Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-11-28 / 24. szám
1. Móri Állami Gazdaság fotó: kabAczy szilárd 2. Dinnyési Halgazdaság FOTÓ: KABACZY SZILARD 3. A Székesfehérvári Könynyűfémmű egyik NSZK- ból származó présgépe FOTÓ: JÄRAI RUDOLF 4-5. A székesfehérvári Videoton FOTÓ: MTI 6. A svédországi Scania céggel kooperációban kezdték el gyártani Székesfehérvárott az Ikarus család új tagját 7. Mezőföldi kukoricából készítenek folyékony cukrot és finomszeszl a Szabadegyházi Izocukor és Szeszgyárban FOTÓ: KOZAK ALBERT — MTI 3 Gorsiumtól az I kórusig Ml JUT Gyakorta foglalkoztat a gondolat, hogy az ország túlsó végén, vagy határainkon túl, mi jut eszébe az embereknek, ha találkoznak azzal a közigazgatási s egyben földrajzi fogalommal: Fejér megye. Az iskolai tananyag korán eligazít történelmünk régmúlt századairól, arról az időről, amikor a latin alba szót fejérre magyarították, magyar nevet adva ezzel az ország székhelyének, István király városának. Az ötvenesek nemzedéke még emlékezhet 1944 telére, amikor a hadijelentések a fehérvári, Fejér megyei súlyos harcokról szóltak. Aztán — ha nehezen is —, eljött a tavasz, a béke. Fejér megye a negyvenes évek végén került ismét az ország érdeklődésének előterébe. A Dunaparti fennsík kukoricaföldjein lelkes, tenniakarástól buzgó viharkabátosok jelentek meg, idesereglettek az egész országból, hogy felépítsék az ország első szocialista városát — az akkori Sztálinvárost, a mai Dunaújvárost — s boldogulást keressenek benne. Fejér megyében is végbement az átalakulás, gondokkal, akadályokkal, sikerekkel — éppúgy, mint másutt. Az ország figyelme ez idő tájt a Dunai Vasmű városáról kiterjedt az egész megyére, s e figyelem tárgya megint csak az iparfejlesztés volt. Fejér megye iparát három körzet határozza meg. Az egyik maga Székesfehérvár, a másik Dunaújváros, a harmadik pedig a móri járás, ahol bauxitot bányásznak. A fehérvári gyárak közül a legjelentősebbek — a VIDEOTON, a Könnyűfémmű, az IKARUS — külföldön is elismert vállalatok. A VIDEOTON a fekete-fehér, a színes televízió- és rádiógyártáson túl a számítástechnikai eszközök gyártásában is egyre jelentősebb cégnek számít. Az alumíniumipar egyik legjelentősebb hazai bázisa: a Székesfehérvári Könnyűfémmű. Az üzem különféle sajtolt, húzott, hengerelt, kovácsolt félgyártmányokat, valamint készárukat is gyárt, például a könnyűszerkezetes építészetben használt vázakat, elemeket. Az IKARUS-buszok — Európa, Ázsia, Afrika után — újabban megjelentek az Egyesült Államokban is. A dunaújvárosi acélt szintén számos országban értékesítik. A bauxit szinte az egyetlen nemzetközileg is számottevő ásványi kincsünk. így érthető, hogy az állam különös gondot fordít erre az iparágra. Szakadatlan törekvés folyik a fáradságos fizikai munka kiiktatására, a többi, automatizált ipari munkahelyhez hasonló körülmények megteremtésére. A mezőgazdaságban — megyénkben is — egyre inkább teret hódítottak az iparszerű módszerek. Az állattenyésztés iparszerű termelésének meghonosításában jelentős eredményeket mondhat magáénak az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát, az Enyingi Állami Gazdaság, a Mezőföldön épült — közös vállalkozásban létrejött — sertéstenyésztő telep. Nagymérvű szakosodás ment végbe nemcsak az állami gazdaságok, hanem a termelőszövetkezetek növénytermesztésében is. A kisebb termelőszövetkezetek egyesülésével kialakultak azok a táblanagyságok, amelyek a megyében meghatározó szerepet játszó kukorica termesztéséhez a legkedvezőbbek. Az V. ötéves terv során mezőgazdasági nagyüzemi szinten 55,6 mázsa hektáronként átlagban a kukoricatermés. Jelentős még a kenyérgabona termesztése, melynek termésátlaga hektáronként 46,5 mázsa volt. A Móri Állami Gazdaság Ezerjó és Leányka borainak sem itthon, sem külföldön nem kell cégér. Gazdasági terveink megvalósítása a fejér megyeiek életszínvonalának folyamatos emelését, a lakosság szükségleteinek mind magasabb szinten való kielégítését 6
