Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-07-11 / 14. szám

GELLERT HUGÓ KÖSZÖNTÉSE

A New York-i kulturális élet, az amerikai munkásmozgalom és haladó magyarság képviselői május 17-én ünnepségen köszöntötték a magyar születésű Gellért Hugó grafikus- és festőművészt alkotói munkásságának, valamint baloldali politikai tevékenységének 70. évfordulója alkalmából. A 89 esztendős mester ünneplésére az Egyesült Államokban bizottság alakult, amelynek tiszteletbeli elnökei Esztergályos Ferenc washingtoni magyar nagykövet és Szent- Györgyi Albert Nobel-díjas tudós voltak. Az idős, de még aktív mestert, akinek munkásságát az elmúlt hetekben a Daily World cikksorozatban méltatta, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa néhány esztendővel ezelőtt a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével tüntette ki.

A hangversennyel egybekötött jubileumi ünnepséget a New York-i Robert Wagner középiskola zsúfolásig megtelt dísztermében tartották; a Gellért Hugót köszöntő és munkásságát méltató szónokok között volt Ernesto Demaio. a Szakszervezeti Világszövetség ENSZ-képviselője, Esztergályos Ferenc nagykövet és Deák Zoltán, az Amerikai Magyar Szó főszerkesztője.

Gellért Hugó születésnapjáról a hazai lapok is megemlékeztek.

*

Az Uruguayi Magyar Otthon 1981. április 25-én ünnepelte megalakulásának 45. évfordulóját. Ebből az alkalomból számos kulturális és egyéb összejövetelt rendeztek meg.

*

ADAM WUDI7> Pomco and.cJulict

Arányi János New Yorkban élő műkereskedő egyik legelhivatottabb terjesztője Würtz Ádám grafikusművész műveinek. Arányi János több sikeres kiállítást rendezett már az Egyesült Államokban a magyar grafikusművész lapjaiból. Képünkön egy üdvözlő kártya borítójaf^Vürtz Ádám Rómeó és Júlia-sorozatából.

EGY LÁDA KOSSUTH-BANKÓ

Különleges küldemény érkezett a közelmúltban Sárospatakra, dr. Üjszászy Kálmánnak, a Tudományos Gyűjtemények igazgatójának a címére. Egy Chicagóban élő magyar vendéglős, Szathmáry Lajos volt a feladó, aki az ottani híres Bakeryétterem tulajdonosa. Szathmáry Lajos az 1930-as években a sárospataki kollégium diákja volt, s a második világháború után költözött az Egyesült Államokba, ahol igen nagy elismerésre tett szert a vendéglői szakmában, (Lásd Magyar Hírek 12. számát).

Sárospatakon a Tudományos Gyűjtemények igazgatója érthető örömmel bontotta ki a csomagot és vette jegyzékbe a becses ajándékot: néhány blokk Philadelphiában nyomtatott Kossuth-bankót. A kísérő levélből aztán kiderült, hogy Philadelphiában a város egyik régi negyedét kezdik lebontani, és az omlatag épületek egyikéből feledésbe merült ládák'kerültek elő. A ládák tele voltak az 1850-es években készített különféle papírpénzekkel. Az épületben ugyanis a múlt század derekán olyan nyomda működött, amely a latinamerikai országok papírpénzeit álli tóttá elő, s ezek között —, hogy, hogy nem — egy ládányi Kossuth-bankót is találtak.

Amint erről Szathmáry Lajos értesült, azonnal jelentkezett, és a Kos- Suth-bankókat a ládával együtt megvásárolta. Soha forgalomba nem került, magyar feliratos Kossuth-bankókról van szó, de természetesen nem olyanokról, amilyeneket az 1848/49-es szabadságharc idején megjelentettek, hanem amelyhez hasonlót a szabadságharc bukása után külföldön állítottak elő.

Eddig úgy tudtuk, hogy Kossuth az emigrációban kétféle papírpénzt bocsátott ki az esetleg megújuló szabadságharc anyagi alapjainak megteremtésére. Először észak-amerikai útja során New Yorkban nyomtattak 1852-ben angol szöveggel 1—5—10—50 és 100 dollárosokat. Másodszor 1860- ban készítettek magyar nyelvű szöveggel 1—2 és 5 forintosokat. Ezek ..Day Vilmos és fiai” nyomdájából kerültek ki, de az osztrák kormány hamar tudomást szerzett róla, s megkeresésére eljárást indítottak Kossuth ellen. A forintosokat az angol hatóságok lefoglalták és az Angol Nemzeti Bank hamvasztó kemencéjében megsemmisítették.

A New York-i dollárok árusítására Aradon már 1852-ben bizottság alakult, és 72 ezer forint értékűt el is adtak belőle, amikor árulás folytán a rendőrség tudomást szerzett a titkos szervezkedésről. A „dollárárusok” közül sokat letartóztattak, s 22 szervezőt 8—16 évi börtönre ítéltek, Teresienstadtban és Josefstadtban kellett raboskodniuk.

