Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-07 / 5. szám
R IP O R T Ú T O N H IS T Ó R IÁ B A N Beszélgetés Bokor Péterrel Hogyan született meg a Századunk? — Egy hétrészes kísérlet előzte meg, amelyre csak a legöregebb tévénézők emlékezhetnek: a Panoptikum. Csak egyetlen része maradt meg. Egyenes adásait nem rögzítették, ami pedig szalagon volt, nem őrizték meg. Ki gondolt arra, hogy a tévé jelenéből egyszer múlt is lesz? Így veszett el Pál Józsefnek, az Esti Kurír egykori rendőri riporterének a visszaemlékezése. Elmesélte, hogyan fedezte fel Matthias Erzberger gyilkosait Gömbös budafoki villájában. Erzberger, a centrumpárti politikus írta alá az első világháború után Németország nevében a fegyverszünetet az antanttal. Vállalta a versailles-i békeszerződést is. Nacionalista tisztek 1921-ben meggyilkolták. Tettüket provokációnak szánták. Íme, egy krimi a fasizmus előtörténetéből. — A Panoptikum ujjgyakorlata után 1963- ban fogtunk a nagy vállalkozásba. 1965-ben elkészült a Századunk első három filmje. 1976-ban eljutottunk a huszonhatodikig. Azóta befejeztünk hármat az 1944-es német megszállásról. A negyedik másfél órás film most készül, - címe: Eichmann Budapesten. 1981-ben mind a négyet bemutatjuk, s hozzákezdünk újabb három film forgatásához. Ekkor már alaposabban megismerkedhetnek a nézők a Magyar Fronttal, az ellenállási mozgalommal. A szemtanúi — egyik-másik háborús bűnös — igen készségesen beszélnek. Néha olyanynyira belemelegednek, mintha nem is volnának „ötszemközt”. Néhányan szeretettel, barátion kibeszélnek a filmből, szavaikat csak magának szánják. Hogyan érte ezt el? — A fair play szabályainak megtartásával. Tájékoztató levelet írok nekik, hogy mire készülök. Ha kérik, elküldöm a kérdéseimet. Majd személyesen megismerkedünk. Partnernek tekintem mindegyiket, ha az illetőt épp Edmund Vesenmayernek nevezik is. Elvégre segítségemre vannak, hogy tisztázzak valamit, amit ők a beosztásuk folytán tudtak. Sokan örülnek, hogy kibeszélhetik magukat. Talán úgy érzik, a lelkiismeretüknek vagy az utókornak tartoznak vele. Van, aki megváltoztatja egykori álláspontját? — Nemigen. Jobbára hűek önmagukhoz. Nem verik a mellüket, hogy bűnös voltam, legfeljebb azért hibáztatják magukat, hogy ostobaságukban nem látták, ami készül. Megtévesztették őket. Ezt mondta el Albert Speer, Hitler fegyverkezési minisztere, a művelt polgár .. . Az ő emlékirataiból sikerkönyv lett a Német Szövetségi Köztársaságban. — Ezt mondta el az osztrák Franz Novak, aki ifjú nyomdászként lépett, a náci pártba, és az Eichmann-kommandó vasúti referense lett. Novak azt mesélte, hogy eleinte semmit sem tudott a bevagonírozott emberrakományok sorsáról. Később már sejtett valamit, de megnyugtatta a lelkiismeretét, hogy neki csak jelentéktelen a szerepe. A szemtanúk köztünk vannak, de nem sokáig maradnak. Figyelem Bokor Pétert, aki hosszú távon versenyt fut a halállal. Kovács Imrével még tudott beszélni, de lehet, hogy más valaki már nem várja meg. Nem kellett volna jóval korábban elkezdeni a beszélgetést a koronatanúkkal? — Akik a barikád túlsó oldalán voltak, nem válaszoltak volna. Népfrontpolitikára és enyhülésre is szükség volt, hogy eloszoljon a félelem — országon belül és kívül. Sokan, Most forgatja a Századunk harmincadik filmjét Bokor Péter. Sajátos műfajt teremtett: a restaurátorok rendszerességével és türelmével illeszti egybe sokfajta törmelékből a XX. századot. Történészek útbaigazításával és egyedül nyomozva tárja fel levéltárakból, filmarchívumokbói, akár családi fényképalbumokból a leleteket. Ö kutatja fel a szemtanúkat is. író és filmrendező, de az egyes korszakok statisztáival, szereplőivel, főszereplőivel készített interjúi jeles újságíróként is bemutatják. Apró darabokból teremt egészet, saját hangszalagon és filmen megörökített beszélgetéseit mégis szétvagdossa. Egy-egy részletüket közli csak műveiben. akik annak idején a második, harmadik sorban álltak — a legértékesebb szemtanúk — megsemmisítették levelezésüket, olykor még ártalmatlan amatőr fényképeiket is. ök, a második, harmadik sorban voltak a legtájékozottabbak egy bizonyos területen, csak éppen nem tudtak változtatni a helyzeten. Tehát adott esetben többet mondhat egy vezérkari ezredes, mint egy tábornok, egy osztálytanácsos, mint egy miniszter. Kitől félt az, aki az emigrációban nyilatkozott? — A bajtársaitól, hogy árulónak mondják. Amikor meglátogattam kisbamaki Farkas Ferencet, aki Horthy legszűkebb környezetéhez tartozott és Szálasi nevezte ki vezérezredessé, az emigrációban pedig a Vitézi