Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-12-24 / 25-26. szám
1. Szerb—magyar testvérharc a délvidéki hadszíntéren 2. Tanácskoznak a kormány tagjai: (az ülő) Batthyány Lajos gróf miniszterelnök, Széchenyi István gróf közmunka- és közlekedésügyi, Klauzál Gábor földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi, valamint (a képen távolléte miatt arcmás nélkül maradt) Esterházy Pál herceg, a király személye körüli, továbbá (az álló) Szemere Bertalan belügy-, Eötvös József báró vallás- és közoktatásügyi, Kossuth Lajos pénzügy-, Deák Ferenc igazságügyi és Mészáros Lázár tábornok hadügyminiszter 3. Az erdélyi román felkelöhad egyik parancsnoka 4. A nemzetiségi követelések és elintézésük legjobb módja - egy, a kormánypolitikát osztó magyar karikaturista szemével 5. A kormány tagjai és a fejük fölött lebegő, de általuk figyelmen kívül hagyott ellenforradalmi veszély — egy baloldali gúnyrajzon 6. Toborzás a honvédseregbe SZVOBODA FERENC REPRODUKCIÓI-.> \ .1/] il M bár a nemzetiségi mozgalmak jobbszárnyától eltérően lelkesedéssel fogadta a márciusi vívmányok hírét, már az első napokban sürgetni kezdte, hogy az ország nem-magyar lakóit juttassák teljes nemzeti egyenjogúsághoz is. A kormány viszont csak a kulturális és egyházi jellegű követeléseknek adott helyt, de már az olyan kívánságokat, hogy a nem-magyarokat ismerjék el külön nemzetek fiainak, vagy hogy a nemzetiségi területeken fekvő vármegyékben az ott élő nem-magyarok nyelvét tegyék hivatalossá, elutasította. S így azután néhány héten belül az átalakulást kezdetben örömmel üdvözlő nemzetiségi politikusok legtöbbje is szembefordult a magyar forradalommal. Mivel pedig ezek a politikusok a paraszti követeléseket sem késtek felkarolni, mögöttük hamarosan tömegével sorakoztak fel parasztok is, főleg olyanok, akiknek a helyzetén — mint például a horvát, a szerb vagy a román határőrökén — a márciusi jobbágyfelszabadítás sem könnyített, s ezek a parasztok most rohamosan magukéivá tették a szóban forgó politikusok hangoztatta nemzeti jelszavakat is. A helyzet pedig ilyen okok folytán igen gyorsan jóvátehetetlenül elmérgesedett: júniusban már kirobbant a délvidéki szerb felkelés, majd az őszi hónapokban sorra keltek fegyverre a magyar forradalom ellen horvátok, szlovákok és románok is. A nemzetiségi kérdés elfajulása azonban nemcsak kárral, hanem haszonnal is járt: arra bírta a kormányt, hogy már májusban megkezdje a forradalom védelmére hivatott fegyveres alakulatok, honvédzászlóaljak szervezését. S ez égetően szükséges is volt. A Habsburgok állásai ugyanis a nyár folyamán mindinkább megszilárdultak: a császári csapatoknak augusztus elejére sikerült leverniük a lombardiai szabadságharcot, s közben az udvarnak a parlamentáris kormányzati rendszer ausztriai bevezetésével és néhány más hasonló természetű engedménnyel sikerült leszerelnie, sőt a maga oldalára is vonnia a márciusban még forradalmi szerepet játszó osztrák burzsoáziát, amelyet Magyarország elkülönülése szintén aggodalmakkal töltött el. És így a Habsburgok előtt augusztusra megnyílt a Magyarország elleni nyílt ellenforradalmi fellépés lehetősége. SPIRA GYÖRGY 13
