Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-04-05 / 7. szám
Közélet Az országgyűlés megtartotta tavaszi ülésszakát. Első napirendi pontként az atomenergia felhasználásáról szóló törvényjavaslatot vitatták meg, majd fogadták el a képviselők. Ezután az Elnöki Tanács elmúlt öt esztendőben végzett munkájáról számolt -be Katona Imre, a testület titkára. Többek között megemlítette, hogy ez idő alatt az Elnöki Tanács — a törvényi felhatalmazás alapján — öt önállóvá vált országot ismert el, s tizenkilenc állammal létesített dipolmáciai kapcsolatot. Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész az elmúlt két esztendő ügyészi tapasztalatairól számolt be az országgyűlésnek. Dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke ismertette az általa képviselt testület elmúlt években végzett munkáját. Az országgyűlés végül kitűzte az országgyűlési képviselők és tanácstagok általános választását 1980. június 8-ra. TÖRVÉNY AZ ATOMENERGIÁRÓL Az országgyűlés tavaszi ülésszakán a képviselők a parlamenti munkában páratlan törvényt fogadtak el, az atomenergiáról szóló törvényt, amelyre azért volt szükség, mert a paksi atomerőmű építkezései .meggyorsultak, és a közvélemény előtt fel kellett tárni az erőmű működésével Összefüggő gyakorlati és jogi kérdéseket. Az előadó dr. Mankója Imre igazságügyi miniszter volt. A vita során felszólalt Szekér Gyula miniszterelnökhelyettes és dr. Bognár Rezső debreceni egyetemi tanár. Szerte a világon az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy és a tudományos kutatások számos területén rendszeresen felhasználják az atomenergiát. Békés célú felhasználása a Magyar Népköztársaságban is egyre bővül. Az első hazai atomerőmű 1985-re 1760 megawatt teljesítménnyel járul hozzá az ország energiaellátásához. A radioaktív izotópokat huzamosabb ideje használják az egészségügy területén, az iparban és a .mezőgazdaságban. A magfizikai kutatásban eredményeink nemzetközileg is elismertek. Az atomenergia rendkívül veszélyes tömegpusztító fegyverként is alkalmazható, ezért a nukleáris fegyverkezési verseny beszüntetésére és nukleáris leszerelésre irányuló politikánknak megfelelően az Elnöki Tanács 1970-ben elfogadta a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására kötött nemzetközi szerződést és a biztosítékok alkalmazásáról szóló egyezményt. A kérdés jelentősége indokolta, hogy az országgyűlés törvény'jen mondja ki: hazánkban az atomenergia alkalmazása kizárólag békés célokat szolgálhat. Az atomenergia békés célú alkalmazása is járhat veszéllyel, megfelelő biztonsági intézkedésekkel azonban a veszély minimálisra csökkenthető. Az atomenergia alkalmazásának egyik alapvető kérdése a biztonság, hogy az atomenergia alkalmazása körében dolgozókat, a lakosságot és az emberi környezetet veszély ne érhesse. Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos eddigi jogszabályok abban a korábbi időszakban születtek, amikor még meglehetősen kezdeti — jórészt csak kísérleti — eredményeink voltak. A feladatok megoldása során szerzett tapasztalataink most lehetségessé és szükségessé tették az atomenergia békés alkalmazásának összefüggő, egységes, általános szabályozását. Hazánkban több mint húsz évvel ezelőtt helyezték üzembe az első kísérleti atomreaktort. Tavaly megkezdte működését a Központi Fizikai Kutató Intézetben az első fúziós kísérleti berendezés. E két esemény között — a húsz év alatt — a magyar kutatók és gyakorlati szakemberek olyan gárdája nőtt fel, amely ímegfelelő módon fejleszti tovább és sokrétűen alkalmazza az atomtechmka eredményeit. Az atomenergia bennünket elsősorban energetikai hasznosítása miatt érdekel. Energiahordozó szükségletünk mintegy felét importáljuk. Az energiaimport azonban mind nehezebbé válik, és egyre súlyosabb tehertétel külkereskedelmi mérlegünkben, ezért elkerülhetetlen, hogy a széntermelés növelése mellett a jövőben fokozottan támaszkodjunk az atomenergiára. Kedvező adottságunk: hazai uránérc vagyonunk is segíthet ebben. Eddig még egyetlen technológiát sem fejlesztettek ki az egészség- és környezetvédelem követelményednek ölyan messzemenő figyelembe vételiével, mint éppen az atomerőművekét. Épülő atomerőműveinkben a nukleáris láncreakció „megszakadása” fizikailag lehetetlen, vagyis az atomrabbanás veszélye kizárt. A többszörös védelmet nyújtó és korszerű biztonsági berendezések alkalmazásával és a szakszerű üzemeltetéssel az is megakadályozható, hogy az egészségre ártalmas sugárzó anyagok vagy hulladékok a környezetbe kerüljenek. Hazánkban ma mintegy háromszáz munkahelyen használnak radioizotópot. Közülük száz intézményben az atamtechnilkát az emberek egészségének és munkaképességének helyreállítására hasznosítják. A radioaktív készítmények előállítási és felhasználási technikájának kidolgozásában a magyar kutatók is részt vettek. Az izotópokat az ipar is alkalmasa az anyagok tulajdonságainak ellenőrzésénél, műanyagok előállításánál, egészségügyi eszközök sterilizálásánál. Történelmileg rövid idő alatt hazánkban olyan új iparág alakult ki, amely átfogja az uránércbányászatot, a dúsítást, az izotópok előállítását és alkalmazását, az atomenergetikai gépek, műszerek, berendezések gyártását, az atomerőművek építését és üzemeltetését, s támaszkodik a területeken folyó tudományos kutatások eredményeire. PETHÖ TIBOR Március 15-én a Múzeumkertben nagygyűlést rendeztek, amelyen Kovács Béla, az Országos Béketanács elnöke mondott ünnepi beszédet FOTO: BENKÖ IMRE — MTI Az egyházak életéből LÉKAI LÁSZLÓ KITÜNTETÉSE A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Lékai László bíborosnak, esztergomi érseknek, a Magyar Katolikus Püspöki Kair elnökének 70. születésnapja alkalmától a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjét adoanánynyozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át a Parlamentben. A hivatalos ünnepséget követően dr. Lékai László bíboros Kollár Istvánnak, a Magyar Rádió Külföldi Adások Főszenkesztősége munkatársának interjút adott, amelyet a Szülőföldünk Hétről hétre politikai magazin műsora sugárzott. Bíboros Ür! A magas állami kitüntetés, amelyben 70. születésnapja alkalmából részesült többek között annak a nagyrabecsülésnek és elismerésnek a kifejezője, amely a Bíboros Ürnak az állam és az egyház közötti bizalom további erősítése, a jó kapcsolatok ápolása, a nemzeti egység elmélyítése, valamint a béketörekvések érdekében esztergomi érsek-prímásként kifejtett tevékenységét övezi. Kérem, mondja el gondolatait, amelyek ez alkalommal fogalmazódnak meg. — Váratlanul ért, de az örömet okozó kitüntetés négy év csendes munkáját ismeri el — az állandó párbeszédnek a folytatását és a kis lépéseknek a szakadatlan láncolatát, amellyel az egyház és az állam közötti kapcsolat megértőbbé, barátságossá vált. Ezek közé sorolhatok — csak röviden — egykét dolgot: a Hittudományi Akadémia levelező tagozatának a létrehozását; a katolikus szeretetotthonnak az építését; a tervezett lelkigyakorlatos háznak az előkészítését azzal, hogy két jezsuita atya már kint imában, a Gergely Egyetemen tanulmányozza a lelkigyakorlatok mai. modern pszichológiai módszerét; azután a mi ősi értékünknek, a Germanica Hungaricumnak a kötelékében két fiatal teológust küldtünk ki az idén a farkasréti, a Táltos utcai és a Vörösvári úti templomokat felújították — de nehéz lenne elsorolni, hogy az egész országban, minden egyházmegyében mennyi új templom épült: a katolikus folklór-emlékeket gyűjtjük össze; a Szentírást több mint 130 ezer példányban adtuk ki. Ezek mind olyan apró lépések, amelyek bennünket, katolikusokat gyarapítanak, de a mi műveltségünkön keresztül az államnak is értékei. Ugyanakkor mi nagyon megbecsüljük az államnak a törekvését, ahogyan a mai szociális társadalmat fel akarja építeni — hogy mindenkinek az asztalára elegendő kenyér jusson, egészséges lakásban élje le az éle-4
