Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-08-22 / 17-18. szám

ECRÉCEBBEN ÉLNEK KINT... Kardos István, aki háttal ül a kamerának FOTO: SZORGENT SÁNDOR Szent-Györgyi Albert FOTO: RÉVÉSZ TAMÁS Wigner Jenő FOTO: VÁMOS LÁSZLÓ Bay Zoltán FOTO: MTI ről volt ugyanis híres (a Nobel­­díjon kívül). Másnap bezárkóz­tunk az intézet könyvtárába, en­gedély nélkül rögtön forgattunk. Két délután felvettünk 120 per­cet. Wigner ezt a tévéfilmet so­hasem látta, nem hallotta. Csak olvasta angolul és németül. Itthon sokunkat meglep, hogy több évtized után milyen jól be­szélnek magyarul messzire sza­kadt tudósaink. — Azok beszélnek legjobban magyarul, akik legrégebben él­nek kint. A legtöbb olyan kö­zéposztálybeli volt, aki már nyelvtudással ment ki, nem kel­lett asszimilálódnia. Ilyen pél­dául Szent-Györgyi, Ormándy Jenő karmester s mások. Ezek magyar feleséget is vittek ki, magyarul gondolkodnak, otthon még most is magyarul beszél­nek. Üjabban időnként hazakül­­dik a gyermekeiket. így például Csapó Árpád professzor, a Ro­ckefeller Élettani Intézet volt igazgatója, nőgyógyász (nemrég halt meg), aki a koraszülés problémájának megoldásában nekünk is sokat segített, 16 éves lányát küldte haza, hogy amíg itt van, mindig csak magyarul beszéljen. Mindig tiszteletet kelt ben­nünk, hogy különböző, nehéz tudományos témákról milyen beavatottan kérdez. — Lindau am Bodensse-ben tartják évenként a Nobel-díja­­sok világkongresszusát. 1972-ben a biológusok és orvosok voltak ott. Heisenberg, Eigen, Sir Ec­­less, aki az agyi funkcióknak a mozgásszervekre gyakorolt hatá­sáról Szentágothai professzorral közösen írt könyvet, aztán Euler, a neuroendokrin rendszer szabá­lyozására alkalmas Prostaglan­din gyógyszer feltalálója (család­jában három Nobel-díjas: nagy­apa, apa, fia), Krebs professzor, Szent-Györgyivel együtt az egyik legfontosabb anyagcsere­kor felfedezője, szóval, negyve­nen. Amikor én Lindauba utaz­tam, nem tudtam még, kivel fo­gok találkozni, kivel készítek majd interjút. Negyven Nobel­­díjasból kellett felkészülnöm. Tizenhattal sikerült beszélnem de épp ezek közül ötből nem készültem. Ezeknél nagyon kel­lett rögtönöznöm. 15—20 perc jutott egyre-egyre. Sajnos, e kongresszus előtt nem sokkal halt meg két magyar Nobel-dí­jas, Békési, az audiológus, és Hevesi György. Szent-Györgyi a betegsége miatt nem jöhetett el. — Közhely talán, hogy a nagy emberek nagyon szerények, ök már tudják, hogy mennyi min­dent nem tudunk. Lánczos Kor­nél a húszas években vándorolt ki az Egyesült Államokba. 82 éves korában hazalátogatva, fel­vétel után vendégül láthattam a lakásomon, ö Newtont idézte: „Mi a tudás tengerének még csak a partján játszadozunk.” Kétrészes, 120 perces műsort ké­szítettem vele. Odakint akkor már kétszer volt infarktusa. La­kásomon érte a harmadik. A ha­lálos. Mesterséges lélegeztetést, mindent megpróbáltunk. Nem segített. Nem sokkal előbb, amikor Tri­esztben Dirac így kezdte beszé­dét. ..Amit a fizikai részecskék dolgában én csináltam, azt Lán­czos Kornél kutatásai alapján csi­náltam, kár, hogy épp nincs most itt” — akkor egyszerre csak egy fiatalos hang hallatszott: „De itt vagyok!”. Valahol hátul a te­remben, észrevétlenül húzódott meg Einstein matematikusa ... De „halál” az is, ha valakit el­felednek, vagy akiről szülőha­zájában nem vesznek tudomást. Ilyen például a imár említett Csapó Árpád nőgyógyász pro­fesszor, Laky orvosprofesszor (még él), Telegdi kanadai mate­matikus professzor (még él), Halmos Pál matematikus pro­fesszor az USA-ban (még él), Kármán Tódorról nevezték el az amerikai Repüléstudományi In­tézetet. Vagy Galamb József, a Ford Művek főkonstruktora (szá­mos, világsikert aratott autó- és traktortípus megteremtője). Pedig, hogy’ kötődtek és kö­tődnek mind Magyarországhoz! A Svájcban élő Verzár Frigyes gerontológus, a Tihanyi Bioló­giai Intézet egyik alapítója. Bay Zoltán ... a radarcsillagászat fel­fedezője, aki a Mariner-űrhajó­­programmal 1946-ban először „tapogatta le” a Holdat, itthon az Egyesült Izzó vezérigazgatója volt. Wigner legelőször a Fasori Gimnázium iránt érdeklődött (most pedagógiai intézet), és amikor itthon járt, el is ment oda. Legtöbbjük felkeresi osz­tálytársait: Lord Balogh közgaz­dász, Lord Káldor közgazdász, az angol munkáskormány volt energiaügyi minisztere. A Fasori Gimnáziumból került ki Neu­mann János, őt is láthattuk a ív­ben (két mérnökfivére él Ame­rikában, lánya közgazdász). A Magyar Tudományos Akadémia egyre többet meghív közülük, a mélyhőmérséklet fizikáját kutató Kürti Miklóst például Oxford­­ból. Nevéhez a villamos energia veszteség nélküli továbbítása fű­ződik, és eredményei még a sü­tés-főzésnél is hasznosíthatók ... Családi életüket ezek a tudósok rendszerint a kamerán kívül hagyják, szóba se hozzák. Nyu­godt, familiáris légkörben élnek, csak így tudnak alkotni. Néme­lyikük hétszer annyit írt le kéz­zel, mint Lev Tolsztoj felesége, aki a „Háború és béke” át- és át javított kéziratát tudvalevőleg többször is lemásolta, pedig az se volt csekélység. Végül arról szeretnénk hallani e közvetlen tanútól: éreznek-e lelkifurdalást a tudósok az atom feltalálásáért? — Felelősségüket ma egyre in­kább elutasítják. Wigner például azt mondta nekem: „Azért, mert valaki feltalálta a nyilat, még nem kell ölni vele. Nem a fel­találók, hanem a felhasználók a felelősek.” A jelenlegi világ­­helyzetben zömükben pesszimis­ták. Nem a fegyverkezés miatt, hanem a helytelen társadalmi berendezkedésért. Ennék korrek­cióját tartják a legfontosabb­nak. „De amíg a tudósok érde­mesnek tartják, hogy gondolkoz­zanak ezen, és ne csak legyiní­­senek, addig van remény a meg­oldásra” — mondta Wigner. A washingtoni Fehér Ház könyvtára megszerezte Kardos István „Sokszemközt tudósok­kal” című kötetét ezekről az in­terjúkról. A külföldön élő ma­gyarok nyilván érdeklődnének irántuk. Nos, ha már televízión­kat oly messze tőlünk nem néz­hetik, legalább így juttassuk őket világhírű honfitársaik kö­zelébe: olvashassák — igaz, csak angolul és németül — azt, amit a magyar tv-nek mondtak. BEN AM Y SÁNDOR 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom