Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-10 / 1. szám
WWonoV. Tamással Párizsban találkoztam előijj szőr. Otthona falában oldalt, fent hátaiig más mestergerendák. A falnak támasztva képek. Az egyik ablakból a párizsi háztetőkre látni. Romantikus téma? Giccses „festőiség”? Műveiben a háztetők vonalrengetege átváltozik mértani vonalakká, a lényeg, a tér szerkezetének szabályos hálórendszerévé. A konyhaabiaKöói kéttornyú templomra látni. A Notre Dame. Ebből a szemszögből még soha nem fényképezték. Konyhaablak és Notre Dame. Izgalmas kapcsolat: felfedezni az ismertben az ismeretlent. Dédapjának, Ferenczy Istvánnak, a szobrásznak a történetét meséli. Aki rimaszombati családi házában értékes gyűjteménye legértékesebb darabjait befalazta. Aki az 1849-ben bevonuló hódítóktól azzal mentette meg a várost, hogy jól beszélt olaszul, s a katonáknak volt kivel elcsevegniük. S a titkokat, kincseket rejtő fal csak a fiúi kopogtatásra tárult fel évekkel később. Konok Tamás nagyapja varázsolta elő a falakból a szobrokat. A kisplasztikákat az első világháború viharai elől a család aggályoskodó tagjai Svájcba akarták menekíteni — kincsek, koronák ismétlődő Odüsszeiája? — és csak a hazafiúi, családi öntudat és büszkeség tartotta itthon a szobrokat. Köztük egy lovas figurát, amelyről csak néhány évvel ezelőtt derítette ki a tudomány teljes bizonyossággal, hogy Leonardo da Vinci eredeti munkája, s pontosan ráillik a Szépművészeti Múzeumban őrzött lóra. Kissé banális hasonlattal élve: nemcsak a szobrok kerülnek a helyükre haza, kacskaringós viszontagságok után, hanem a művészek is. Konok Tamás 1930-ban született Budapesten, a család 1937-ben telepszik le Győrött. Gimnáziumi tanulmányaival párhuzamosan beiratkozik a Zeneművészeti Konzervatórium hegedű tanszakára, s erre az időszakra esnek az első festészeti tanulmányok is. A Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél a mestere. 1953-tól számos kiállításon vesz részt, Derkovits-ösztöndíjat kap. 1957: az első párizsi tanulmányút. 1959 óta Konok Tamás Párizsban él és dolgozik. 1963-ban a Hartford-alapítvány ösztöndíjával egy évig Kaliforniában és New Yorkban tartózkodik. Első önálló kiállítását a párizsi Galerie Lambert-ben követi a többi: Tunisz, Washington, New York, Los Angeles, Hamburg, Rotterdam, Köln, Zürich, Austin, Velence, Basel, Hága, Genf, München, Duisburg, hogy csak a legjelentősebb városokat említsük. Salamon Nándor a katalógus előszavában ezt írja: „Konok festményei látszólag a hideg ész logikájára épülnek. A tisztán szárnyaló rajz hangsúlyos eleme képalkotásának ... A színekben rejlő érzelemgazdagság, a mérnökien pontos szerkesztés, a kivitel magas szín„Aki festő akar lenni...” „Ma is helyt áll a régi mondás: aki dudás akar lenni pokolra kell annak menni. Ez egy festő számára azt jelenti a mi századunkban, hogy aki festő akar lenni, Párizsba kell annak menni”- állapította meg Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész. Konok Tamás festőművész első hazai önálló kiállítását megnyitó beszédében a Győri Xantus János Múzeum képtárában. 20
