Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-02 / 9. szám

ÜícüffiL' HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL John Berger neves angol regény­író és művészettörténész. Egyik ko­rai, 1958-ban megjelent „Korunk festője” című regénye mostanában akadt Sükösd Mihály kezébe. A re­gény főszereplője — Sükösd megle­petésére — magyar ember. Neve La­­vin János, aki 1919-ben elhagyja Magyarországot, előbb Európa nagy­városaiban emigrációban él, végül letelepszik Londonban. Angol nőt vesz feleségül, londoni műtermében képeket fest, de tudatában és nap­lójában magyar marad. Életét az an­gol író 1956 októberéig írja meg, ak­kor nyoma vész a világban. Mind­ezt dióhéjban, az Élet és Irodalom alapján ismertetjük, a továbbiakban Sükösd töprengéseit is. Számomra — írja —, John Berger aprólékos te­repismerete a meghökkentő. 1926- ban született Londonban, a kezem ügyébe eső lexikoncikkek nem mond­ják, hogy magyar származású vol­na. Mégis tudja, merre kanyarog a Tisza, milyen a naplemente az Al­földön, hogy Budapest melyik kerü- . lete Angyalföld. Igaz, könyve elején Antal Frigyesnek, a Vasárnapi Kör egykori tagjának is köszönetét mond, aki 1933-tól haláláig, 1954-ig. Lon­donban élt. Bizonyára sok magyar adalékkal segítette John Bergert, de ilyen sokkal és hitelesen talán még­sem. Ezért jó lenne megtudni — ír­ja Sükösd Mihály —, hogy ki lehe­tett Lavin János modellje. Nekem fogalmam sincs róla. Előre köszö­nöm a felvilágosítást annak, aki töb­bet tud nálam. * Ugyancsak az Élet és Irodalom­ban szerepel Moholy-Nagy László és Tihanyi Lajos neve. Vadas József írásában a Magyar Nemzeti Galéria új — Nyolcak és aktivisták című — kiállításáról számol be az újságban. A következőket kritikus megjegy­zésként írja: „Örülök annak, hogy Tihanyi Lajos hagyatéka annyi há­nyódás és várakozás után végre ha­zaérkezett. S szívesen venném, ha Kiss Krisztina képviseli a magyar szí­neket Texasban a Van Cliburn Nemzet­közi Zongoraversenyen fotO:lévai András Moholy-Nagy Lászlónak is több ide­genben készült munkája volna ide­haza látható. (Tihanyi Párizsban, Moholy-Nagy Chicagóban hunyt el — a szerk.) * A Film Színház Muzsikában Sulyok Mária régiekre emlékezik. A hetilap memoársorozatában — a riporter kérdéseire — pályafutásának törté­netét meséli el, s természetesen az egykori, a későbbiekben külföldön élő partnerekről sem feledkezik meg. A harmincas évek budapesti szín­házi életének sikeres íróiról, színé­szeiről szólva, Molnár Ferencet és Fodor Lászlót, a barátok közül Dé­nes Oszkárt, a táncos-komikust és Bársony Rózsit, az operett- és revü­­szubrettet említi. Sulyok Mária és a színész házaspár barátságát az új­ság fényképpel is dokumentálja, a fotó egy régi szilveszteren a New York kávéházban készült. A negy­venes évek vígszínházi társulatából Fényes Alice-ről a következőket mondja: A második világháború után itthon Júlia szerepében nagy sikert aratott, majd váratlanul férj­hez ment és külföldre költözött ci­vilnek. Mostanában haza-hazaláto­­gat, hozzám is bejön az öltözőmbe, s érezni, hogyan sajog a szíve az el­veszett színpadért. Az Üj Tükör a televízió egyik új — „Kortársunk” címmel vetítésre kerülő — műsorsorozatáról ad elő­zetes híradást. A szerkesztő a többi között elmondja, hogy még az idén bemutatják Karinthy Ferenc össze­állítását; címe: Magyarok a nagy­világban. A képernyőn az író talál­kozásai, történetei elevenednek meg, a képes sztorikat is ő köti össze élő­szóval. „Ötvenöt éves »csavargás« alatt sem felejtettem el anyanyelvemet. Ma sem kell keresnem a kifejezése­ket, szavakat: magyarul gondolko­dom. Így mindenütt, mindig magyar maradhattam.” Radványi Géza film­rendező szavait az Üj Tükörből idéz­zük. Ezek a szavak nemrégiben élő­beszédként is elhangzottak, az újság szabadság-hegyi klubjában, ahol Radványi Géza vendégként beszél­getett az érdeklődőkkel, s a film­művészet titkaitól a hazához való kötődésig sok-sok kérdésre válaszolt. * Egy név és cím a Magyarország című hetilapból: Judith Pasek, 14/96 Opeland St. Liverpool, NSW—2170. Sidney, Ausztrália. Judith Pasek le­vele az újság olvasóinak úgyneve­zett Fórum-oldalán szerepel, s alap egyik korábbi, Ausztráliával foglal­kozó cikkének egyes adatait helyes­bíti, illetve egészíti ki. Mondandóját ezekkel a szavakkal zárja: „Végül egy kérés: szeretnék kapcsolatot ta­lálni valakivel, aki velem együtt érettségizett a budapesti Szilágyi Er­zsébet