Amint a most előkerült láda tartalma bizonyítja, Philadelphiában is nyomtattak Kossuth-bankót, éspedig magyar szöveggel magyar forintosokat — egy és öt forint névértékben, de forgalomba nem kerültek. Kinek a megrendelésére készültek, és miért maradtak érintetlenül a hajdani nyomdaépület mostani lebontásáig, egyelőre nem tudjuk. Talán Kossuth hirtelen visszautazása miatt nem kerülhetett sor a felhasználásukra.

Bárhogyan történt is, most lett ismeretes az emigrációban készült harmadikféle Kossuth-bankó. Az egy és az öt forintos pénzből négyet-négyet tartalmaz mindegyik blokk. Nagyon finom papírból készültek, olyanból, mint általában az amerikai dollárok. Az egyforintos közepén stilizált sisakos, pajzsos női alak látható, kezében kard, s előtte hever a legyőzött zsarnok. Oldalt címeres zászlók, alul ágyúk, ágyúgolyók. A keret körirata: „Istenért, Hazáért Szabadságért.” A pénz magyar nyelvű szövege így hangzik: „Ezen pénzjegy minden magyar álladalmi és közpénztárban egy ezüst forint, vagyis három huszas gyanánt elfogadtatik, s teljes pénz szerinti értéke a közállomány által biztosíttatik.”

Az ötforintos bankjegyen szintén stilizált női alak látható, kezében sarló. A pénz közepén izmos férfikar nyúlik ki, ütésre emelt kalapáccsal. A két alsó sarokban a magyar címer. A felirata ugyanaz, mint az egyforintosé, azzal a különbséggel, hogy ez ..három húszast egy forintra számítva fogadtatik el öt ezüst forint gyanánt.” Mindkét pénzjegyen olvasható Kossuth Lajos ismert aláírása, egészen alul pedig apró betűkkel az előállító nyomda neve: „Toppan Carpenter Casilear and Co. Philadelphia.”

Az adományozó Szathmáry Lajos, az egykori iskolája, a most 450 éves kollégium iránt hálás pataki öregdiák kívánságának megfelelően dr. Űjszászy Kálmán mindkét pénznemből küldött egy-egy blokkot a monoki és ceglédi Kossuth-múzeumnak. továbbá a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a Magvar Nemzeti Banknak.

HEGYI JÓZSEF

BRASSÓI ERIKA (1948—49-ben született Budapesten)

1966—67-ben az

USA-ban élő rokonaihoz költözött (két nővére és

édesanyja lakik Washington közelében). Előtte a

Balatonkenesei

Gyermekotthon lakója volt. Keresi Varga Jutka, az

NSZK-ból.

PARÓCI JÁNOS (Budapesten született) 1956-ban külföldre távozott, az USA-ban telepedett le. Utoljára 1960-ban írt rokonának, özv.

Kovács Lászlónénak, aki Budapestről keresi. A keresett utolsó ismert címe: 3910 Clarv Stracmo KANSAS CITY, Miss.

LÖRINCZ JÁNOS géplakatos

(1930-ban született Csurgón, anyja neve Somogyi Anna) 1977 óta nem ad magáról életjelt. Utolsó címe: 46, Spencer Avenue, TORONTO, Ont. Canada. Keresi özvegy édesanyja Csurgóról.

JUNG ANTAL-t (életkora kb. 75— 80 év) keresi régi ismerőse, özv. Orosz Sándorné Örkényből, aki azóta, hogy a yorktoni (Sask) kórházban kb. 1926-ban meglátogatta a keresettet, semmit sem tud róla. Jung Antal egy Manitoba-tartománybeli farmon elszenvedett baleset következtében került fenti kórházba.

VERES GYÖRGY (született 1915- ben) 1953-ban az NSZK-ban telepedett le. Volt kollégája Bolya Zoltán keresi az USA-ból.

DR. TÖRÖK LAJOSNÉ (leánykori neve: Rand vég Mária Magdolna, született Szombathelyen 1933-ban, anyja neve: Németh Rozália) 1956 óta él külföldön. Svédországban telepedett le, 1960-ban adott utoljára életjelt magáról. Keresi Szegedről unokahúga, Rigóné Szigeti Elvira, aki Lina néni leánya.

BARCZA ZSIGMOND (született 1893. február 11-én Kéthelyen, anyja neve: Papp Katalin) 1914-től ismeretlen helyen tartózkodik, öt és családtagjait keresi unokahúga, dr. Ley Gizella Győrből.

CSÉPE JÓZSEF-et (született 1931. szeptember 3-án. Kiskunma jsán

anyja neve: Farkas Jolán) keresi testvére, Flórián az USA-ból, aki úgy tudja, hogy fivére kb. 1969-ben Bécsbe, majd onnan Svédországba költözött.

CSÁBI STEVE (a Nógrád megyei Hugyagon született 1885-ben, anyja neve: Katona Rozália) 1914 óta él külföldön 1980 áprilisa óta nem ad életjelt magáról, akkori címe: 1056 Mayflomer. LINCOLN PARK. 111. USA volt. Keresi fia. Csábi Mihály Balassagyarmatról.

Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. AIM AGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE. BUDAPEST, H—1905.

22