Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-05-17 / 10. szám

Mécs László tévés szakember irányításával, tartalmában és külsejében egyaránt újjáalakult a BMKE Híradó, a Belgiumi Magyarok Kulturális Egyesületének havonta megjelenő újságja. Az első, új számban megemlékezést olvashatunk az 1848-as szabadságharc eseményeiről és kiemelkedő személyiségeiről. A belső oldalakon pedig az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége nyári rendezvényeinek ismertetése, valamint kulturális témájú cikkek kaptak helyet.

New Yorkban, augusztus 17—24. között rendezik meg a II. Magyar Néptánc Szimpoziont, az Amerikai— Magyar Folklór Centrum szervezésében. A szerkesztőségünkbe küldött ismertetőben olvastuk Tímár Sándor, Tímár Erzsébet, Magyar Kálmán, Magyar Judit, Czompó Andor nevét, akik az Amerikában működő Bartók-, Hungária-, és az Ujvár-táncegyüttesek koreográfusai, felkészítői.

A stockholmi Kárpáti együttes — amely a külföldi magyar néptáncosok legutóbbi budapesti fesztiválján is nagy sikerrel szerepelt —, egyre népszerűbb Svédországban. A csoport vezetői Dybowski Zsuzsanna és Aleksander magyar néptánctanfolyamot tartott a stockholmi és a malmöi nemzetközi néptáncklubban, valamint a States Dangshögskola (állami táncfőiskola) is meghívta őket egyhetes kurzusra. Eddigi működésük legkiemelkedőbb eseményére május 2-án kerül sor, amikor is a svéd televízió „Páva varieté” című műsorában mutatkoznak be.

Y, V

A londoni Magyar Népitánc Csoport az elmúlt hónapokban Angliában többször is közönség elé lépett. A Colchesterben rendezett nemzetközi fesztiválon a csoport tíz tánccal lépett fel. és zenekaruk is nagy sikert aratott. Baracsi József, a csoport vezetője arról is beszámolt levelében, hogy idén áprilisban ünnepük a népitánc-csoport megalakításának 28. évfordulóját. Ebből az alkalomból Liscsey Ferencnek és Csepreghy Lászlónak évtizedes munkálkodásukért emlékérmet adnak át.

*

Nagy Istvánná marokkói levelezőnk a Magyar Hírekből vett minta alapján, mezőkövesdi futómintákkal hímzett bolerót készített, amellyel általános tetszést aratott szomszédai között. 81 esztendős honfitársunknak további jó egészséget kívánunk.

22

Élnek még Kazinczyak

1759. október 27-én született Kazinczy Ferenc, a nagy magyar író és nyelvújító. Széphalmon, ahol életének utolsó negyedszázadát töltötte, ma sokaktól látogatott múzeum őrzi az emlékét, s ott van a sírja is. A szép parkban, a sírhoz vezető út mellett áll az író fiának, Kazinczy Lajosnak, az 1848—1849. évi szabadságharc egyik katonai vezetőjének és vértanújának a szobra. Kazinczy Lajost a tizenhárom tábornok kivégzése után tizenkilenc nappal, de ugyancsak Aradon lövette főbe Haynau: 1849. október 25-én.

Az írónak négy lánya és négy fia volt, de a fiúk közül csak Bálintnak születtek gyermekei: csak ők vitték tovább a Kazinczy nevet. Kazinczy Bálint egyik dédunokája 1944 óta (tizenhat éves kora óta) Svédországban él. öt és fél éve levelezünk egymással. Legutóbb október 1-én írt nekem hosszú négyoldalas magyar nyelvű levelet. Az ő neve is, mint az íróé: Kazinczy Ferenc.

Levelével egyidejűleg egy könyv is érkezett tőle, a „Fogságom naplójá'-nak teljes svéd fordítása (Ferencz Kazinczy: Fángelsedagbok). Ezt a fordítást kétévi munkával készítette a Stockholm közelében levő Danderydben, elsősorban a családtagok számára. Ferenc barátom felesége svéd, gyermekeik már nem értenek magyarul, sőt Dániába férjhez ment nővérének gyermekei sem. így azonban ők is megismerkedhetnek ősapjuk érdekes emlékiratával.

A mindössze tíz sokszorosított példány közül egyet azzal a kéréssel küldött hozzám Ferenc barátom, hogy juttassam el a széphalmi Kazinczy Ferenc Emlékmúzeum gondnoknőjének elhelyezése végett. Át is adtam. Könyvéhez a fordító maga írt svéd nyelvű bevezető tanulmányt és jegyzeteket. A függelékben Kazinczy Lajos életéről s az 1848—49. évi magyar forradalomról és szabadságnarcról ad összefoglalást ugyancsak svéd nyelven. Azt hiszem, érdemes lenne ezt a könyvet Svédországban szélesebb olvasóközönség számára is kiadni.

