Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-08-22 / 17-18. szám
ECRÉCEBBEN ÉLNEK KINT... Kardos István, aki háttal ül a kamerának FOTO: SZORGENT SÁNDOR Szent-Györgyi Albert FOTO: RÉVÉSZ TAMÁS Wigner Jenő FOTO: VÁMOS LÁSZLÓ Bay Zoltán FOTO: MTI ről volt ugyanis híres (a Nobeldíjon kívül). Másnap bezárkóztunk az intézet könyvtárába, engedély nélkül rögtön forgattunk. Két délután felvettünk 120 percet. Wigner ezt a tévéfilmet sohasem látta, nem hallotta. Csak olvasta angolul és németül. Itthon sokunkat meglep, hogy több évtized után milyen jól beszélnek magyarul messzire szakadt tudósaink. — Azok beszélnek legjobban magyarul, akik legrégebben élnek kint. A legtöbb olyan középosztálybeli volt, aki már nyelvtudással ment ki, nem kellett asszimilálódnia. Ilyen például Szent-Györgyi, Ormándy Jenő karmester s mások. Ezek magyar feleséget is vittek ki, magyarul gondolkodnak, otthon még most is magyarul beszélnek. Üjabban időnként hazaküldik a gyermekeiket. így például Csapó Árpád professzor, a Rockefeller Élettani Intézet volt igazgatója, nőgyógyász (nemrég halt meg), aki a koraszülés problémájának megoldásában nekünk is sokat segített, 16 éves lányát küldte haza, hogy amíg itt van, mindig csak magyarul beszéljen. Mindig tiszteletet kelt bennünk, hogy különböző, nehéz tudományos témákról milyen beavatottan kérdez. — Lindau am Bodensse-ben tartják évenként a Nobel-díjasok világkongresszusát. 1972-ben a biológusok és orvosok voltak ott. Heisenberg, Eigen, Sir Ecless, aki az agyi funkcióknak a mozgásszervekre gyakorolt hatásáról Szentágothai professzorral közösen írt könyvet, aztán Euler, a neuroendokrin rendszer szabályozására alkalmas Prostaglandin gyógyszer feltalálója (családjában három Nobel-díjas: nagyapa, apa, fia), Krebs professzor, Szent-Györgyivel együtt az egyik legfontosabb anyagcserekor felfedezője, szóval, negyvenen. Amikor én Lindauba utaztam, nem tudtam még, kivel fogok találkozni, kivel készítek majd interjút. Negyven Nobeldíjasból kellett felkészülnöm. Tizenhattal sikerült beszélnem de épp ezek közül ötből nem készültem. Ezeknél nagyon kellett rögtönöznöm. 15—20 perc jutott egyre-egyre. Sajnos, e kongresszus előtt nem sokkal halt meg két magyar Nobel-díjas, Békési, az audiológus, és Hevesi György. Szent-Györgyi a betegsége miatt nem jöhetett el. — Közhely talán, hogy a nagy emberek nagyon szerények, ök már tudják, hogy mennyi mindent nem tudunk. Lánczos Kornél a húszas években vándorolt ki az Egyesült Államokba. 82 éves korában hazalátogatva, felvétel után vendégül láthattam a lakásomon, ö Newtont idézte: „Mi a tudás tengerének még csak a partján játszadozunk.” Kétrészes, 120 perces műsort készítettem vele. Odakint akkor már kétszer volt infarktusa. Lakásomon érte a harmadik. A halálos. Mesterséges lélegeztetést, mindent megpróbáltunk. Nem segített. Nem sokkal előbb, amikor Triesztben Dirac így kezdte beszédét. ..Amit a fizikai részecskék dolgában én csináltam, azt Lánczos Kornél kutatásai alapján csináltam, kár, hogy épp nincs most itt” — akkor egyszerre csak egy fiatalos hang hallatszott: „De itt vagyok!”. Valahol hátul a teremben, észrevétlenül húzódott meg Einstein matematikusa ... De „halál” az is, ha valakit elfelednek, vagy akiről szülőhazájában nem vesznek tudomást. Ilyen például a imár említett Csapó Árpád nőgyógyász professzor, Laky orvosprofesszor (még él), Telegdi kanadai matematikus professzor (még él), Halmos Pál matematikus professzor az USA-ban (még él), Kármán Tódorról nevezték el az amerikai Repüléstudományi Intézetet. Vagy Galamb József, a Ford Művek főkonstruktora (számos, világsikert aratott autó- és traktortípus megteremtője). Pedig, hogy’ kötődtek és kötődnek mind Magyarországhoz! A Svájcban élő Verzár Frigyes gerontológus, a Tihanyi Biológiai Intézet egyik alapítója. Bay Zoltán ... a radarcsillagászat felfedezője, aki a Mariner-űrhajóprogrammal 1946-ban először „tapogatta le” a Holdat, itthon az Egyesült Izzó vezérigazgatója volt. Wigner legelőször a Fasori Gimnázium iránt érdeklődött (most pedagógiai intézet), és amikor itthon járt, el is ment oda. Legtöbbjük felkeresi osztálytársait: Lord Balogh közgazdász, Lord Káldor közgazdász, az angol munkáskormány volt energiaügyi minisztere. A Fasori Gimnáziumból került ki Neumann János, őt is láthattuk a ívben (két mérnökfivére él Amerikában, lánya közgazdász). A Magyar Tudományos Akadémia egyre többet meghív közülük, a mélyhőmérséklet fizikáját kutató Kürti Miklóst például Oxfordból. Nevéhez a villamos energia veszteség nélküli továbbítása fűződik, és eredményei még a sütés-főzésnél is hasznosíthatók ... Családi életüket ezek a tudósok rendszerint a kamerán kívül hagyják, szóba se hozzák. Nyugodt, familiáris légkörben élnek, csak így tudnak alkotni. Némelyikük hétszer annyit írt le kézzel, mint Lev Tolsztoj felesége, aki a „Háború és béke” át- és át javított kéziratát tudvalevőleg többször is lemásolta, pedig az se volt csekélység. Végül arról szeretnénk hallani e közvetlen tanútól: éreznek-e lelkifurdalást a tudósok az atom feltalálásáért? — Felelősségüket ma egyre inkább elutasítják. Wigner például azt mondta nekem: „Azért, mert valaki feltalálta a nyilat, még nem kell ölni vele. Nem a feltalálók, hanem a felhasználók a felelősek.” A jelenlegi világhelyzetben zömükben pesszimisták. Nem a fegyverkezés miatt, hanem a helytelen társadalmi berendezkedésért. Ennék korrekcióját tartják a legfontosabbnak. „De amíg a tudósok érdemesnek tartják, hogy gondolkozzanak ezen, és ne csak legyinísenek, addig van remény a megoldásra” — mondta Wigner. A washingtoni Fehér Ház könyvtára megszerezte Kardos István „Sokszemközt tudósokkal” című kötetét ezekről az interjúkról. A külföldön élő magyarok nyilván érdeklődnének irántuk. Nos, ha már televíziónkat oly messze tőlünk nem nézhetik, legalább így juttassuk őket világhírű honfitársaik közelébe: olvashassák — igaz, csak angolul és németül — azt, amit a magyar tv-nek mondtak. BEN AM Y SÁNDOR 25
