Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-08-22 / 17-18. szám
1. Zabsiló a mezöhegyesi kincstári uradalomban a XIX. század harmincas éveiből 2. Racionalizált nagybirtok (Vacs, Pest megye) térképe és munkaeszköze az 1840-es évekből 3. Szénagyűjtö felső-magyarországi parasztok az 1810-es években 4. Mezöhegyesi csikósok 1820 körül 5. Racionalizált majorsági udvar terve az 1830-as évekből: az istállókkal és ólakkal körülvett udvar mögött csűr és „boglyáskert" 6. Szarvtalpú eke, a 19. század negyvenes éveinek legelterjedtebb faeketipusa Magyarországon REPRODUKCIÓK: SZVOBODA FERENC A Hitel a megoldást a feudális kereteken kívül kereste, ezért több oldalról is támadások érték. Válaszként (elsősorban gróf Dessewffy Józsefnek színvonalas, de még a régi kategóriákban gondolkodó Taglalat-ára) jelentette meg Széchenyi már 1831-ben a Világ című művét — majd írja meg még ugyanebben az évben a Stádium-ot, amelyben az átalakulás konkrét programját tartalmazó törvényeket javasol. A hitelügyletek megítélésének függetlennek kell lennie a felek rendi állásától; el kell törölni a szabad birtokfongaknat gátló ősiséget és a kincstár öröklési jogát a kihalt családok birtokaira. Meg kell teremteni a birtokháborítás szabadságát a nem nemesek számára, s így a törvény előtti egyenlőséget is. A megyei beligazgatás és az országgyűlési követek költségeire ne csak a parasztok, hanem a nemesek is fizessenek, le kell dönteni az ipar és a kereskedelem feudális korlátáit; az államigazgatásban a magyar legyen a hivatalos nyelv; az országot a Budáról igazgató Helytartótanács kapja a nagyobb hatáskört (korlátozandó a bécsi központi hivatalok beleszólását az ország ügyeibe); és nyilvánossá kell tenni a tanácskozásokat meg az igazságszolgáltatást. Ez már több mint reform — legalábbis a kormány számára. Nem csoda, ha a könyv megjelentetését a cenzúra nem engedélyezte. A külföldön kinyomott és Magyarországra becsempészett példányait 1833 novemberében lefoglalták. De a Hitel azzal, hogy magyarázatot és kibontakozási javaslatot is tett a társadalmat már hoszszú ideje egyre jobban nyomasztó problémákra, tudatosította (ha még ki nem is mondta) — a feudális rend válságáról van szó, amelyből már csak előre lehet lépni. Döntő felismerés ez, amelyet néhány hónap múlva az 1831. évi kolerajárvány nyomán kitört felső-magyarországi parasztfelkelés szörnyű eseményei igazoltak, rávilágítottak a roppant társadalmi feszültségre s ugyanakkor a polgári átalakulás Széchenyi nyomán elinduló liberális képviselői számára is ösztönzést nyújtottak. VÖRÖS KAROLY 13
