Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-16 / 10. szám
KÉP ÉS SZÖVEG: NOVOTTA FERENC Földes Imréné, a Gardénia Csipkefüggönygyár igazgatónője Gazdasági életünk, ipari és mezőgazdasági termelésünk a hetvenes évek második felében válaszúihoz érkezett. Felmérve a világpiacokon végbemenő változásokat, az egyre élesedő versenyt a fogyasztók megszerzéséért — gyors, de megfontolt döntésekre és alapvető szemléletváltásra volt szükség. Például a győri Gardénia Csipkefüggönygyárban is, ahol a fordulópont már 1966—67-ben bekövetkezett. Nyilvánvaló lett, hogy az addig gyártott függönyök minősége nem felel meg az új követelményeknek. A poliészter műszál alapanyagú textíliák könnyen kezelhetők ugyan, nem szakadnak el a szálak a mosógépben, s nem kell vasalni a belőlük készült anyagot, ám egy idő után elszürkülnek, megsárgulnak. A műszál ugyanis víztaszító tulajdonságú, de a legjobb minőségű mosószerekkel szemben is hasonlóképp viselkedik. A Gardénia-gyár technológusaira várt a feladat, hogy megszüntessék a műszálnak ezt a kedvezőtlen tulajdonságát. Az új módszerrel készült műszál könnyen tisztítható, színtartó, nem árt neki a tűző nap és a fűtőtestek melege. A korszerű eljárás gyökeresen megváltoztatta a hagyományos nagyüzemi gyártást. Az új üzemcsarnokot a legmodernebb gépekkel szerelték fel, együttműködési szerződést kötöttek a német szövetségi köztársaságbeli RHETEX-céggel — s mintegy tíz százalékkal kisebb létszámmal megkétszerezték termelésüket. A vásárlók a gyár mintatervezői által készített mintegy kétszáz motívumú és sokféle színű függönyeiből válogathatnak. Az új gépsorokon a Jacquard típusú ágyterítők, szalvéták, asztalterítők is készülhetnek. A fejlesztésre fordított hitelt három év alatt viszszafizették a Magyar Nemzeti Banknak, s 1980-ban már több mint hétmillió négyzetméter anyagot gyártottak. Jelenleg tizenegy országban — a Közel-Keleten, Nyugat-Európában és Kanadában — ismertek és keresettek a Gardénia gyártmányai.
