Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-27 / 13. szám

/i A A* ) jf. ,/v\ »VW

1 , * ✓ * y . ^

**^y <*'*•* r< / a . I ///•/>< «■ %/w« i«.• * *

//,'l V* f /<,» ^ y <] /> ■ r'i ^ /' ^ ^ * JP

p/fij(\/t , />t t k? .Vy /rt ’^'" y /*' t'^y

/, . // * *'/ , K / / <■ / - y

^ Á • ? /rk. ^,x -v//^ V-1 z „ • //. .

//, r /<’-*'’&c/• * «■% 7 . »v» /i •* ^ ^*#

«<■►//« < < r- ;r<*.

.,„,(Xy-U...„- •/. '' 'S' . </?*+./s.* y*/<»7\

*~ry * */**'*/*-' y/sjJ . , / y ✓*✓ ^ v - .v>

/*/*

/t''o*i <'* **

< • - «? .A '/ nyt^i *Jf

/v

v *.«&*# ■~ * ';áf/'1

■/. 4.,^/;# ,* y ***•'’"■

y/c/: .//-Á' i

sf'jftwoAn.{/ '--» "T?

■//,.,sr./'■■>' y:

r/A;,./ ys'r/. * ' <r s,//.,. .-■ y.r-‘

// /7,~*SSc*

<,.*/A /.y *• -.y

1. Laczkovics János állítólagos arcképe

2. A halálra ítélt jakobinusok kivégzése (Középen a mozgalom jelképes fája)

3. Batsányi János

(F. H. Fűger festménye)

4. Martinovics Ignác (egykorú gúnyrajz)

5. Kazinczy Ferenc (Ferenczy István szobra)

6. A magyar jakobinus mozgalom szervezetét ábrázoló rajz

7. Részlet a Szabadság

és Egyenlőség kátéjából

SZVOBODA FERENC REPRODUKCIÓI

bizonyos mérsékelt társadalmi változtatások mellett, a független nemesi köztársaság kivívása volt. Ennek létrejötte után lépett volna előtérbe a Szabadság és Egyenlőség Társasága, amely a jakobinusokat tömöritette. Magyarországon megszüntették volna a nemesi kiváltságokat és megvalósítják a francia forradalom vívmányait. Minderről persze a reformerek nem tudhattak. A titkos társaságok élére Martinovics igazgatókat nevezett ki: Hajnóczyt, Laczkovics János volt huszárkapitányt, Szentmarjay Józsefet, a reformátorok élére pedig Sigray Jakab grófot. A két lépcsőben megvívandó harc ütőerejét előbb a nemesség, majd a parasztság adta volna. A győzelem utánra azonban nem voltak konkrét terveik, a magyar társadalom akkori fejlettségi fokán még nem is lehettek. Egyébként a szövetségeskent számításba vett parasztság nem is tudott a szervezkedésről.

Néhány havi szervezkedés után, a társaságoknak mintegy 300 beszervezett tagja volt. 1794 nyarán azonban Bécsben a rendőrség egy hasonló szervezkedésben lefogta Martinovicsot, aki a vizsgáló bizottság előtt kiteregette a magyarországi részleteket. A megrémült kormány 50 embert állított törvény elé Magyarországon felségsértés és hazaárulás címén. Aki a titkos kátékat látta vagy olvasta, már bűnösnek minősült. A megfélemlített bíróság 18 halálos ítéletet és súlyos börtönbüntetéseket hozott. Martinovicsot és a négy igazgatót 1795. május 20-án a budai nagy kaszálóréten, amelyet azóta Vérmezőnek hívnak, lefejezték, és június 4-én követte őket a halálba Öz Pál és Szolártsik Sándor, azzal az indokolással, hogy megtérésükre nincs remény. A többi vádlott hosszú időre börtönbe vonult, köztük az akkori irodalom legjobbjai, Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Szentjóbi Szabó László és Verseghy Ferenc.

„Példa kellett, hogy rettegjen az ország” — írta később Kazinczy. De az emberek szívéből nem tudták kiölni a haladás utáni vágyat. A 19. századi magyar reformtörekvések ott folytatták, ahol a magyar jakobinusok abbahagyták.

BENDA KALMAN

13