Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-08-22 / 17-18. szám
Az Anyanyelvi Konferencia védnöksége — a III. Anyanyelvi Konferencia javaslatának megfelelően — 1981. augusztusában összehívta a IV. Anyanyelvi Konferenciát. A konferencia méltó módon emlékezett meg Bartók Béláról, a világszerte ismert nagy magyar zenetudósról és zeneszerzőről, születésének százéves évfordulója alkalmából. Helyesléssel vették tudomásul a konferencia résztvevői, hogy a védnökség — elfogadva a III. Anyanyelvi Konferencia javaslatát — emlékérmet alapított Bárczi Gézának, a védnökség első elnökének tiszteletére, az anyanyelvi mozgalomban kifejtett kiemelkedő tevékenységéért. Elismerésüket fejezik ki a konferencia résztvevői mindazoknak, akiket az anyanyelvi mozgalomban folyamatosan végzett munkájukért most első ízben az emlékéremmel kitüntettek. A konferencia áttekintette és értékelte az anyanyelvi mozgalom keretében eddig végzett munkát, s megállapította, hogy az I. Anyanyelvi Konferencia óta eltelt évtized történelmi jelentőségű időszak a Nyugat- Európában, illetve a tengerentúli országokban élő magyarok és a hasai magyarság kapcsolatának alakulásában, s örömmel vette tudomásul, hogy az anyanyelvi konferenciák alkalmából lehetőség nyílt a Magyarországgal szomszédos szocialista országokban élő, magyar pedagógusokkal, kulturális vezetőkkel, tudósokkal való tapasztalatcserére is. A konferencia egybehangzó véleménye szerint az I. Anyanyelvi Konferencia óta eltelt egy évtized alatt az anyanyelvi mozgalom megerősödött, külföldi bázisai kiszélesedtek, tevékenysége sokrétűbbé és céltudatosabbá vált, s egyre jobban igazodott a többnyire országonként is eltérő, sajátos körülményekhez. Kedvező hatással volt a mozgalom fejlődésére, hogy a külföldi egyesületek, a magyar kulturális élet vezetői ma már egyre több országban élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az illető ország kormánya biztosít a területén élő nemzetiségek számára. Helyeselték a konferencia résztvevői, hogy a IV. Anyanyelvi Konferenciára a védnökség megjelentette a „Nyelvünk és kultúránk a nagyvilágban” című tanulmánygyűjteményt, valamint „Az anyanyelvi mozgalom első évtizede” című összeállítást. Mindkét kiadvány forrásértékű dokumentuma az anyanyelvi mozgalom elmúlt tíz esztendejének, s egyben segíti a jövő feladatainak meghatározását. A konferencia résztvevői jelentős eseménynek tartották, hogy megjelent a nyugati magyar költők antológiája. Véleményük szerint ennek a kötetnek a megjelenése még szorosabbá teszi a külföldön élő magyar költők és Magyarország kapcsolatát. Megelégedéssel vették tudomásul a konferencia résztvevői, hogy az anyanyelvi mozgalom iránt a magyarországi közvélemény egyre nagyobb érdeklődést mutat, hogy a IV. Anyanyelvi Konferencia tanácskozásainak mind a magyar napisajtó, mind a magyar rádió és televízió megkülönböztetett figyelmet szentelt. A konferencia megállapította, hogy a III. Anyanyelvi Konferencia ajánlásainak többsége megvalósult. Az elmúlt években is eredményesen működtek az anyanyelvi mozgalom olyan intézményei, mint a .balatoni nyelvtanító gyermektáborok és a Sárospataki Nyári Kollégium. Fokozódó érdeklődés mellett folyt a külföldi magyar nyelvoktatók nyári továbbképzése Debrecenben; helyi pedagógus-továbbképzés folyt — részben magyarországi előadókkal — több országban. Folyt a louisianai program szerinti magyartanárképzés; a védnökség — a Debreceni Nyári Egyetemmel együttműködve — olyan sajátos tanfolyamokat rendezett, amelyeknek eredményei beleszámítanak a hallgatók egyetemi tanulmányaiba. A louisianai program keretében magyarországi pedagógusok is részt vettek az oktatásban, megteremtve a tanuláshoz szükséges feltételeket. A szombathelyi Tanárképző Főiskola cserelátogatásokkal, tanfolyamokkal rendszeresen támogatta a burgenlandi magyar pedagógusok továbbképzését. Eredményesen folyt a néptáncoktatók továbbképzése, a néptánc- és más művészeti csoportok ellátása szakmai tanácsokkal és anyagokkal. Néptánc szimpóziumok megrendezésére került sor az USA-ban, illetve Ka7 nadában. Elkészült a tankönyvsorozat negyedik könyve is „Beszéljünk magyarul!” címmel. Kísérleti munkafüzet jelent meg a balatoni táborokban tanuló, külföldi magyar gyermekek számára; kéziratban elkészült egy olvasókönyv. A sárospataki tanfolyam számára egy magyar nyelvkönyv, egy magyarságismereti jegyzet és munkafüzet. Kéziratban elkészült a „Néprajz mindenkinek” című sorozat három száma; folyik egy történelmi olvasókönyv kéziratának összeállítása. A védnökség folyóirata, a Nyelvünk és Kultúránk tovább gazdagodott tartalmában, szakmai-módszertani közleményei jelentős mértékben segítették az anyanyelvi mozgalom céljainak eredményes megvalósítását. A konferencia köszönetét fejezi ki a védnökségnek, a védnökség munkabizottságainak, a Nyelvünk és Kultúránk szerkesztőbizottságának az eddigi eredményes munkáért; hasonlóképpen mindazoknak a magyarországi és külföldi intézményeknek, egyesületeknek, baráti köröknek, egyházi szervezeteknek, amelyek segítették ezeknek az eredményeknek az elérését. Kéri továbbá támogatásukat az anyanyelvi mozgalom előtt álló újabb feladatok megvalósításához. A konferencia megállapította, hogy a nyugat-európai és tengerentúli országokban élő magyar csoportok társadalmi szerkezete, korosztálybeli összetétele az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott, a nagyobb települési egységek felbomlóban vannak, a fiatalabb nemzedékeknél a magyar egyre-kevésbé tekinthető anyanyelvnek. Ugyanakkor növekedett azoknak a közösségeknek — szigeteknek — a száma, amelyek tudatosan művelik, tanítják és közvetítik magyar nyelvüket és kultúrájukat. Mindez újabb feladatokat ró az anyanyelvi mozgalomra, újabb kezdeményezéseket tesz szükségessé. A magyar nyelv oktatását a jövőben az eddigieknél is jobban össze kell kapcsolni a legtágabb értelemben vett magyar kultúra megismertetésével. Ugyanakkor arra kell törekedni, hogy a külföldön élő magyarok fiatalabb nemzedékei FOTÓ: NOVOTTA FERENC nyelveik és kultúráik teljességének birtokában nőjenek fel, mert magyarságtudatuk megőrzéséhez is ez a leginkább célravezető út. Mindezek sikeres megvalósításához azonban a külföldi magyar nyelvoktatók, kulturális és ifjúsági vezetők, írók, tudósok, társadalmi és egyházi személyiségek összefogására, az egyes családokkal — elsősorban az édesanyákkal — összehangolt munkájára van szükség. Tanácskozásai alapján a konferencia a következő javaslatokat ajánlja a védnökség figyelmébe. Tartsa fenn a jövőben is a magyar nyelv oktatásának, a pedagógiai-didaktikai és kulturális szakmai továbbképzésnek eddig bevált formáit. Erősítse s az újonnan felmerülő igényeknek megfelelően bővítse őket. Segítse elő, hogy az ezeken a területeken folyó munka még szervezettebb s az eddigieknél is eredményesebb, színvonalasabb legyen. Minél előbb készüljenek el a tervezett, a konferencia munkabizottságaiban is megvitatott nyelvoktatási, néprajzi és történelmi kiadványok, segédletek. A konferencia fontosnak tartja, hogy a jövőben tovább folyjék a külföldi magyar nyelvoktatók, néptáncoktatók, kulturális vezetők továbbképzése. Javasolja a külföldi magyar iskoláknak, egyesületeknek, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel, de — ahol erre mód van — saját maguk is teremtsenek lehetőséget ilyen továbbképzésre. A konferencia kéri a külföldi felsőoktatási intézményekben dolgozó, magyar származású szakembereket, hogy minél többen kapcsolódjanak be az anyanyelvi mozgalom munkájába. A konferencia, résztvevői nagyon fontosnak 8