Szék egyik vezetője lett, már forgattunk, amikor megszólalt a telefon. A házigazda indulatos hangon tiltakozott és rápirított a nekem ismeretlen telefonálóra, hogy ne bírálja felül a döntéseit. Majd hozzám fordult: „Honnan tudták meg ezek, hogy interjút adok?” Melyek munkájának a legizgalmasabb pillanatai? — Talán azok, amikor egy történelmi esemény nyomai után kutatok egy filmarchívumban és egy kinagyított kockán egyszer csak felfedezem a második-harmadik sorban egy régi ismerősömet. Eddig csak az öreg arcát, viselkedését láttam és annyit tudtam róla, amit elmondott magáról, és amit a történelem feljegyzett. Aztán megpillantom fiatalon, frakkban, díszmagyarban, egyenruhában. Magabiztosan, fontossága tudatában. Ilyenkor néhány csendes szavú aggastyánról megérzem, hogy egykoron félni lehetett tőle. Még gyerek voltam, amikor a filmhíradóban megfigyeltem, ha Hitler egy külföldi államférfit fogadott, a második sorból mindig kimagaslott egy kétméteres germán. Ki lehet ő, aki mindenütt jelen van? Néhány éve ismét felfedeztem egy filmkockán, és megtudtam, hogy a testőr méretű férfiú Freiherr von Dörnberg, Ribbentrop protokollfőnöke volt. írtam neki, hogy felkeresném. Felesége válaszolt, igen zavarosan, és róla múlt időben emlékezett meg. Azt hittem, meghalt. 1974- ben a Német Szövetségi Köztársaságban forgattunk. Az országúiról feltűnt nekem egy óriási fatákolmány, rajta cégtábla: Dörnberg fűrészüzem. Látogassuk csak meg: Talán ő az, akit gyerekkoromban kinéztem magamnak, ö volt. Terjedelmes interjút adott, valóban mindenkit ismert, mindenütt megjelent, de csak annyit tudott az eseményekről, amennyi a kommünikében állt. A lényeget nem figyelte meg. Volt egy saját „udvari fényképésze”, akinek azt a megbízást adta, hogy mindig örökítse meg a vezetők társaságában. Albumban megőrizte a fényképeket. Meghívott, hogy bármikor felkereshetem az otthonában és lemásolhatom, amire szükségem van. Még nem volt rá alkalmam. Pedig érdekesek lehetnek a képaláírások: „En és Chamberlain” stb. Bizonyára nem ő volt a legérdekesebb ember, akivel az utóbbi időben találkozott. — Nem ő, hanem egy öreg német tábornok, Hermann Balek. Hamisítatlan porosz katonatiszt? Nem beskatulyázható. Civilben, mintha egyenruhát viselt volna. Stuttgart mellett lakott. Kis szobájában spanyolfal mögött pokróccal lefedett tábori ágy állt. Hitlerrel annak idején nem volt jó viszonyban, de a Führer felhasználta kitűnő stratégiai képességeit. Ő tervezte meg 1944 vége felé az ardennes-i offenzivát. De Hitler nem akarta, hogy a várt dicsőség az ő nevéhez fűződjön, és átrakta a keleti frontra. A leváltott Fretter-Pico tábornok, a Magyarországon bevetett német csapatok főparancsnoka helyébe került. Fretter-Pico bejelentette, hogy Budapestet nem lehet és nem szabad tartani. Balek, az utód, tájékozódott és ugyanezt állapította meg. Akkor hagyta el az országot, amikor 1945 márciusában a szovjet hadsereg nagy rohama megkezdődött. Nos, Balek elmagyarázta, miért akarta Hitler mindenáron a Duna vonalát tartani. Azt remélte, hogy Dél- Németországban mindaddig meghúzódhat, amíg a szövetségesek szembefordulnak egymással. Mondjon néhány szót „Eichmann Budapesten” című filmjéről. — Olyan száraz lesz, amilyenek a hálál bürokratái voltak. A 437 402 ember bevagonírozásáról alig maradtak fényképek. Akták „ábrázolják” a félelmetes mechanizmust. Egyetlen interjút készítettem csak deportálttal, Wetzler Alfréd pozsonyi lakossal, ő volt egyike az auschwitzi jegyzőkönyv készítőinek. A tábor ellenállási mozgalma kiszöktetett négy rabot, akik bizonyító anyagokat, a többi között a ciklon B gázkristályait, vitték magukkal. Eljutottak Zsolnára és illegális sajtókonferenciát tartottak. Részt vett rajta Burtio pápai nuncius megbízottja és a svéd Vöröskereszt képviselője is. A jegyzőkönyvet ők sokszorosították és terjesztették. Ezután senki sem mondhatta, hogy nem tud a haláltáborokról. Világszerte kitört a felháborodás. Ez mentette meg a budapesti zsidókat a deportálástól. A fővárosban a jegyzőkönyvet Török Sándor író és Hevesi Endre hírlapíró juttatta el az illetékesekhez. Én Esztergomban, a prímási levéltárban találtam meg egy példányát. Sok jegyzőkönyvet olvashatott el. — Tömérdek jegyzőkönyvet és feljegyzést. Hitler és Horthy, Hitler és Antonescu nemegyszer szűk körben tárgyalt. Nos, mi a feljegyzésekből rekonstruáltuk a vitákat. — Elképzelhető, hogy a tárgyalások nemzetünk életéről vagy haláláról oldottabbak, köntörfalazóbbak voltak annál, mint amit egy jegyzőkönyv kifejezni tud. S ezért hazugabbak is. KOVÁCS JUDIT
