Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-16 / 10. szám
Az anyanyelvi kultúra hajszálgyökerei a könyvtárak Az anyanyelvi kultúra közvetítésének egyik legjelentősebb csatornája a könyvtár, legyen az kicsi, néhány száz kötetes egyesületi könyvtár, vagy az egyetemek több ezer kötetet számláló magyar gyűjteménye. Vajon mi késztette könyvtáralapításra az Amerikába kivándorlók valamennyi nemzedékét? Elsősorban olvasmányokat akartak adni gyermekeik kezébe, megtanítani őket a magyar nyelvre, irodalmunk, történelmünk, népi kultúránk legszebb hagyományaira. Hogy pihenésként szabad idejük eltöltésére ne csak új hazájuk kultúrája, hanem saját hagyományaikat őrző olvasmányok is kezük ügyébe legyenek. Akik a századforduló első nagy hullámának kivándorlásával sodródtak ki, többnyire a hazatérés vágyával és biztos tudatával indultak az Újvilágba. Számukra az anyanyelvi kultúra megőrzése a tervezett hazatérés utáni újrabeilleszkedés záloga volt. 1906- ban így vallott erről egyházközsége nevében Csizmadia Pál, Mac Aldo-i plébános: „Azt akarjuk, hogy gyermekeink is magyarok legyenek. A mostoha gazdasági és munkaviszonyok kény szeri tettek elhagyni bennünket az édes magyar hazát... Ha a jelenlegi nemzeti kormány alatt gazdasági, kereskedelmi és munkaviszonyaink javulnak, amit biztosra veszünk, sietünk vissza az édes magyar haza földjére ...” Később a visszatérés reményének és szándékának elhalványultával a magyar nyelvű olvasmányok gyűjteménye nem idegen voltuk megőrzése, hanem a gyökerek, a hovatartozás elmélyítésére szolgált. így jöttek létre a századfordulón és a század első éveiben olyan egyesületi könyvtárak, mint a Baross Gábor Társas és Betegsegélyző Egylet (St. Paul, Minn.) vagy a Szent József Férfi és Női Betegsegélyző Egylet (Auróra, 111.) 200— 300 kötetes könyvtára. E gyűjtemények sorsa szorosan összefonódott az egyesületek sorsával. Sajnos, sokszor gazdátlanná váltak, de gyakran évtizedekig szolgálták a kivándorolt közösség igényeit, és így jelentős szerepük volt az anyanyelvi kultúra ápolásában. Az amerikai embert olvasmányokkal ellátó nyilvános könyvtárak (public library) rendszere sem hagyhatta többé figyelmen kívül az egyre kiterjedtebb bevándorolt közösségek létét. Ahol a magyarság nagyobb számban élt, a nyilvános könyvtárakban megjelentek a magyar vagy magyar vonatkozású olvasmányok. A legkorábbi és a legjelentősebb gyűjtemények éppen ezért New Yorkban és Clevelandben alakultak ki. A New York Public Library magyar gyűjteménye a század elején néhány száz kötetet számlált, ma már 20 000 kötetből áll, és a könyvtár kelet-európai gyűjteményei közül az ötödik legnagyobb. A Cleveland Public Library magyar anyagának növekedése követte a kivándorlás újabb és újabb hullámait. 1920-ban 3070 kötet, 1930-ban már 8527, 1940- ben 9581 és 1960-ban 10 527. ötven év alatt a könyvtáron belül — az orosz és az ukrán gyűjteményt leszámítva —, a legnagyobb kelet-európai gyűjtménnyé vált. A könyvtár iránti igényt nemcsak növekedése, hanem sűrű használata is jelezte. A híradások szerint 1927-ben a clevelandi könyvtár egyik magyar anyagot tartalmazó fiókkönyvtára, a Rice Branch Library 1344 magyar könyvet kölcsönzött ki egyetlen hónap alatt. A két legjelentősebb nyilvános könyvtár mellett, sok más város például Chicago, Pittsburgh, Los Angeles nyilvános könyvtárában is megjelent a magyar anyag. E magyar állományok fejlődését egyrészt az amerikanizáció, másrészt a bevándorlók igénye és kezdeményezése ösztönözte. Az újonnan bevándorlók asszimilációját Amerika csupán szellemi, kulturális fejlődésük révén látta elérhetőnek. A bevándorlóknak fel kellett készülniük az új technikai feladatok ellátására és el kellett sajátítaniuk a demokratikus jogrendszert. A gyűjtemények alapításában és fejlesztésében részt vettek a bevándoroltak képviselői is, mint például Skotty János, a Budapesti Hírlap New Yorkban élő tudósítója, akinek unszolására kezdték el gyűjteni a század első éveiben a New York Public Library magyar anyagát. — „Vagy két esztendeje lehet annak, hogy a New York Public* Library vezetőségét rávettem arra, hogy tekintettel New York nagyszámú magyarságára, könyvtáraiban az angol mellett, rendezzen be magyar osztályt is. A Public Library meg is rendelte a Budapesti Hírlapot, a Pesti Hírlapot, az Űj Időket, a Hét és a Jövendő című lapokat, és beszerzett vagy 450 darab könyvet” — írja egy 1906-ban kelt levelében. Szintén nagy jelentőségű Horváth Ferencné tevékenysége az 1920-as években Clevelandben. Horváth Ferencné magániskolát tartott fenn, ahol a bevándoroltakat angolul tanították és ápolták a magyar hagyományokat. A Cleveland Public Library egyik fiókkönyvtára, a Carnegie West Branch magyar állománya szinte teljes egészében társadalmi adakozásból jött létre Horváth Ferencné kezdeményezésére. E törekvés szakadatlan folyamat; 1941-ben Sebestyén Endre számol be a Hungarian Quarterlyben arról, hogy Michigan állam egy kisvárosának közkönyvtárába az ő kérésére és az ő általa összeállított jegyzék alapján helyeztek el 250 kötet magyar könyvet. A század első éveitől kezdve sorra érkeznek a különböző kérvények és támogatást kérő levelek Amerikából a magyar kormányzati és kulturális szervekhez. „Cleveland városában, az amerikai magyarság e metropolisában, ahol harmincezer magyar él, egy oly egyletet alapítottunk, amelynek harmincéves életkorig tagja lehet minden tisztességes előéletű magyar testvérünk ... leginkább ajándékozás révén egy kis könyvtárat alapítottunk — csupa magyar könyvekből, hogy legyen ami a magyar fiatalságot szórakoztassa és elvonja azoktól a helyektől, amelyek pénzével egyetemben egészségétől is megrabolják ... egyletünk 394 tagot számlál. .. ennek a 394 életerős ifjú magyarnak közhelyiségeinkben valódi otthona van, ahol a nemes szórakozáson kívül azonban igen csekély számban kapja meg azokat a könyveket, amelyekből tanulhatna, amelyekből művelődhetnék és lelkileg finomodhatnék .. . Nagyméltóságú Kultusz Miniszter Úr! úgy hogy jó könyveket megbízható helyről szerezhetnénk és pedig oly tekintélyes mennyiségben, amellyel a napról napra növekvő tagjaink, hozzátartozóinak és Cleveland tanulni és művelődni vágyó fiatalságának szellemi szükségletét csak csekély mértékben is kielégíthetnők ... Méltóztassék a Clevelandi Első Magyar Ifjúsági Egylet Könyvtárának ... magyar könyveket kegyesen adományozni...” — írja kérvényében az egyesület elnöke, Tóth József. A hazai támogatás valóban megindul. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa és a Földművelésügyi Minisztérium 200— 300 kötetes könyvtárakat vagy ajándékgyűjteményeket juttat a kivándorolt magyarság különböző közösségeinek. A magyar nyelv és irodalom tanításának és a kelet-európai kutatásoknak a megindulása után a tudományos kutatás és oktatás, igényei szerint növekedett a magyar állomány az egyetemi könyvtárakban. Közülük a legrégebbiek a Columbia, a Harvard, az Indiana, Pittsburgh és Princeton egyetemeinek gyűjteménye. Ma is a legnagyobb a Columbia, közel 35 000, a Harvard 12 000, az Indiana 8000 kötetnyi magyar gyűjteményével. Nagyság és teljesség szempontjából egyedülálló a washingtoni Library of Congress magyar és magyar vonatkozású gyűjteménye. Teljes állománya mintegy 80 000 kötet. Az Országos Széchenyi Könyvtárral 1976-ban megkötött katalogizálási együttműködési szerződés, a Library of Congress számára rendszeres tájékoztatást és beszerzési forrást jelent, évente — körülbelül 2000 kötetet kapnak Magyarországról. Az etnikai csoportok iránti érdeklődés a tudományos könyvtári gyűjtemények fejlődésének is további lendületet adott. Az Amerikai Magyar Alapítvány 1955-ben New Brunswickban létrehozott könyvtára ma már 30 000 kötetet számlál. Fejlődését jelentős mértékben segítették nagylelkű adományok. Hasonló szerepet tölt be az Immigration History Research Center (St. Paul, Minn.), amely a magyar és más etnikai csoportok történeti forrásanyagát gyűjti. A Detroiti Magyar Újság 1974-ben felhívásában így kérte a gyűjtemény támogatását : ......szervezeteink elavult és (vagy) nehezen tárolható dokumentumait kidobás helyett küldjük be megőrzésre. Minden kiadványunkból küldjünk egy példányt . . . Egyénileg vagy szervezetileg pénzt ajándékozhatnak a központnak ... azt az összeget csak a magyar anyag feldolgozására, mikrofilmezésére stb. használják fel. .. Ajándékozzunk magyar vagy idegen nyelvű amerikai magyar vonatkozású könyveket a levéltárnak.” Ez a felhívás ma is érvényes — szélesebb értelemben is. A határon túl élő magyarság ma is szereti a magyar könyvet, s a családi könyvespolcok, a magánkönyvtárak mellett, a legteljesebb és mindenki számára hozzáférhető gyűjteményeket mégiscsak a könyvtárak őrzik. KOVÁCS ILONA (A szerző sajtó alatt levő terjedelmesebb tanulmánya nyomán.) 12