Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-21 / 4. szám
Közélet - diplomácia Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke átnyújtja a kitüntetést Púja Frigyes külügyminiszternek FOTÓ: TÓTH ISTVÁN — MTI A NEMZETI EGYSÉG SZOLGÁLATÁBAN A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Púja Frigyes külügyminiszternek érdemei élismeréseként, 60. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át Az átadáson jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. . * A magyar—osztrák általános vegyes bizottság 8. ülésszakát tartotta januárban. A tárgyalásokon a magyar küldöttséget Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, az osztrák delegációt dr. Friedrich Bauer nagykövet, az Osztrák Szövetségi Külügyminisztérium politikai igazgatója vezette. Mindkét fél megállapította, hogy a bizottság legutóbbi ülésszaka óta a két ország kapcsolatai eredményesen fejlődtek. * • Szarka Károly külügyminiszterhelyettes Rómában Walter Gardinival, az olasz külügyminisztérium politikai főosztálya főigazgatójával folytatott megbeszéléseket a kétoldalú kapcsolatokról. * A magyar—osztrák idegenforgalmi vegyes bizottság Budapesten tartotta első ülését. A következő években igyekeznek javítani az Ausztriába utazó magyarok és a hazánkba látogató osztrák turisták tájékoztatását, s kölcsönösen kedvező programokat dolgoznak ki. * A magyar—csehszlovák kulturális és oktatási munkabizottság 20. ülésszakán Prágában aláírták a két ország 1981—1985-ös időszakra szóló kulturális együttműködési tervét. A magyar küldöttséget Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes, a csehszlovákot Dusán Spacil külügyminiszter-helyettes vezette. A magyar—román kulturális vegyes bizottság Bukarestben megtartotta ülését. A tárgyalásokon értékelték az együttműködés alakulását, és véleményt seréltek a kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről az 1981—1985-ös időszakra. * Lőrinc Tamás nagykövet, a Magyar Népköztársaságnak a bécsi nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviselete, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség mellett működő állandó képviselete vezetője átadta megbízólevelét dr. Abadel Rahman Khane-nak, az ENSZ-főtitkár személyes képviselőjének, az UNIDO főigazgatójának, valamint Sigvard Eklundnak, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatójának. * Giscard d’Estaing francia elnök a Nemzeti Érdemérem tiszti fokozatát adományozta Szigeti Pál ügyvédnek, a párizsi Magyar Kölcsönösen Segélyző Egylet elnökének. Ezzel egyidőben adta át Szigeti Pálnak dr. Kárpáti László, az Országos Ügyvédi Tanács élnöke a Landler Jenő emlékérmet a két ország ügyvédi szervezetei közötti barátság elmélyítéséért, * liter Tüfkmen, a Török Köztársaság külügyminisztere Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkodott Magyarországon. A török külügyminisztert fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. liter Turkmen látogatást tett a Külkereskedelmi Minisztériumban, ahol Veres Péterrel, a tárca vezetőjével áttekintették a magyar—török kereskedelmi kapcsolatok és a gazdasági együttműködés legfontosabb kérdéseit. A török külügyminiszter ellátogatott Pécsre és Szigetvárra is, megtekintette a török eredetű műemlékeket. A Hazafias Népfront most készül a VII. kongresszusára. Január végén befejeződtek a megyei bizottságok küldöttértekezletei, megválasztották az új bizottságokat, tisztségviselőket és a kongresszusi küldötteket. Társadalmunk ma még — fejlődéséből adódóan — sokféle egyenlőtlenséget hordoz, ezért a mozgalom feladatának tartotta, hogy elemezze a különböző rétegek helyzetét, jelezze a gondokat és hozzájáruljon az ellentmondások feloldásához, egyeztesse a véleményeket, megoldásokat kezdeményezzen és segítse a közös cselekvést. A Hazafias Népfront VI. kongresszusa óta eltelt időszakban a kedvező politikai légkör tágította a népfrontmozgalom tevékenységi területét, növelte a társadalom- és gazdaságpolitikai feladatok megvalósításáért, a közélet iránt érdeklődő, a fejlett szocialista társadalom építésében tudatosan résztvevő állampolgárok neveléséért érzett felelősséget. A mozgalom megvizsgálta a munkások életkörülményeit, a javítás lehetőségeit. Egyre több munkás vesz részt a mozgalomban, s