Gimnáziumban az 1976—77. tanévben az orosz—angol tagozaton.” K. GY. Tallózás Bartók Béláról szóló irodalmi es­tet rendezett Űjvidéken a budapesti és az újvidéki rádió. A vajdasági magyar irodalom kró­nikásáról, Dér Zoltánról közölt cik­ket a Magyar Hírlap. Dér Zoltán szervezi az Életjel című irodalmi élőújság előadásait, szerkeszti az Életjel-Könyveket, valamint a 7 Nap című hetilap kulturális rovatát. * A Komarnói Magyar Színház Győ­rött vendégszerepeit, viszonozva a Győri Kisfaludy Színház vendégjá­tékát. ♦ A pozsonyi írószövetségi kiadó gondozásában szlovák nyelvű gyűj­temény jelent meg, amely tizennégy csehszlovákiai magyar költő mint­egy százhatvan versét tartalmazza. * Kibédi Varga Áron költővel, hol­landiai egyetemi professzorral készí­tett interjút az Utunk című romá­niai magyar nyelvű újság. * Az Igaz Szó című, Romániában megjelenő folyóirat februári számát Bartók Bélának szentelte. * Kolozsvárott március 4-én volt az ősbemutatója Sütő András A szuzai menyegző című drámájának. Az egyházak életéből Luigi Poggi címzetes érsek, külön­leges ügyekkel megbízott apostoli nuncius látogatást tett Magyaror­szágon. Megbeszéléseket folytatott többek között Lékai László bíboros prímással, s meglátogatta a pannon­halmi apátságot, a budapesti, esz­tergomi és debreceni szerzetesháza­kat, illetve a nyolc magyar katoli­kus gimnáziumot. * A Magyar Katolikus Püspöki Kar tavaszi értekezletén Cserháti József megyéspüspök, a püspöki kar titká­ra egyebek között beszámolt a kül­földi segélyszervezetekkel folytatott tárgyalásairól. * „Arcok a közéletből” című soroza­tában a Magyar Rádió dr. Káldy Zoltán evangélikus püspökkel, a Ma­gyarországi Evangélikus Egyház püs­pök-elnökével készített interjút. A Romániai Unitárius Egyház Brassóban lelkészszentelő zsinatot tartott, amelyen meghívottként részt vett dr. Ferencz József püspök is. Címlapunkon: A diósgyőri konverter üzemben Riportunk a 8—9. oldalon KOVÁCS SÁNDOR FELVÉTELE Sport Az Egyesült Államokban jártak: az öttusázók a San Antonióban ren­dezett nemzetközi viadalon a házi­gazdák mögött, a másodikok lettek a csapatversenyben, Szombathelyi Tamás pedig a harmadik helyen végzett az egyéniben; a tornászok Fort Worthban, a legutóbbi világbaj­nokság színhelyén versenyeztek, Egervári Márta a nyolcadik helyet szerezte meg az egyéni összetett ver­senyben; a kardvívók a New York­ban rendezett hagyományos viada­lon léptek pástra, s Nébald Rudolf a második helyen végzett; az úszók sikerrel szerepeltek Cambridge-ben, az amerikai fedettpályás bajnoksá­gon a mellúszó Vermes Albán hato­dik, az olimpiai bajnok hátúszó Wladár Sándor pedig második lett a 200 yardos versenyen. Egy arany (Kocsis Ferenc, 74 kiló) és egy ezüst (Rácz Lajos, 52 kiló), s a pontversenyben negyedik hely — ez a Göteborgban rendezett kötött­fogású birkózó Európa-bajnokság magyar mérlege. Hegedűs Csaba, az olimpiai bajnok kapitány sem telje­sen elégedett a szerepléssel. * Mészöly Kálmán, a magyar lab­darúgó-válogatott szövetségi kapi­tánya a Belgiumba szerződött három játékossal — Bálint (Burges), vala­mint Fazekas és Müller (Antwerpen) —, erősítette meg a világbajnoki se­lejtezőkre készülő együttesét. A vá­logatott biztató első félidő után 2:1- re győzött a bécsi Ausztria, majd idegenben 1:0-ra az FC Bruges el­len, s az első VB selejtező előtti fő­próbán 3:0-ra győzte le a spanyol válogatottat Valenciában. * Baczakó Péter olimpiai bajnok súlyemelő a lökésben elért országos rekorddal nyerte a Meissenben ren­dezett nemzetközi versenyen a 90 ki­lósok küzdelmét. * Kuba világbajnok női röplabda­válogatottja immár hetedszer bizo­nyult legjobbnak a Szombathelyen rendezett Savaria Kupa tornán. A megfiatalított magyar válogatott rendkívül értékes fegyvertényként legyőzte az olimpiai aranyérmes szovjet együttest. * Hosszú, gyógyíthatatlan betegség után, 58 éves korában elhunyt Orosz Imre, a Magyar Olimpiai Bizottság titkára. A kiváló pénzügyi szakem­ber Róma óta valamennyi olimpián jelen volt, a magyar küldöttség gaz­dasági, pénzügyi vezetőjeként. * A sakkszövetség vezetői elhatároz­ták, hogy a jövőben minden párat­lan esztendőben teljes mezőnnyel rendezik meg az országos bajnok­ságot. Azaz valamennyi indulásra jogosultnak kötelező a részvétel. Az első teljes mezőnyű — Portischék részvételével sorra kerülő — baj­nokságot 1981 júniusában bonyolít­ják le. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom