Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-07 / 5. szám

A röplabda világszerte csatát nyert A megnyert pontok utáni szokásos „örömtánc" egymás tenyerébe csapva, amit a japánoktól tanultak el (bal­ról) Szalayné, a kiváló leütő, Torma Ágnes, az egyik legjobb magyar röplabdás, Kőszegi Bernadett, a fiatalok képviselője, Juhász Ágnes, a mezőnyben játszik jól, Gerevichné Bárdi Gyöngyi, a kardvívó világbajnok fele­sége, a csapat motorja, s Feketéné Csapó Gabi, a Nyíregyházáról Budapestre került kiváló játékos FOTO: ZÁHONYI IVÁN A volleyball elnevezésű játék ősbemutató­ját 1895-ben az YMCA (Young Men’s Chris­tian Association) Massaschusetts állambeli Ho­lyoke gimnáziumában tartották. A szabályo­kat kidolgozó William G. Morgan professzor bizonyára álmodni sem merte, hogy az általa kitalált új játék nyolc évtized múltán a világ legnépszerűbb, legjobban elterjedt sportága lesz. így igaz pedig, hiszen az Egyesült Nem­zetek Szervezetének egyik legutóbbi statisz­tikája szerint jelenleg mintegy 120 millióra tehető a világ röplabdásainak száma, s ezzel az egykori volleyball vezet a sportágak rang­sorában. Ez az érdekes, könnyen hozzáférhe­tő játék, amelynek űzéséhez tulajdonképpen csak egy 9X18 méteres szabad terület, egy 243 (a nőknél 224) centiméter magasan kife­szített háló, valamint egy labda szükséges, a kezdők számára is nagyon szórakoztató. A nemzetközi élvonalhoz tartozó csapatok küz­delme pedig hallatlanul látványos, igazi sport­élmény. Külön értéke, hogy más csapatjá­tékokkal ellentétben mindenféle durvaság le­hetetlen, hiszen a két csapat játékosait háló választja el egymástól. A röplabda egyébként a második világháborút követő években lé­pett a fejlődés útjára, amikor 1947-ben Pá­rizsban az elnöki tisztet a mai napig betöltő Paul Libaud vezetésével megalakult a nem­zetközi szövetség. A fejlődés újabb nagy ál­lomása az első olimpiai részvétel volt, hiszen 1964-ben a japán szervezők kifejezett kéré­sére a röplabdát is felvették az olimpia mű­sorára. A játék kiállta a próbát, azóta egyet­len olimpia műsoráról sem hiányzott. S a mai napig emlékezetes müncheni szovjet—japán női döntő televíziós közvetítése olyan sikert aratott, hogy például Belgiumban harmincöt­­ezer új játékos került a szövetség nyilvántar­tásába. A Nemzetközi Röplabda Szövetség (FIVB) ma már mintegy másfél száz ország szövet­ségét tömöríti. Dr. Holvay Endre, az egyik budapesti számítóközpont igazgatója immár három évtizede vesz részt a nemzetközi szö­vetség munkájában. Kereken húsz éve tölti be a négyévenkénti kongresszusok alkalmá­val titkos szavazással újjáválasztott játékve­zetői bizottság elnöki tisztét. A húsz év alatt többször bejárta a világot; nemcsak az olim­piák röplabdatornáinak állandó technikai el­lenőre, nemzetközi főrendezője, hanem éven­te általában két nemzetközi játékvezetői tan­folyamot vezet különböző országokban, föld­részeken. Most éppen Ausztráliában járt. Sydneyben, a Warren egyetemen tartott bí­rói tanfolyamot. „Kedvenc sportágam Auszt­ráliában is egyre népszerűbb, s a játék szín­vonala is emelkedik. Nem véletlenül, hiszen Ausztrália újabb olimpia rendezésére készül. 