Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-05-03 / 9. szám

ta trónra segíteni, mert a nemesség a Hunyadi-pártot támogatta, addig a belharcok nem élesedtek ki. Amikor azonban 1452-ben V. László nagykorú lett, Hunyadinak le kellett mondania a kormányzóságról, és meg kellett elégednie az ország főkapitányának tisztségével. Ráadásul az ifjú király teljesen rokonának, Ciliéi Ulriknak. s általa Hunyadi ellenségeinek befolyása alatt állt.

Ebben a feszült légkörben érkezett a hír, hogy az 1453-ban Konstantinápolyi elfoglaló II. Mohamed szultán 1456-ban Magyarország ellen indult és Nándorfehérvárt ostrom alá vette. Saját zsoldosaival, a felkelő nemességgel és a népből toborzott keresztesekkel Hunyadi felszabadította a fontos végvárat, és majdnem száz évre visszavetette a török hódítást. Világraszóló győzelmének emlékére rendelte el a pápa a déli harangszót. A táborban kitört pestisjárvány azonban elragadta a nagy hadvezért, s halála után kirobbant a Ciliéi és a Hunyadi-pártok közt a küzdelem. Hunyadi hívei megölték Ciliéi Ulrikot, mire a király Hunyadi idősebbik fiát, Lászlót lefejeztette, az ifjabbat, Mátyást pedig fogságba vitte Prágába. 1458-ban V. László váratlanul meghalt, s az országra egy új királyválasztás válsága várt.

MARKAI LÁSZLÓ

1. Kolozsvári Tamás, a késógótika legkiválóbb magyar mestere 1427-ben festett oltárképének központi kálvária-jelenetében a kereszttől jobbra látható lovas alighanem Zsigmond királyt ábrázolja. Esztergomi Keresztény Múzeum

2. Masolino firenzei festő, aki Magyarországon is tartózkodott, Castiglione Olona észak-itáliai kastélyban „Heródes lakomája” témájú freskót festett. Joggal tételezik fel, hogy a bajszos ifjú modellje Hunyadi János volt

3. Vajdahunyad vára. Korábbi állapotából a jelenlegire Hunyadi János építette ki, de alakított rajta Mátyás király és Bethlen Gábor is

SZVOBODA FERENC REPRODUKCIÓI

4. Hunyadi János kökoporsájának két oldallapja. A gyulafehérvári székesegyházban fotó: mti

13