Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-16 / 10. szám
„MAGYARORSZÁG MARADANDÓ RÉSZE ÉLETEMNEK" Merszei Zoltánnak, az Occidental Petroleum Corporation alelnökének a nevét jól ismerik lapunk olvasói. Ö vezette 1978-ban a magyar származású amerikai üzletemberek hazánkba látogató küldöttségét. Azóta is többször járt idehaza, különböző gazdasági tárgyalások alkalmából. Legutóbb Armand Hammernek, az Occidental Petroleum Corporation elnökének a társaságában tárgyalt Marjai József miniszterelnök-helyettessel. A „Magyar Hírek” levélben kért nyilatkozatot Merszei Zoltántól az amerikaimagyar gazdasági kapcsolatok jelenlegi helyzetéről, a távlatokról, Magyarországhoz fűződő kapcsolatairól és az Amerikában élő magyarokról. Japán gazdasági vezetőkből álló 33 tagú küldöttség járt Budapesten. A japán gazdasági szakemberek előadásokat tartottak a Magyar Kereskedelmi Kamarában, illetve tárgyaltak a magyar bankok, külkereskedelmi és iparvállalatok vezetőivel az együttműködési lehetőségekről. A delegáció vezetőjét, Ivata Kazuót, a Toshiba Elektronikai Konszern elnökét, a japán—magyar klub elnökét és kíséretét fogadta Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. Púja Frigyes külügyminiszter, Juhász Ádám ipari államtitkár és Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes. * Magyar—jugoszláv gazdasági tárgyalásokat folytatott Budapesten Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese az Országos Tervhivatal elnöke és Zvone Drágán, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának elnöke. A két ország gazdasági kapcsolatait és hosszú távú együttműködés lehetőségeit vitatták meg. Zvone Drágán felkereste a Világgazdasági Tudományos Intézetet, ahol véleménycserét folytatott Bognár József akadémikussal, az intézet igazgatójával. * Az ötnapos munkahét bevezetéséről tartott a közelmúltban sajtótájékoztatót dr. Trethori Ferenc munkaügyi miniszter. Az ezzel kapcsolatos új jogszabályokat ismertetve elmondta, hogy a rövidebb munkahétre általában a jövő év elejétől térünk át. A dolgozók munkarendjét, munkaidő-beosztását, a teljesítményekre és a munkabérekre vonatkozó intézkedéseket előzetesen meg kell vitatni minden érintettel. <* A hazai élelmiszer-fogyasztás alakulásával foglalkozik a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott „Életszínvonal 1960—-80” című könyv. Az egy főre jutó húsfogyasztás például az elmúlt húsz évben állandóan emelkedett, s tavaly elérte a 73 kilogrammot. Tejből és tejtermékekből 163 kilogrammot fogyasztunk évente, zsírból pedig 30 kilogrammot. MAGYAR HÉT DÁNIÁBAN A HUNGEXPO és a Magyar Kereskedelmi Kamara szervezésével magyar hetet tartottak Koppenhágában. A Bella Center kiállítási központban 42 magyar vállalat mutatta be termékeit. A kiállítás fővédnöke dán részről Björn R. Westh mezőgazdasági miniszter, magyar részről Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter volt. A megnyitón részt vett Egon Weidenkamp, Koppenhága főpolgármestere is. A magyar hét keretében — a kiállítás mellett — zenei és táncbemutatókat, építészeti és grafikai kiállításokat, valamint filmbemutatókat tartottak. A szakemberek háromnapos szimpóziumon vettek részt a két ország kereskedelmi és műszaki együttműködéséről. A háziasszonyok a szövetkezeti ANVA áruházban a magyar testvéráruház, a Skála termékeiből vásárolhattak. MAGYAR-SVÁJCI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK Hetényi István pénzügyminiszter meghívására hivatalos látogatásra hazánkban járt Willi Ritschard svájci pénzügyminiszter. A két miniszter tárgyalásokat folytatott a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokról, majd jelenlétükben Vincze Imre pénzügyminiszter-helyettes és Augueste Geiser, Svájc magyarországi nagykövete megállapodást írt alá a kettős adóztatás elkerüléséről. Az egyezmény aláírásakor Willi Ritschard interjút adott a Magyar Nemzet munkatársának. Ebből idézünk néhány részletet. — Kérem, miniszter úr, foglalja össze az egyezmény lényegét. Menynyiben segíti az a magyar—svájci gazdasági együttműködést? — A kettős adóztatás eltörlése fontos feltétele annak, hogy a kapcsolatok jól fejlődjenek a két ország között. Ilyen egyezmény hiányában ugyanis a természetes és jogi személyek jövedelmét, vagyonát mindkét országban megadóztathatják. S ez hátráltatja a kezdeményezéseket. Svájc és Magyarország között már korábban is volt erre vonatkozóan érvényes egyezmény, most ennek kiegészítése, korszerűsítése történt meg. — Svájcban sok a kis- és középüzem. Az utóbbi időben nálunk is több kis- és középvállalat alakult, vált le nagyobb egységekről. Megkönnyítheti ez a folyamat a két ország közötti kooperációk kibontakozását? — Igen. A két ország vállalatai között jelenleg is több mint hatvan kooperációs szerződés van érvényben különféle termékek gyártására. Ha a licenceket is ide számítjuk, akkor az ilyen szerződések száma a százat is meghaladja. A kettős adóztatás kiiktatásával további szerződések megkötésére látok lehetőséget. — A kooperációk fejlettebb formája a közös vállalatok létrehozása. Hogyan ítéli meg miniszter úr a kooperációk továbbfejlesztésének ezt a módját, lehetőségét? — E tekintetben is konkrét eredmények vannak magyar és svájci vállalatok között. Nemrég jött létre például a Biogal Gyógyszergyár és a svájci Ciba-Geigy konszern leányvállalatának, a Zymanak a közös vállalata. A korszerűsített egyezmény vitathatatlanul előnyös hasonló vállalkozások ^empontjából. az eddiginél jobban serkent külföldi építkezések, szerelések, közös vállalatok létrehozására. Hangsúlyozni szeretném, hogy a kettős adóztatás elkerülése nem csak a gazdasági életben jelent új utat. kiterjed például az előadóművészek és sportolók jövedelmének, a licencdíjak, szabadalmak kétszeres adózásának elkerülésére is. T. G. — Mindig szívesen gondolok viszsza szülőhazámra — kezdte válaszát Merszei Zoltán. — Magyarország és a magyar nép maradandó része életemnek. A gazdasági kapcsolatokról szólva Merszei Zoltán kifejtette: — Szilárd meggyőződésem, hogy mi — Amerika és Magyarország — kölcsönösen előnyös módon fejlesztettük kapcsolatainkat. Kereskedelmi forgalmunk nagyon kiegyensúlyozottan fejlődött, s véleményem szerint, a soha nem tapasztalt stabilitás korszakába léptünk. Az ipari együttműködés az USA és Magyarország között kézzelfogható eredményekkel járt. 1975 óta a két ország viszonylataiban megkétszereződött a kereskedelem forgalma. Továbbra is ösztönözzük a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének a politikáját, mert a legnagyobb kedvezmény elvének az előnyeit mindkét ország élvezi, s éppen ezért a jövőben is állandó érdekünk az üz,eti körök közötti kereskedés. Mindazonáltal állandóan szükséges annak szavatolása, hogy országaink között folyó kereskedelmi tevékenységet mindkét kormány elismeri és támogatja. A világszerte tapasztalható receszszió okozta bizonytalanságok miatt helytálló az a vélemény, hogy az ipari és gazdasági növekedés rátája 1980-ban és 1981-ben csökkent, és csökkenni fog az előző évekhez képest. Mégis rendkívül sok lehetőség kínálkozik országaink között a kétoldalú kereskedelemre. Ezek a lehetőségek alapozhatják meg a hosszú lejáratú kapcsolatok infrastruktúráját. A mezőgazdaság, elektronika, gyógyszer és az energia — hogy csak néhány területet említsek —, rendkívül jól példázza a kereskedelmi és ipari fejlődést. Ahhoz, hogy ezeket a lehetőségeket még jobban kiterjeszszük, nekünk, üzleti köröknek, még tevékenyebbeknek kell lennünk és hallatnunk kell hangunkat a nemzetközi együttműködés érdekében. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy erőfeszítéseinket jelenleg bizonyos mértékig tovább bonyolítják az Egyesült Államok politikai és gazdasági intézkedései. Épp ezért továbbra is bátorítanunk kell az US Export-Import Bank és a Commodity Credit Corporation Magyarországgal kapcsolatos programját. Bizonyára még sok mindent kell tennünk, hogy elégedettek lehessünk az országaink közötti kereskedelemmel és annak növekedésével. A magyar ötéves tervben lefektetett stratégiai irányelvek mindkét ország üzleti körei számára fontosak. Következésképpen az import és az export lényeges tényező. Az ötéves tervnek ösztönöznie és nem korlátoznia kell a kereskedelem bővülését. Együtt kell feíké: zülnünk arra, hogy a jövőben megoldjuk a korlátozó rendelkezésektől mentes, kereskedelmi és műszaki együttműködés gazdasági feladatait. — Végezetül, ami az amerikai— magyar ismerőseimet illeti, 1978-as látogatásom óta kétségtelenül kedvező változás következett be: sokan élénk érdeklődést tanúsítanak Magyarország iránt és bővült a párbeszéd köre. Bár az érdeklődések túlnyomórészt üzleti jellegűek voltak, de a magyar származású amerikaiak személyes támogatást és tanácsot is kérnek tőlem. Nagyon remélem, hogy segítségem és tanácsaim hasznosak voltak. Akikkel kapcsolatba kerültem, azok mind büszkék származásukra, hűségesek szülőhazájukhoz, s hozzájárulnak saját boldogulásukhoz és hazájuk sikereihez is. — a — * Két TU—154 B—2 típusú repülőgéppel bővült a MALÉV gépparkja FOTÖ: GÁBOR VIKTOR 3