1988-ban Melbourne-ben szeretnék fogadni £ világ legjobb sportolóit. S ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a másik három jelentkező­vel — Nagoja, Szöul, Athén —, szemben őszi ülésén Melbourne városát választja, azt sze­retnék, hogy mint házigazdák valamennyi sportágban nemzetközi színvonalra legyenek képesek. Nem akarnak úgy járni, mint a ka­nadaiak Montrealban, ahol egyetlen aranyér­met sem tudtak otthon tartani” — magya­rázta Holvay dr. röviden, Sydneyben szerzett tapasztalatairól. A röplabdázás világméretű fejlődését a 120 millió játékos mellett, a csak­nem valamennyi kontinensen rohamosan emelkedő színvonal jelzi leginkább. Egyedül talán Afrika van lemaradva egy lépéssel. De például az Egyesült Államok női válogatottja már a világ legjobbjainak tartott japánok el­len is nyert az elmúlt esztendőben. így a nemzetközi szövetség legújabb terve, az In­terkontinentális Kupa kiírása is időszerű. A rendezés anyagi feltételeiről már gondoskod­tak: a FUJI japán televíziós társaság 1,4 mil­lió dollárt fizet a következő négy esztendőben sorra kerülő tornák közvetítéseinek jogdíja­ként. Magyarországon az ötvenes évek nagy ne­kibuzdulását — amikor a teniszpályákon röp­­labdáztak, s kissé túlzott buzgalommal szer­vezték a csapatokat — csaknem törvényszerű visszaesés követte. Az igazolt játékosok száma a korábbinak egyharmadára, mintegy kilenc­ezerre csökkent. A fejlődésnek azonban az utóbbi években bevezetett miniröplabda adott újabb, egészséges lendületet. Főként az isko­lákban alacsonyabb háló mellett, könnyebb labdákkal játszanak a tizenéves diákok, s eb­ből az állandóan növekvő táborból kerülhet ki a megfelelő utánpótlás. Komoly szükség volna rá, mivel férfi válogatottunk Garam­­völgyi Mátyás fiatal testnevelő irányításával a nemzetközi élmezőnybe való visszakerülé­sért harcol, a nők pedig dr. Kotsis Attiláné kapitány vezetésével tartósítani szeretnék he­lyüket a legjobbak között. Férfi vonalon 1950 és 1963 az eddigi két legnagyobb siker dátu­ma. Előbb Szófiában a harmadik, majd ké­sőbb Bukarestben második lett a válogatott az Európa-bajnokságon. A román fővárosban elnyert ezüst egyben az első olimpiai röplab­datornán való részvételt is jelentette, később azonban a hetvenes évek legjobb játékosa, a kétméteres csepeli Buzek László hol maga sem vette elég komolyan a felkészülést, hol nem akadtak méltó társai. A most formálódó válogatott az ősszel Bulgáriában rendezendő Európa-bajnokságon szeretne előbbre lépni a nemzetközi ranglistán. A gyengébb nem ma­gyar röplabdás képviselői, a hetvenes évek­ben erősebbnek bizonyultak. A fiatalasszo­nyokból, csinos lányokból álló csapat Gabi néni, Kotsis Attiláné olykor szigorúnak ítélt kemény felkészítése révén negyedik helyen végzett az 1970-es várnai világbajnokságon. Ezzel már az olimpiai játékokra is megvál­tották repülőjegyüket. A csapat Münchentől — Montreálig tartotta helyét a csúcson. Az ötödik helyről a negyedikre lépett előre, s Európában a második helyen állt. A váloga­tott zömét adó NIM (Nehézipari Minisztérium Sportegyesülete) akkoriban még a Bajnok­­csapatok Európa Kupáját is megnyerte. Az­óta a Vasas Izzó, a Tungsram Izzólámpagyár együttese vette át a hazai elsőséget, s nem­zetközi porondon a Kupagyőztesek Kupája elnyerésével adta le névjegyét. A Moszkvá­ban szerepelt válogatott már nem volt az iga­zi, s a csapat élére 1980 tavaszán csaknem négyéves szünet után visszahívott Kotsisné, szükséges fiatalítást hajtott végre. A fiata­loknak azonban még bizonyítaniuk kell ké­pességeiket az egyes nemzetközi erőpróbákon, többek között az őszi Európa-bajnokságon. VAD DEZSŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom