Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-11-28 / 24. szám
Ismét megnyitotta kapuit a látogatók előtt az egri Dobó István Vármúzeum képtára. Az érdeklődők XVI—XVIII. századi magyar és osztrák festőművészek munkáit láthatják FOTÓ: PERL MARTON — MTI Czóbel Béla Kossuth-díjas festőművész emlékkiállítását rendezte meg a dunaújvárosi Bartók Béla Művelődési Központ. * Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászművészről emlékeztek meg Bécsben. A művész özvegye és fia jelenlétében nyitották meg a Pátzay műveiből rendezett kiállítást a Collegium Hungaricumban. * A közelmúltban űjabb ritkaságokkal gyarapodott a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum. Egy másodikos gimnazista hét Ady-vers kéziratát ajánlotta fel a múzeumnak, közülük kettő fogalmazvány. Ezek azért különösen értékesek, mert a megmaradt háromszáz verskézirat között alig akad fogalmazvány. * Dr. Bényi József párizsi magyar nagykövet a Párizsi Magyar Intézetben ünnepélyes keretek között nyújtotta át a Bartók-emlékérmet azoknak a francia személyiségeknek, akik különösen sokat tettek a nagy zeneszerző népszerűsítése, műveinek tolmácsolása terén. így többek között kitüntették: Philippe Autexier zenetudóst, Dániel Barenboim karnagyot, Pierre Boulez zeneszerzőt, Egyedülálló népi építészeti emlek került Nagydorogról a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumba. Bozóki János nagydorogi házának tisztaszobájában volt ez a huszonnégy négyzetméteres, kék alapszínű fakazettás mennyezet FOTÓ: GOTTVALD KAROLY — MTI Claude Samuel zenekritikust. Gergely János egyetemi tanár, a franciaországi Bartók-emlékbizottság elnöke Budapesten vette át a kitüntetést. * Üj kulturális intézmény épül a Várban. 1982 őszétől a hajdani Hatvány—Erdődy palota ad otthont a Zenetudományi Intézetnek. Itt kap majd helyet a több mint százezer darabot számláló népzenei tár és a néptáncokat őrző filmtár. A páratlan nemzetközi anyaggal büszkélkedő könyv- és hangfelvétel-gyűjtemény is méltó helyre kerül. így lehetővé válik, hogy a zenetudomány iránt érdeklődők megismerkedhessenek e kincsekkel. * Nemzetközi tévészakácskönyv készül nyolc ország tévétársaságainak részvételével — a Magyar Televízió ötlete alapján. A résztvevők tévéállomásai 1982. decemberében kezdik sugározni a negyvenrészesre tervezett sorozatot. A magyarok hat részt készítenek. A magyar televíziósokon kívül Spanyolország, Franciaország, Anglia, a Német Szövetségi Köztársaság, Svédország, Ausztrália és Olaszország televíziója vesz részt ebben a vállalkozásban. Az elképzelés az. hogy ne csak recepteket adjanak, hanem egy-egy ország jellegzetes tájait is bemutassák. A mi műsorunkban szerepel majd a hortobágyi hídi vásár, továbbá húsvét a Matyóföldön, rábaközi lakodalmas, téli disznótor az Alföldön és halászat a Tiszán. * A bűvös kocka francia bajnokságának döntőjére a magyar feltalálót. Rubik Ernőt is meghívták. Hibát követtünk el 17—18-as számunkban. Külföldi magyar tudósokról szóló cikkünk egyik képe Gábor Dénesi ábrázolja, de a képaláírásban Wigner Jenő neve szerepel. Kedves olvasóink bizonyára azonnal felfedezték, hogy a cikk megállapításai mindkét tudósra vonatkoznak, s eredetileg mindkét tudós fotóját kö-Wigner Jenő Gabor Denes FOTÓ: BOJAR FOTÓ: VÁMOS SÁNDOR LÁSZLÓ zölni akartuk. Ám a két kép — két aláírás — közül maradt az egyik, s hozzá az oda nem illő aláírás. Címlapunkon: Országalma — Ohmann Béla műve Székesfehérvárott a hajdani koronázó székhelyet jelképezi FOTO: NOVOTTA FERENC ÍMdÜE MAGYAR FILM MANNHEIMBAN Harmadszor rendezték meg Mannheimban, október 25-én a Nemzetközi Filmhetet. Fee Vaillant asszony és Hanns Maier, a fesztivál vezetői több száz filmből választottak ki mintegy száz játék- és dokumentumfilmet a versenyre. Az elsőfilmesek versenyében a nemzetközi zsűri — melynek elnöke a magyar Szabó István volt — a fődíjat a Londonban élő, magyar származású színházi rendezőnek, George Táborinak ítélte, az NSZK-produkcióban készült „Vidám ünnep” című filmjéért. Tábori egy NSZK-beli város lakóinak karácsonyi Készülődéseit vitte filmre, sajátos nyelvezettel. Groteszk és abszurd elemek keverednek nemegyszer morbid humorral, a szereplők „kibeszélnek” a vászonról, mintha a mozi nézőterén szólnának valakihez. Lendület, mozgás, képi lelemények. Tábori filmje egyike volt a kevés számú olyan alkotásnak, amely újszerű kifejezési eszközökkel kísérletezett. A zsűri is elsősorban ezt a törekvését értékelte. Az utóbbi években Mannheimban öt alkalommal magyar rendező (Maár Gyula, Bódy Gábor, Dárday István, Tarr Béla, Viitézy László) vitte el a fődíjat. Többen megjegyezték: „George Tábori is magyar származású” ... Magyarországi magyar rendező is kapott, idén is, díjat. Magyar József Jelenet a „Mi büszke magyarok” című filmből „Mi büszke magyarok” című húszperces szatirikus dokumentumfilmjéért aranydukátot. Szellemesen, találékonyan ábrázolta hibáinkat, gyengéinket. Például azt, hogy szeretünk sokat és mindenütt enni. Vonaton, utcán, tereken, strandon, villamoson, autóbuszon. Miért? „Mert amit megeszem, az az enyém, azt nem veheti el tőlem senki” — hangzik a filmben, teli szájjal a válasz. Nagyon óvunk mindent, ami magántulajdonunk, de bizony, sokszor fütyülünk a közösre... A rendező éles szemmel és csípős humorral kereste ki alanyait, jellemezte népünket. Kitűnően szórakoztunk mi, nézők, magyarok és külföldiek, egyaránt. A filmet egyébként tavasszal a miskolci fesztiválon az egyik fődíjjal és a közönség díjával tüntették ki. Magyar József három évtizedes művészi pályája során négy játékfilmet és száz rövid mozi- és tévéfilmet készített, harminc alkotása különböző hazai és nemzetközi fesztiválon díjat kapott. BALÖ LÁSZLÓ 3
