolták és az Üjszerzeményi Bizottság által megszabott fegyverváltságot lefizették. Mindez I. Lipót abszolút uralmának megerősítése jegyében történt, mert úgy vélték, hogy „a forradalomra és nyugtalanságra hajló magyar vért” megszelídíteni csak úgy lehet, ha elnyomják. A Jászkunságot elzálogosították a Német Lovagrendnek, ezzel jobbágysorba taszítva annak szabad parasztjait. Ugyanakkor a délvidékre betelepült szerbek széles körű önkormányzatot kaptak, s megkezdték a lakatlanná vált alföldi és dunántúli részekre németek (svábok) betelepítését. És míg a görögkeleti vallású szerbek teljes vallásszabadságot nyertek, a protestáns magyar falvak vallásgyakorlatát eltiltották, és megindult az újabb erőszakos térítés. Az országot valósággal elözönlötték a különböző szerzetesrendek, az egykorú népi ének is „papuralomról” beszélt. A kivérzett, elpusztított ország mindezt aléltan tűrte. A parasztság ugyan hol itt, hol ott felkelt az idegen zsoldoshadak ellen, de fölkelésüket könnyen vérbefojtották. 1697-ben bujdosó jobbágyok és kenyér nélkül maradt végvári katonák váratlan rajtaütéssel kezükbe kerítették Tokaj várát és Sárospatakot, de magukra hagyatva el kellett bukniuk a katonasággal szemben. Az elkeseredett nép már csak egy emberben reménykedett: a fiatal II. Rákóczi Ferenc hercegben. 1 Rákóczi, az erdélyi fejedelmek sarja, a Wesselényi összeesküvés- 2 ben részes 1676-ban meghalt I. Ferenc és a kivégzett Zrínyi Péter horvát bán leányának, Ilonának fia mindössze 12 éves volt, amikor 1688-ban Munkács várának feladása után anyjától elvették. A bécsi udvar, hogy udvarhű arisztokratát faragjon belőle, Csehországban a jezsuitáknál neveltette; tanulmányait a prágai egyetemen, majd Olaszországban fejezte be, s Bécsben élte a főúri ifjak léha életét. 1694-ben megházasodott (a Hessen-Rheinfelsi német hercegi családból nősült, felesége révén rokonságba került a francia királlyal), s magyarországi birtokaira költözött. Német ruhát hordott, császári tisztekkel barátkozott, tüntetett udvarhűségével. Amikor a felkelt parasztok 1697-ben meg akarták nyerni ügyük számára, Bécsbe futott előlük. Az ország helyzetének megismerése, Bercsényi Miklós ungi főispánnal való barátsága s az a fölismerés, hogy mindenki tőle, az ország legnagyobb birtokosától és legelőkelőbb sarjától várja a védelmet. ősei útjára térítette. Több előkelő nemessel összeesküvést szőtt a Habsburgok ellen, s támogatásért XIV. Lajos francia királyhoz fordult. Levele az udvar kezébe került, és 1701 tavaszán nagysárosi várában elfogták. Bécsújhelyre vitték, és abba a cellába zárták, ahonnan anyai nagyapja a vérpadra lépett. Neki is ezt a sorsot szánták, de sikerült megszöknie. Lengyelországba menekült, innen próbálta Francia-K 12
