Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-06-27 / 13. szám
NEM MÁSOLOK... HOBBISAROK ## ## NYÁRI MŰSOROK Péntek Lajos tiszaderzsi műhelyében A Szolnok megyei Tiszaderzsen él és alkot Péntek Lajos népi iparművész, fafaragó mester. Meglehet, sablonos a kérdés — hogyan lett népművész — ám mi mással kezdhetném az ismerkedést a gyönyörűen faragott bútorok, tálak, szobrok között? — Most azt illenék mondanom, hogy pásztorember voltam, s míg az állatok legeltek, én unalmamban farigcsáltam — mondja hamiskás mosollyal. — Az én történetem azonban sokkal hétköznapibb. Szívbetegség vett le a lábamról, hosszú fekvésre kényszerültem, a munkától sokáig tiltva voltam. Jön egyszer a nagybátyám, s azt mondja: — Te Lajos, itt van ez a sok fa az udvarban, csigacsinálót meg nem árulnak a boltban. Te úgyis ráérsz, kezdj el faragni! — A csigacsinálóval a csigatésztát formázzák. — Hallgattam a szavára, mert őszintén szólva a pénz is jól jött. Bizony, sokáig kínlódtam, míg rájöttem a fafaragó mesterség minden fortélyára. El is törtem néhány fűrészt, de megérte. Lassacskán már nemcsak csigacsinálóra, de szobrokra, virágmintókra is tellett a tudományomból. Mindennek már huszonhat éve. Azóta szebbnél szebb bútorok, tálak, szaruból készült dohányzókészletek, ökör szarvába faragott paraszti életképek kerültek ki Péntek Lajos keze alól. — Nem másolok — mondja — ezért olykor szemrehányást is kapok a zsűritől. Ám én azon igyekszem, hogy sajátos tiszaderzsi motívumvilágot alakítsak ki, s ehhez mindenképpen ragaszkodom. Sokszobás házának azon helyiségében, ahol beszélgetünk, keze munkája adja a berendezést, ö faragta az ágyakat, asztalokat, székeket, padokat, a fali tékát. Mindez szépen harmonizál a falakra aggatott régi fegyverekkel, mázas tányérokkal, lámpákkal, köcsögökkel. A verandán fa nyergek. lószerszámok, béklyók lógnak a falakon. — A háború után kőfaragóként dolgoztam — meséli. — Jártuk a környező falvakat, s fel-felkéredzkedtem a padlásokra. Fizetségként sokszor kértem megunt, szemétre szánt holmikat. Körbemutogatja műhelyét. Ott is akad egy-két rozsdás, poros holmi — régi gyűjtőutak emlékei — amelyek a házba már nem férnek be. S mennyi minden volt még, amit szétosztogatott. . . Nem pénzért persze, azt csak munkájáért fogad el. A faluban azt mondják, hogy Lajos bácsi nagyon jó ember. Igaz lehet. Művészember. G. BARTA AGNES Részlet a művész jászberényi kiállításáról Az Országos Rendező Iroda idén nyáron is igen sokféle műfajban áll a „Tisztelt Nagyérdemű” rendelkezésére. Műsorait általában úgy szervezi meg, hogy azok eljussanak az ország minden részére. Természetesen — nyár lévén — elsősorban a Balaton környékére. Egész nyáron hallható a „Tessék minket választani!” című összeállítás. Akik így ajánlják magukat a közönség figyelmébe: Harangozó Teri, Kovács Erzsi, Sárosi Kati, Verebély Iván, Poór Péter és Aradszky László. A „Hullámzó Balaton tetején” című magyarnótaest előadói: Solti Károly, Madarász Katalin. Mozsár Imre, Győri Szabó József, Lipcsey Edit és Buváry Lívia. Korda György ne-A Locomotiv GT vés vendégeket hívott meg „Szívemből énekelek” című műsorára: Latabár Kálmánt, Balázs Klárit, Bogdányi Nellyt, valamint a Kati és a Kerek Perec popegyüttest. Igen sok népszerű pop- és rockzenekar turnézik nyáron Balaton- és Magyarország-szerte. Üj műsorát mutatja be az Edda Művek, együtt az Üj Skorpióval; a Locomotiv GT júliusban kap szabad vágányt. Kovács Kati is júliusban lép (szabadtéri) színpadra. Pege Aladár jazz-műsorával turnézik. A tizenévesek két keményrock csillaga, a Korái és a Mini Balassagyarmattól Diósgyőrig járja az országot. S végezetül a már pocakosodó rockrajongók a Hungária-együttes Rock and roll Partyján nosztalgiázhatnak ifjúságuk slágerein. Szinte hallom az alább bemutatott urak hitveseinek megnyugtató szavait: „Hát nem jobb, mintha kocsmázna vagy lóversenyre járna . . . ?” Jobb, persze, hogy jobb . . . bár a sörös relikviák gyűjtőjét kissé féltem: vajon hová tehette a kupakok alól azt a rengeteg seritalt? De félre a sandasággal! A gyűjtők, a modellezők és egyéb megszállottak igenis tiszteletet érdemelnek kitartásukért, céltudatosságukért, leleményességükért, amellyel szebbé, gazdagabbá teszik életüket. A Zsámbékon élő Borús Ferenc mintegy 1300 világítóeszközt gyűjtött össze a római mécsesektől a még napjainkban is használt petróleumlámpákig FOTO: SOOS LAJOS — MTI Söröskorsókat, poharakat és különböző sörös kellékeket gyűjt Mayer József. Képünkön a sörkupakok gyűjteménye Békéi László, a Láng Gépgyár nyugdíjasa mozdonyok kicsinyített másait készíti szabad idejében. Gyűjteménye több mint ötven, működőképes modellből áll FOTO: E. V.4RKONYI PÉTER — MTI S. P. J.
