Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-21 / 6. szám

HÁRFÁVAL A VILÁG KÖRÜL Amerikai üzletemberek szorgalmasan tanulnak magyarul New Orleansban, az International House nyelviskolája keretében, a Budapestről ér­kezett dr. Érchegyi Judit (középen) vezetésével. A rendszeres oktatás több amerikai szakembert készít elő magyarországi útra. A New Orleans-i magyar nyelviskola az International House 12 nyelvre kiterjedő tanfolyamainak a harmadik év­folyamában működik. A világszerte ismert intéz­mény alapította a ma 44 államot felölelő World Trade Centers Associationt, amelynek idén a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara is tagja lett. ■* A monacói művészek téli szalonján szerepelt képeivel Riez Adalbert Béla Monte Carlóban élő magyar származású festőművész * . A New York-i Metropolitan Múzeum 1980. ka­rácsonyi katalógusában teljes oldalt szentel Dóm­ján József munkásságának. Nemrégiben jelent meg a Dómján munkásságát ismertető legújabb könyv Fábavésett vallomások címmel. A szerző Victor Hajdú, a fordítás Stein Rózsi munkája. * „Alsódabason, a vasúthoz menet, bal kéz felől van a régi temető, ott nyugszik Kossuth Lajos apja, Kossuth László. Mint elemi iskolás, a már­cius 15-i ünnepélyen Gyóni Géza szavalta a Talp­ra magyart! Utána a temetőbe mentünk, tiszte­legni a sírhoz, amelyről a maiak talán már nem is tudnak” — írja öreg Balogh aláírással Balogh István Brazíliából. Bár a régi temetőt már felszámolták, de mint képünk is bizonyítja, a síremlék megvan; áthe­lyezték azt az új sírkert díszhelyére. A mai da­­basi diákok is kegyelettel emlékeznek meg a for­radalom vezéralakjának édesapjáról, rendszeresen látogatják, gondozzák az emlékművet. FOTO: GABOR VIKTOR Hárfa mellé légiesen karcsú, szőke hölgyet képzel az ember. Tán nincs is más hangszer, amelynek előadóját ilyen határozottan jeleníti meg képzeletünk. Pedig lírai futamainak egyik leghíresebb életre keltője férfi, s Aristid von Wurtzler, a New York University hárfatanára sem szőkének, sem szilfidnek nem mondható. Budapesti útján találkoztam a művésszel. Rokon­látogatóban járt, s egyúttal 1982-es magyarorszá­gi koncertprogramjáról kötött megállapodást. „Erre az évre már naprakész az útitervünk” — mondja. Programfüzeteket, prospektusokat mu­tat, amelyekből csakhamar kiderül, hogy a hár­fát „nőiesítő” előítéleteinknek is van azért némi alapja. Wurtzler úr ugyanis a világ első, s eled­dig egyetlen hárfaegyüttesének, a New York Harp Ensemble-nek direktora és szólis­tája, koncertjeiken négy csinos hölgy társaságában ját­szik a dúsan fara­gott, kecses hang­szeren. — A hárfát nem is olyan régen még a zeneértő közönség is csak mint zene­kari hangszert is­merte. Jómagam is zenekari muzsikus­ként kezdtem pá­lyafutásomat Buda­pesten, miután el­végeztem a Zene­­művészeti Főiskolát — meséli a művész —, Ko­dály tanár úrral később is tartottam a kapcso­latot, 1967-es amerikai útja során meglátogatott, elsősorban új hangeffektus-kísérleteim érdekel­ték, amelyekkel a hárfajáték lehetőségeit kíván­tam szélesíteni. Együttesünk — amelynek a fele­ségem is tagja — 1970-ben alakult. Hosszú évek kemény munkája eredményeképpen ma már mintegy száznegyvenes repertoárból válogatha­tunk. Játszunk klasszikusoktól — eredeti dara­bokat és átiratokat — saját műveket és kortárs zeneszerzők alkotásait, egyebek között a magyar Durkó Zsolttól. Ez ideig 65 országban jártunk, megfordultunk mind az öt földrészen, s tavaly tavasszal a Fehér Házban is bemutatkozhattunk. Budapesten 1974-ben játszottunk első ízben, s most különös örömünkre szolgál, hogy 1982-ben egyik fővárosi koncertünk színhelye a csodálatos Vigadó-palota lesz. — b — A Nyugat-Berlini Magyar Kolónia egy csoport­ja Bayreuthban megkoszorúzta Liszt Ferenc ze­neszerző sírját. VERES JÁNOS (született 1950. szeptember 10-én Csornán, anyja W neve: Farkas Ilo- I : na) cukrász 1971- ben kiment kül­­földre. Utolsó is­­mert címe: San Antonio, Texas. 1976 februárjá­ban írt utoljára. Keresi édesanyja Veres Jánosné Veszprémből. BARCZA ZSIGMOND (született 1893. február 11-én Keszthelyen, anyja neve: Papp Katalin. 1914-től ismeretlen helyen tartózkodik. Ke­resi unokahúga, dr. Ley Gizella Győr­ből. LÁSZLÓ TAMÁSNÉ BOCFÖL­­DI Gizella (volt zalaegerszegi la­kost) keresi testvére Frank Bocfoeldy az USA-ból. KLAUSZ JÁNOS (született Buda­pesten vagy Zircen 1918-ban, anyja neve Klausz Mária) 1958-ban az USA-ban (New York) élő rokonai­hoz költözött. Rendszeresen írt 1975- ig unokatestvérének, amikor is — költözködés következtében kap­csolatuk megszakadt. Cseh Béláné Budapestről keresi. MÜLLER ISTVÁN (született 1945. augusztus 12-én Egerben, anyja ne­ve Petró Ilona) 1968-tól él külföl­dön. Utolsó ismert címe: 2111 Albe­marle Road BROOKLYN, N. Y. USA volt. 1980 márciusa óta nem ad életjelt magáról. Keresi édesanyja Egerből. BENYÖ LÁSZLÓ (Budapesten született 1950. május 5-én, anyja ne­ve Illik Anna) 1977 októberében ment külföldre. Kanadában (Edmon­ton) telepedett le. 1980 szeptembe­rében írt utoljára. Keresi nagynén­je, Góré Ágostonné Budapestről. MÓDOS OTTÓ (1940. július 27-én született Himódon, anyja neve: Mó­dos Gizella) 1956. novemberében ment külföldre. Utolsó levelét 1967- ben Karlsruhéből (Schwarzwald Hotel) küldte. Keresi testvérbátyja Miklós Himódról. SÜLÉ JÓZSEF (Orosházán szüle­tett 1887-ben, anyja neve: Lődi Ju­lianna) 1924-ben vándorolt ki Kana­dába. Utolsó ismert címe: 423 Young Street. Apt. 1610. TORONTO, Ont. M5B IT2 volt. Keresi fia, József Bu­dapestről, mert 1980. február óta semmit sem tud édesapjáról. Egyút­tal arra kéri LÁSZLÓ nevű féltest­vérét is — aki ugyancsak Kanadá­ban él (RR1 Cherry Valley, Kokipo, Ont) — hogy jelentkezzék. SZABÓ RÉKA (1944-ben született Nagyváradon, anyja neve: Schilling Olga) 1956 novemberétől él külföl­dön. Feltételezett tartózkodási he­lye: Sacramento, Calif. USA. Keresi unokabátyja dr. Szabó Zoltán Ván­­csodról. Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, kö­zöljék velük kérésünket, hogy ve­gyék fel a kapcsolatot az őket ke­resőkkel. A MAGYAROK VILÁG­SZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉ­GE, BUDAPEST, H — 1905. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom