Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-11-15 / 23. szám
Egyébként abban az esztendőben készültek el Szarvas továbbfejlesztésének tervei. Szarvast az ország részleges középfokú központjai közé sorolták, amelynek népessége 1985-ig előreláthatólag eléri a 23 ezret. Mitől lehet szép egy alföldi kisváros? Attól, hogy azt használja, fejleszti, amije van. Azaz: attól, amitől a hegyvidéket kedvelők csúnyának, egyhangúnak tarthatják. A síkság romantikájától, s egyben rendezettségétől. Szarvas az egyik legszebb alföldi kisváros. Főutcájából erekként nyílnak a kisebb utcák. Tágas, virágos terekké szélesedik helyenként a főutca, friss vakolatú, régi épületekkel. És Szarvas a vizek városa is. A Körös mellékágai 36 kilométeres holtággal kedveskednek a településnek; a vízpart régóta otthont ad nemcsak az üdülőknek, hanem a gazdag növény- és állatvilágnak is. TAMÁS ERVIN 1. Fő út 2. Körös holtág 3. Tessedik Sámuel emlékműve 4. A város jelképe, a háttérben: a Szarvasi Állami Gazdaság és Tiszántúli Talajtisztító Központja 5. A Szarvasi Művelődési Ház FOTÓ: CSIGÓ LÁSZLÓ 21