Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-11-14 / 23. szám

LÁZÁR GYÖRGY BONNBAN Helmut Schmidt szövetségi kan­cellár meghívására a Német Szö­vetségi Köztársaság fővárosába láto­gatott Lázár György miniszterelnök, valamint Veress Péter külkereske­delmi miniszter, Nagy János külügy­­minisztériumi államtitkár, Juhász Adám ipari államtitkár és Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. A bonni ünnepélyes fogadtatás után Lázár György és Helmut Schmidt egyórás szűkkörű megbe­szélést tartott, amelyen részt vett Hans-Dietrich Genscher külügymi­niszter és Nagy János külügyi állam­titkár. Elsősorban a kétoldalú kap­csolatokat vizsgálták meg. Megálla­pították, hogy ezek fejlesztésében az elmúlt években jelentős fejlődést ér­tünk el, s az eredményeket mindkét fél meg kívánja őrizni. Megvitatták az Európa biztonságával, a fegyve­res erők és a fegyverzetek csökken­tésével összefüggő témákat is. Lázár György látogatása során megbeszéléseket folytatott a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági, pénzügyi és ipari életének kiemelke­dő személyiségeivel. Közélet­­diplomácia Budapesten járt Lawrence S. Eag­­leburger, az Egyesült Államok kül­ügyminiszter-helyettese és megbeszé­léseket folytatott Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettessel. L. S. Eag­­leburgert fogadta Púja Frigyes kül­ügyminiszter. * Magyarország életéről készített fil­met az amerikai CBS tévétársaság. A forgatócsoport vezetőjét, Walter Gronkite-ot fogadta Kádár János. * Hazánkba látogatott — a magyar országgyűlés vendégeként — Giulio Andreotti, az olasz képviselőház kül­ügyi bizottságának elnöke, az Inter­­parlamentális Unió olasz csoportjá­nak elnöke. * Nagy János külügyminisztériumi államtitkár Svájcban megbeszélése­ket folytatott Raymond Probsttal, a svájci külügyminisztérium államtit­kárával a két ország kapcsolatairól és az európai biztonság és együttmű­ködés kérdéseiről. * Magyarországon járt az Egyesült Államok városi polgármestereinek küldöttsége. A vendégek látogatást tettek a fővárosban és több megyé­ben. A küldöttség tagjaként érke­zett hazánkba John J. Gunther, az Egyesült Államok polgármesteri kon­ferenciájának ügyvezető igazgatója is. * Björn Engholm, a Német Szövetsé­gi Köztársaság oktatási és tudomány­ügyi minisztere Pozsgay Imre műve­lődési miniszterrel tárgyalt Budapes­ten a két ország tudományos és ok­tatási kapcsolatainak fejlesztéséről. A minisztert fogadta Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. A TIME NEWSTOUR BUDAPESTEN Nagy János külügyminisztériumi állam­titkár (jobbról a második) a küldöttség egy csoportjával, a Parlament épületé­ben Az amerikai Time magazin minden évben tanulmányutat szervez a ve­le kapcsolatban álló vállalatok, ban­kok, intézmények — társadalmi szer­vezetek, egyetemek — legfelső veze­tése számára. Ezúttal kelet-európai országokat kerestek fel; Lengyelor­szág, a Szovjetunió és Jugoszlávia után október 24-én érkezett hazánk­ba a 25 tagú amerikai küldöttség, melyet a Time szerkesztőségének és kiadójának több vezetője is elkísért. Hogy csupán néhány cég, intézmény nevét említsük, a delegáció tagjai kö­zött voltak az American Airlines, a Fireman’s Fund Insurance Compa­nies, a Ford Motor Company, az In­tercontinental Hotels Corporation, a Jewel Companies, a National Urban League elnökei és ügyvezető igazga-Az Intercontinental ügyvezető igazgató­ja a Hungarhotels egyik vezetőjének társaságában, a Magyar Kereskedelmi Kamera fogadásán FOTO: ZAR AI PÉTER — MTI tói. Sol M. Linowitz, a Coudert Bro­thers vezető üzlettársa, aki Carter elnök személyes megbízottjaként nagyköveti rangban működött közre a közel-keleti béketárgyalásokon, a legújabb közel-keleti fejleményekről és kilátásokról nyilatkozott a Ma­gyar Televíziónak. A küldöttség rö­vid itt-tartózkodása során a magyar gazdasági életről, államunk politiká­járól kapott tájékoztatást Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettestől, Ve­ress Péter külkereskedelmi minisz­tertől, Nagy János külügyminiszté­riumi államtitkártól és Fekete János­tól, a Magyar Nemzeti Bank első el­nökhelyettesétől. A delegáció szóvi­vője, Donald Wilson úr, a Time ma­gazin elnökhelyettese a következőket mondta magyarországi látogatásuk­ról: „Programunk csupán egy napra sűrűsödött ugyan, de annyi érdekes és fontos emberrel találkozhattunk, hogy mindannyian úgy érezzük, so­kat tanultunk az országról.” — b — Gazdaság André Benard vezérigazgató, a Shell cég elnöki igazgatótanácsának tagja Budapesten tárgyalt magyaror­szági üzleti kapcsolataik további szé­lesítéséről, többek között közös vál­lalatok létrehozásáról. * Huszonöt német szövetségi köztár­saságbeli iparvállalat részvételével NSZK műszaki hetet rendeztek Bu­dapesten. * A stuttgarti magyar hét keretében gazdasági kiállítást szervezett a HUNGEXPO. A stuttgarti vásárvá­rosban 35 magyar külkereskedelmi cég, ipari vállalat és szövetkezet mu­tatta be termékeit. * Idén is sikert arattak a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari ter­mékek a kölni ANUGA-n, Európa egyik legjelentősebb nemzetközi élel­miszervásárán. A FORINT EGYSÉGES ÁRFOLYAMA A magyar árfolyampolitika 1981. október elsején fejlődésének újabb, jelentős állomásához érkezett. A pénzügyminiszter rendelete alapján bevezették a pénznemenként egysé­ges hivatalos árfolyamot és meg­szűnt a korábbi hivatalos nem keres­kedelmi és a hivatalos kereskedelmi árfolyamok jegyzése. Az egységes fo­rintárfolyam bevezetésével együtt a Magyar Nemzeti Bank árfolyamjegy­zései gyakrabban, hetenként változ­nak: minden hét keddjén a nemzet­közi árfolyamváltozások rugalma­sabb követése érdekében nyilvános­ságra hozzák az új jegyzéseket tar­talmazó árfolyamlapot. Milyen megfontolások késztették a magyar gazdaságirányítást e lépé­sek megtételére? Nemzetközi munkamegosztásba való fokozódó ütemű bekapcsolódás, az évről évre bővülő külkereskedel­mi forgalom mind a rubel, mind a nem rubel elszámolású piacokon a külső és belső gazdasági feltételek gyors változásával járt. Ezek a változó fel­tételek egyre szigorúbb követelmé­nyeket támasztottak a magyar gaz­dasággal szemben. Alapvető érde­keink fűződnek eddig elért külpiaci pozíciónk megtartásához, sőt, lehető legnagyobb mértékű erősítéséhez, bő­vítéséhez. Kézenfekvő, hogy ilyen irányú tö­rekvéseink akkor járnak sikerrel, ha a magyar gazdaság rugalmasan és főleg gyorsan alkalmazkodik a meg­változott körülményekhez és megfe­lel a magasabb követelményeknek. Aktív árfolyam-politikánkkal is ezt a célt kívánjuk szolgálni. Az egy­séges árfolyam, amely az eddigi hi­vatalos kereskedelmi árfolyam szint­jén valósult meg, elvileg és gyakor­latilag jelentősen elősegíti a külső és belső piaci feltételek közelítését. Az egységes, reális árfolyamoktól azt várjuk, hogy ezzel a gazdasági tisz­tánlátás lehetőségei javulnak és meg­alapozott fejlesztési, termelési, érté­kesítési, politikai döntéseket tudunk hozni. A törekvés mind a gazdaság egészére, mind a vállalati gazdál­kodásra vonatkozó döntésekre jel­lemző. Az egységes árfolyam képezi a jövőben azt az átszámítási kulcsot, amelynek alapján a különböző orszá­gok termelési költségeit, illetve árait a sajátunkkal egybe tudjuk vetni. További előny, hogy a hazánkba lá­togató külföldiek számára a kialakí­tott árfolyamok mellett vonzóbbá válik nagyobb összegű valuta hiva­talos átváltása, főleg akkor, ha figye­lembe vesszük, hogy a hazai fogyasz­tói árak színvonala alacsonyabb, mint a tőkés országoké és emelkedé­sének mértéke is kisebb. Tehát ide­genforgalmunk nemzetközi verseny­­képessége számottevően javul. A nemzetközi pénzvilágban az egységes árfolyamot igen kedvezően fogadták. Lényegesen egyszerűbbé, érthetőbbé és főleg kezelhetőbbé vált a magyar árfolyamrendszer. A magyar gazda­ság mozgástere a nemzetközi mone­táris rendszerben megnőtt, ezzel is lehetőséget teremtve nemzetközi pénzügyi kapcsolataink további bő­vítéséhez. Megszűnt a kereskedelmi, illetve nem kereskedelmi területen alkalmazott árfolyamoknak a külföl­di számára szinte áttekinthetetlen el­­szakítottsága. Az 1981. októberi árfolyam-politi­kai intézkedések jelentős változást hoztak a nemzetközi árfolyam-módo­sulások követését illetően. Űjabb esz­közzel gyarapodott a gazdaságirányí­tás és a vállalati gazdálkodás, hogy a gyorsan változó nemzetközi gazda­sági-pénzügyi viszonyokat követni lehessen, és a magyar gazdaság rea­gálóképessége javuljon. Az árfolyamrendszer továbbfejlesz­tése része annak a válasznak, ame­lyet gazdaságunk a világgazdaság ki­hívására ad. Az egységes árfolyam javuló feltételeket teremt a világgaz­dasági változások érdemi követésé­hez, gazdasági döntéseink megalapo­zottabbá tételéhez, külgazdasági kap­csolataink bővítéséhez, végső soron a magyar gazdaság eredményesebb működéséhez. F. L. A Csepel Művek szerszámgépgyárában készített RADIAL fúrógépeket többek között a Német Szövetségi Köztársaság­ba, Franciaországba, Ausztriába szál­lítják, de található belőlük az Egyesült Államokban és Kanadában is FOTO: FEHÉR JÓZSEF — MTI 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom