Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-10 / 1. szám
ÉVENTE TÍZSZER! Erdei Nándor és felesége Budapesten FOTO: GABOR VIKTOR Ülünk a budapesti Hotel-Intercontinental halijában Erdei Nándorral és feleségével, akik az Egyesült Államokból érkeztek fővárosunkba. Miközben ismerkedünk egymással sorra-rendre köszöntik újdonsült ismerőseimet. — Ne csodálkozzon ezen, hiszen évente tíztizenkét alkalommal jövünk haza üzleti ügyben. Utazási irodánk van New Jersey-ben, és ezért jó kapcsolatokat építettünk ki magyar utazási irodákkal, különösen is a Volán Touristtal. Évekkel ezelőtt főként, egyoldalú kapcsolat volt ez, amennyiben csak Amerikából jöttek hazalátogatók, de az elmúlt két évben megszaporodott a magyar turisták száma is. Éppen most tárgyaltunk a Cooptouristtal, amely a mi irodánkon keresztül szakmai körutakat szervez magyar agrárszakemberek számára az Egyesült Államokban. A programjukat mi állítottuk össze, ebben szerepel Washingtonban és New Yorkban az Agráregyetem és egy mintagazdaság meglátogatása is. Szeretnénk még tovább bővíteni kapcsolatainkat, ezért szinte kis „delegációval” érkeztünk most Budapestre. Két orvost és egy újságírót látunk vendégül a Thermál Hotelban, hogy megismerkedjenek és hírét vigyék a magyar gyógyvizek hatásának. Amerikában ugyanis a reumatológusok nem hisznek a thermál vizes orvoslás hatékonyságában, mozgásszervi megbetegedés esetén. Hát most megbizonyosodhatnak felőle! — Főként kik érdeklődnek Magyarország iránt az Egyesült Államokban? — Azt hiszem, akik már haza akartak jönni, azok már mind jártak Magyarországon. Mi most egy új programot dolgoztunk ki. amelynek a „sloganja”: Ismerd meg szülőhazádat!, az úgynevezett második generációsok, tehát a már az Egyesült Államokban született fiatalok megnyerésére irányul. Két irodánk van Amerikában és elmondhatom, hogy igen szép számmal jelentkeznek erre az útra, amelyet országjárással kötöttünk egybe. Gyakran a MALÉV-járatokon utaztatunk, mert átlagon felüli a kiszolgálás, és a magyar pilóták szakképzettségéről is nagyon jó a véleményünk. — Azonkívül, hogy ön magyar származású és üzleti kapcsolatokat tart fenn szülőhazájával, mégis mennyiben „magyar” az ön vállalkozása? — Értem, mire gondol... Csak egy magyar kislány dolgozik nálunk, de akik ismernek bennünket New Jerseyben, azok tudják, hogy minden „magyar ügyben” hozzánk fordulhatnak ... (Lintner) Kecskeméthy László olvasónk hozzánk küldött tanulmányából idézünk néhány fontos részletet: Széchenyi azt mondotta, hogy „nyelvében él a nemzet”. Kecskeméthy László úgy látja, hogy kultúrája tartja meg a népet, aminek szerves tartozékai a nyelv és a vallás is — zenéje, tánca, konyhaművészete. (...) A magyar irodalomtörténet legérdekesebb jellemzője az a robbanásszerű — nem fejlődés, hanem életre kelés, poraiból megelevenedett Phönix madár módjára, a latin és német nyelv alól való felszabadulás után. (. . .) Az csaknem minden magyar előtt ismeretes, hogy Magyarország sok kultúrközösséget épített, s azzal dicsekszik, hogy milyen nagyságokat adott a nemzetnek: Esztergom (koronázó), Sopron, Nagyvárad, Kolozsvár (Szépmíves Czéh!), Pécs, Kassa. Kis faluk búcsújárása. — Engem nagyon izgat az amerikai magyar „falu” építés — ilyen vallási és kultúrközpontként. Már épülnek múzeumok, könyvtárak, iskolák, kicsiny (mini) theológia, és remélhetőleg egyetem is..., mert hisz van elég tudós, tanár, író, művész, orvos, ügyvéd, szakács, kőmíves, asztalos és miegymás ..., ami szükséges egy vonzó kultúrközpont kiépítéséhez. Megmaradunk itt is! (. . .) Számon tartjuk a magyar sikereket és örülünk nekik . . ., mert azok a fennmaradás biztosítékai. * Buenos Airesből két spanyol nyelvű lapkivágást kaptunk: a közelmúltban Budapesten elhunyt Bállá Erzsébet írónő életművét méltatják az argentin lapok. A cikkek beszámolnak arról, hogy Bállá Erzsébet sokáig élt Argentínában, s egyebek között egy brazil irodalmi díj is fémjelzi munkásságát. * Lapunk 1980. 19. számában ismertettük Káldori André Franciaországban élő magyar származású festőművész életútját. A cikkünk illusztrációjaként felhasznált egyik reprodukció aláírásába sajnos, hiba csúszott, a képen ugyanis nem a monacói hercegnő, hanem a művész egyik modellje szerepel. ♦ Dora Bernstein angol festőművésznő hozzánk küldött levelében szeretettel emlékezik meg magyar barátairól. A művésznőben kollégát is tisztelhetünk, hiszen évekig egy bécsi újság munkatársa volt. Képünkön a festőművésznő az egyik képével. SZÜLETÉSNAP Minács Géza édesanyjával és feleségével FOTO: GABOR VIKTOR Minács Gézának éppen akkor fejeződött be a katonáskodás, amikor Magyarországra ért a második világháború, akkor cserélte civilre a kanadai hadsereg egyenruháját. Már tizenöt éve élt akkor Kanadában. Máig fél évszázadnál is több idő telt el azóta, de figyelnem kell, ha idegen kiejtést akarok tetten érni beszédében. — Az Amerikában született Tóth Angélát vettem feleségül 1938-ban. Otthonunkban mindmáig magyarul beszélünk. Velünk él feleségem édesanyja, aki 1913-ban hagyta el Magyarországot. Éppen most 85 éves, ő is hazalátogatott velünk, határozott kérése volt, hogy a szülőföldjén ünnepeljük születésnapját. — Szeretek sokat olvasni, magyarul is, ezért sem felejtem el a nyelvet. Petőfi, Jókai, Mikszáth Kálmán, Tompa Mihály írásait szeretem, de az újságokat is, köztük a Magyar Híreket. 1964 óta kétévenként hazalátogatunk, már mindenfelé jártunk, látom, tudom, milyen a mai Magyarország. Nem „turistaként” vagyunk itt. — Kanadában, Oshawában, a Kossuth Betegsegélyző Egyletnek tizenkét évig voltam fióktitkára, most csak egyszerű tag vagyok. Sokat teszünk a magyar kultúra ápolásáért, különösen nyáron. Torontóban az Adyról, Niagara mellett a Petőfiről és Wellingtonban a Kossuthról elnevezett parkokban nagy fesztiválokat szoktunk rendezni. Még ma is dolgozom, minőségi ellenőr vagyok egy autógyárban. Engem ott mindenki Jacknek szólít, útlevelembe John van bejegyezve. A Géza keresztnevemnek nincs angol megfelelője, ezért elmaradt a nevemből —, de Magyarországon mindig visszakapom. JUHASZ GYULA A torontói Multilingual TV magyar adasa, a Hungarian Magazine is megemlékezett József Attila születésének 75. évfordulójáról. A műsorban a költő „Mama” és „Kései sirató” című verseit Váthy Mária adta elő, majd Győrffy Clotilde a „Tiszta szívvel” és „Születésnapomra” című verseket szavalta. A költő életrajzát Kosáry Vilmos és Váthy Kálmán szemléltették röviden az összekötő szövegben, amit Tót Irén állított össze. Az előadást Liszt Esz-dúr zongoraversenye festette alá, és József Attila életéből való fényképek időnkénti vetítése szolgáltatott méltó hátteret. A sikeres műsort Tót György helyette' gyártásvezető rendezte. 22