foglalkozik az országos és helyi politikai kérdésekkel, s ez szélesebb társadalmi alapot és érdeklődést jelent. A város és a falu közötti -különbségek csökkentek, a mezőgazdasági termelés iparszerű tendenciái erősödtek, s ez tovább közelítette a munkásság és parasztság érdekeit. A mozgalom sajátos eszközeivel gyorsítja a mezőgazdaság fejlődését, az életmód szocialista változásait. A mezőgazdasági, a szövetkezeti dolgozók cselekvő tagjai a népfront testületeknek és érdeklődő részvevői a különböző népfrontrendezvényeknek. Ott találhatók a politikai ismeretterjesztés előadásain, s különösen kedvelik a gazdaságpolitikai fórumokat. Sokat tesznek a lakóhely fejlesztéséért és szépítéséért. A történelmi hagyományoknak megfelelően a társadalomtudományban, az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó értelmiségiek az országos, a területi s a helyi népfronttestületekben, munkabizottságokban és munkacsoportokban tevékenyen részt vettek az általános és a helyi politika formálásában, tervezésében, a megoldási lehetőségek felkutatásában, a feladatok végrehajtásában, a szocialista életmód kialakításában, ösztönzői és serkentői szűkebb közösségük szellemi életének. A kisiparosok és kiskereskedők megbecsült állampolgárai hazánknak, hozzájárulnak a népgazdaság egészének fejlődéséhez, a lakosság jobb ellátásához. Részt vállalnak a népfrontmozgalom munkájából is. Több mint kétezer kisiparos tagja a települések népfrontbizottságainak, elnökségeinek. A népfront tanácskozásain felvetődő kérdések -közül szóljunk most néhányról. Sok szó esett a családról, mivel a gyermek a családi környezetben ismeri meg a világot. A családon belül találkozik először a felnőttekkel, a családon belül tanul meg beszélni, itt ismeri meg a világot, itt fejlődik ki a tudásszomja, a családon belüli életben tekinti a felnőttet nagy, hatalmas embernek, akinek a védelmére támaszkodva, azt elfogadva viselkedik kint az életben. H-a a családon belül annak egyes tagjait a kölcsönös megbecsülés és tisztelet övezi, akkor ez azt sugalmazza, hogy emberhez méltó módon élve mindenkit hasonló tisztelettel kell öveznie. Mozgalmunk feladata, hogy segítse: az intézményes és családi nevelés kiegészítse egymást, a család jól illeszkedjék a nevelési tényezők rendszerébe, s betöltse feladatát. Az előkészítő tanácskozások másik fontos témája az ifjúság volt. A népfron-tmozgalom hozzájárult ahhoz, hogy tudatosabban és tervszerűbben foglalkoztak a harminc év alatti fiatalok -sajátos társadalmi problémáival. A választott testületekben átlagosan 21 százalékkal emelkedett a fiatalok aránya. Az országgyűlési és tanácsi választások során a népfronttestületek nagyobb számban javasoltak fiatalokat az Országgyűlésbe, illetve a különböző tanácsokba. Az ifjúság nagy szerepet vállal a településfejlesztő társadalmi -munkában, a -környezetvédelemben, élénken érdeklődik bel- és külpolitikai kérdések iránt. Nagy számban és szervezetten vesz részt a szocialista hazafiságot tettekkel is bizonyító akciókban, a népfront közművelődési munkaformáiban. És végül beszéljünk a nemzetiségekről is. A magyarországi nemzetiségi szövetségek alapszabályaik értelmében „... a Hazafias Népfront politikai keretében más társadalmi és állami szervekkel együttműködve munkálkodnak”. Ennek megfelelően a Hazafias Népfront a nemzetiségi lakosság körében folyó tevékenysége során igen szoros -munkakapcsolatot alakított ki a délszláv, német, szlovák, román nemzetiségi szövetséggel. Erről nagy elismeréssel -szóltak a szövetségek az 1978 novemberében megtartott kongresszusaikon, amelyek előkészítésében és szervezésében a népfrontmozgalom nagy szerepet vállalt. A szövetségek főtitkárai az Országos Tanács munkájában részt vesznek; a népfront helyi bizottságaiban a nemzetiségi lakosság képviselői ugyancsak eredményesen tevékenykednek. Mindezzel csupán azt jeleztük, hogy a Hazafias Népfront mozgalom, amely a szövetségi politikának a szocialista nemzeti összefogásnak átfogó kerete, betölti alapvető feladatát. A VII. kongresszus minden bizonnyal jelentős állomása lesz a nemzeti öszszefogás több évtizedes történetének. PETHÖ TIBOR A címlapon: Bartók: A kékszakállú herceg vára Judit szerepében: Sass Sylvia Cikkünk a 16—17. oldalon FOTO: KISS JÜLIA 2