Ferenc barátom néhány évvel ezelőtt hazalátogatott feleségével és fiával Magyarországra. Elmentek Széphalomra is. Leánya szintén járt már Magyarországon az iskolatársaival. A lányt Kazinczy Zsuzsannának, a fiút Kazinczy Péternek hívják. Egyikük, az író édesanyjának, Bossányi Zsuzsannának másikuk az író nagyapja nagyapjának a keresztnevét viseli: Kazinczy Péterét, aki a XVII. században részt vett a Habsburgabszolutizmus elleni Wesselényi-féle szövetkezésben.

A múlt századokban haladó gondolkodásuk és a hazát szolgáló bátor tetteik miatt a Kazinczy családnak három tagját ítélték halálra. Köztük ez a Kazinczy Péter (1633—1681) volt az első. Csak a protestánsról katolikus vallásra való áttérés, valamint Báthori Zsófia pártfogása mentette meg a halálbüntetés végrehajtásától Kazinczy Ferencet az írót, a magyar jakubinusok mozgalmában való részvétel miatt ítélték halálra 1795- ben, de királyi kegyelem folytán „csak” hat és fél évi súlyos várfogság lett a büntetése. Végül az író fiát, Lajost ítélték 1849-ben golyó általi halálra, és őt könyörtelenül ki is végeztette Haynau.

DR. PÁSZTOR EMIL

főiskolai docens EGEI?

A. Magyar Nemzet cikke nyomán

ROBERT A. WEBER (született: Szeged, 1911. aug. 27., anyja neve: Simek Anna), 1936-ban vándorolt ki külföldre. Utolsó ismert címe: USA. 1957 óta nem adott hírt magáról. Ismeri; munkahelye a COOK Paint Varnish Company. Keresi két testvére, Ferenc és Anna Budapestről.

BARVA TIBORNÉ, sz. ZÖLLNER MELINDA (születési helye: Fertőrákos, Győr-Sopron m„ születési ideje: 1934. szeptember). Az országot 1956- ban hagyta el. Legutolsó ismert címe, ahonnan kb. 10 éve írt: C/O Fiji Industries LTD. PO BOX 1165. Suva Fiji Is. Állítólag Ausztráliában él. Keresi nővére, Erzsébet Budapestről.

VERES IMRE (1895-ben Vécsett született, anyja neve: Simon Erzsébet) és felesége 1938-ban vándoroltak ki az USA- ba. Nevezett 1974-ben írt utoljára, akkor New Yorkban lakott és portásként dolgozott. Keresi leánya Visontani Jánosné Gyöngyösről.

SZŐKE GYULÁT, aki 1967—68-ban hagyta el az országot, és először Nyugat-Németországban (Kaiserslautern) telepedett le, majd állítólag Ausztráliába költözött, keresi barátja, Sárkány Sándor Salzburgból.

LAKATOS FRANCISCO (született Kalocsa, 1907) 1929-ben kivándorolt

Brazíliába. Utolsó levelét 1947-ben irta, 3 fia van, Árpád, Roland és Ted. Keresi nővére, Fedényi Józsefné Münchenből.

BÁLLÁ JÓZSEF (Cigándon született, 1932. szeptember 23-án. Anyja neve: Gál Eszter), 1956-ban matrózként külföldre távozott. Utolsó ismert tartózkodási helye: Kanada. 1976 augusztusa óta nem ad hírt magáról. Keresi édesanyja, özv. Bállá Józsefné, Cigándról.

WIRTH JÓZSEF kb. 1925-ben Garán vagy Mohács szigeten született. Anyja neve: Stigler Katalin. 1929-ben vándorolt ki Kanadába, jelenleg állítólag' Alaszkában él. Keresi őt az NSZK-ból unokanővére, Heffnerné, szül. Wirth Katalin.

TÓTH TERÉZT és TÓTH ERZSÉBETET (anyjuk neve: Batonai Teréz) keresi Hollandiából mostohatestvérük, aki 1968 óta él külföldön.

NAGYFALUSY GYÖRGY (anyja neve: Viktória, apja neve: János, 1954. V. 2-án született Afrikában (Setif) nevű unokáját keresi nagymamája, aki 1966 óta nem hallott róla semmit.

REGÖS JÜLIA (Újpesten született, 1946-ban) 1948—49 körül vándorolt

ki külföldre. Utolsó ismert címe: USA. Legutoljára 1962-ben adott hírt magáról. Keresi testvére, Péter Budapestről.

Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: Magyarok Világszövetsége, Budapest, H—1905.